Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Újrarendezve nyitott meg a budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Képtára

Újranyitó teremsorok a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában
Újranyitó teremsorok a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában Szerzői jogok  fotó: Ács Gábor
Szerzői jogok fotó: Ács Gábor
Írta: Gábor Ács
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A teremsorokat felújították, számos alkotást restauráltak, új szerzemények és eddig raktárban tárolt műremekek várják a látogatókat.

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítása.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az európai művészetet 1600 és 1700 között bemutató tárlat teremsorait felújították, számos alkotást restauráltak, új szerzemények és eddig raktárban tárolt műremekek várják a látogatókat.

A barokk irányzatait itáliai, francia, spanyol, németalföldi és brit szekcióban mutatja be a koncepciójában is megújult állandó kiállítás.

A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben látható, több mint háromszáz festményből álló válogatásban a 17. század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata képviselteti magát.

Több mint háromszáz festmény

fotó: Ács Gábor
JUSEPPE DE RIBERA: Szent Jeromos (1620 körül) fotó: Ács Gábor

A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben kiállított, több mint háromszáz festményből álló válogatásban a 17. század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata képviselteti magát. 

A kiállítás integrálja a korábban külön egységként bemutatott holland gyűjteményt, aminek köszönhetően nem csak a korszakról nyújtott áttekintést sikerült teljessé tenni, hanem bizonyos művészettörténeti összefüggések megismerésére is lehetősége nyílik a látogatóknak.

fotó: Ács Gábor
LAURENT DE LA HYRE alkotásának részlete (1630-as évek) fotó: Ács Gábor

A barokk stílus elnevezésének eredete máig vitatott: a barocco kifejezés talán abból a portugál szóból ered, amely szabálytalan alakú gyöngyszemet jelent. 

Eleinte kifejezetten rosszalló értelemben használták mindarra, ami a klasszicista formarend felől nézve szabálytalannak, bizarrnak vagy mértéktelennek tűnt. 

Csak a 19. század végén vált általánossá a barokk művészet a reneszánsztól és a klasszicizmustól lényegileg eltérő, önálló stílusként való elismerése.

fotó: Ács Gábor
ANTHONIS VAN DYCK: Szent János evangélista c. festményének részlete (1620 körül) fotó: Ács Gábor

A század első negyedét a manierista iskolázottságú, de a barokk művészet felé továbblépő, illetve a manierizmussal tudatosan, programszerűen szakító mesterek: Annibale Carracci és Caravaggio művészete határozta meg. 

A festészet történetének legradikálisabb fordulatát hozó Caravaggiónak közvetlen tanítványai ugyan nem voltak, követői viszont annál inkább. Műveiből inspirálódtak a Rómában megfordult flamand, holland, francia és spanyol festők is, akik révén a caravaggizmus nemzetközi irányzattá vált. 

A II. teremben ezeket a Caravaggio művészetét különféle módon és mértékben tükröző műveket mutatjuk be. A szomszédos teremben nagyszerű alkotások reprezentálják a flamand festészet Peter Paul Rubens, Anthonis van Dyck és Jacob Jordaens nevével fémjelzett aranykorát, a következő teremben pedig Rembrandt munkatársainak és tanítványainak festményei képviselik a holland arany évszázad művészetét.

fotó: Ács Gábor
MATTHEUS VAN HELMONT: Városi piac - részlet - 1650 után fotó: Ács Gábor

A következő termekben az olasz, francia és német területek érett barokk festészetének sokszínűségével ismerkedhet meg a látogató. 

A teremsor központi, legnagyobb kiállítóterében, és három kabinetben kapott helyet a világhírű spanyol gyűjtemény. Murillo hatalmas oltárképei mellett, a tenebrismo stílusirányzatát képviselő Zurbarán művei, az udvari portréfestészet sokak számára kedves fő műve, Margarita Teresa infánsnő portréja, és a spanyol festészetben népszerű Szeplőtelen Szűz ábrázolások is itt kaptak helyet.

fotó: Ács Gábor
Hendrick Avercamp: Téli táj korcsolyázókkal (1610-es évek) fotó: Ács Gábor

Két nagy teremben és a hozzájuk csatlakozó hat kabinetben a 17. századra önállóvá vált új műfajok: a zsáner-, a csendélet- és a tájképfestészet legfontosabb típusait képviselő remekművekben gyönyörködhetnek a látogatók. 

A utolsó terem a korszak holland és flamand portréfestészetére fókuszál, míg az utolsó két kabinet a Régi Képtár számban legkisebb gyűjteményi egységét, a 17-18. századi brit festészeti kollekciót mutatja be.

A korai szárnyhoz hasonlóan a barokk anyag is szobrokkal és iparművészeti tárgyakkal egészül ki, amelyek által a látogató nem csak művészet-, hanem sok esetben kultúrtörténeti összefüggéseket is megismerhet. A kiállításon való eligazodást teremszövegek, és tárgymagyarázatok segítik.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Csődvédelmet kért a műholdak felbocsátására szakosodott Virgin Orbit

A stabil kormányzást igen, az arányos képviseletet nem szolgálja a magyar választási rendszer

Budapestre érkezett az Egyesült Államok külügyminisztere