Janez Jansa volt az eheti Global Conversation vendége. Nézze meg vele készült exkluzív interjúnkat.
Az uniós vezetők ezen a héten Szlovéniában gyűlnek össze, hogy az újabb keleti bővítésről tárgyaljanak. Most dőlhet el, hogy az EU felveszi-e tagjai közé a fennmaradó 6 balkáni államot. Brüsszel szemmel láthatólag saját befolyása alá szeretné vonni a régiót, ezzel gyengítve Oroszországot, mégsem határozott meg pontos határidőt a döntésre. Az Euronews, Global Conversation című adásában a szlovén miniszterelnököt kérdeztük Európa jövőjéről, a kelti bővítésről és persze a migrációról.
,,A mi kezünkben csak egy ütőkártya van, az EU tagság"
Janez Jansa szerint fontos, hogy mielőbb megkezdődjenek a társulási tárgyalások, mivel már szemmel látható a keleti nyomulás és a kormányok kezdik elveszíteni az EU-ba fektetett bizalmukat.
A kormányfő szerint az egyesülésig még rengeteg teendő van, de már az is hatalmas eredmény, hogy hosszú csata után bekerült a bővítés a szlovén találkozó témái közé. Ez azt jelenti, hogy mind a 27 tagállam elfogadta, hogy a keleti nyitás újra terítéken van. Persze olyat nem lehet vállalni, hogy 10 éven belül meg is valósul a csatlakozás - árnyalta a képet Jansa.
Bár a régióban az Európai Unió a legnagyobb befektető, egyre több török, kínai és orosz szereplő jelenik meg a piacon. Velük könnyebb üzletelni, így Brüsszel könnyen elveszítheti vonzerejét.
,,Ezt senki sem veszi már be"
A szlovén kormányfő ingen sarkosan fogalmazott a migrációval kapcsolatban. Szerinte az Európai Uniónak senkit sem lenne szabad befogadnia, mert ez csak ,,egy meghívó" lenne a közel-keleti bevándorlók számára. A kvóták ötlete végképp kudarcot vallott - szögezte le Jansa. A miniszterelnök még a tálib elnyomás elől menekülő afgánokat sem fogadná be, mert ahogy fogalmazott: aki tényleg veszélyben volt, már itt van.
Németország 2015-ös menekültpolitikáját komoly hibának nevezte Janez Jansa, amely kihatott Szlovéniára is. Emlékeztetett: 2015-ben néhány hét alatt félmillió ember kelt át az országon és a határok összeomlottak. Egy népszerű összeesküvéselmélettől sem riadt vissza és riporterünknek elmondta: ő azt gondolja, hogy valaki szándékosan és szervezetten vezényel külföldi katonákat Európa területére.
Bár a szólásszabadság megsértése és az igazságszolgáltatás befolyásolása miatt az Európai Unió már többször is elmarasztalta Magyarországot és Lengyelországot, Jansa egyetért a budapesti és a varsói kormánnyal. Szerinte az unió csak úgy maradhat fenn, ha több jogkört hagynak a tagállamoknál és Brüsszel tiszteletben tartja a nemzeti kormányok döntéseit. A kormányfő elmondta: általában nem jogi, hanem politikai kérdésekről van szó. Az EU fegyverként használja a jogállamiság fogalmát. Az Európai Parlament csak azért támadja a keleti tagállamokat, mert a bevándorláspárti képviselők frakciója nagyobb, az Európai Bizottság pedig éppen azzal sért jogot, hogy beleavatkozik a politikai csatározásokba és nem marad független.