Újrarendezve nyitott meg a budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Képtára

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítása.

Az európai művészetet 1600 és 1700 között bemutató tárlat teremsorait felújították, számos alkotást restauráltak, új szerzemények és eddig raktárban tárolt műremekek várják a látogatókat.

A barokk irányzatait itáliai, francia, spanyol, németalföldi és brit szekcióban mutatja be a koncepciójában is megújult állandó kiállítás.

A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben látható, több mint háromszáz festményből álló válogatásban a 17. század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata képviselteti magát.

Több mint háromszáz festmény

A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben kiállított, több mint háromszáz festményből álló válogatásban a 17. század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata képviselteti magát. 

A kiállítás integrálja a korábban külön egységként bemutatott holland gyűjteményt, aminek köszönhetően nem csak a korszakról nyújtott áttekintést sikerült teljessé tenni, hanem bizonyos művészettörténeti összefüggések megismerésére is lehetősége nyílik a látogatóknak.

A barokk stílus elnevezésének eredete máig vitatott: a barocco kifejezés talán abból a portugál szóból ered, amely szabálytalan alakú gyöngyszemet jelent. 

Eleinte kifejezetten rosszalló értelemben használták mindarra, ami a klasszicista formarend felől nézve szabálytalannak, bizarrnak vagy mértéktelennek tűnt. 

Csak a 19. század végén vált általánossá a barokk művészet a reneszánsztól és a klasszicizmustól lényegileg eltérő, önálló stílusként való elismerése.

A század első negyedét a manierista iskolázottságú, de a barokk művészet felé továbblépő, illetve a manierizmussal tudatosan, programszerűen szakító mesterek: Annibale Carracci és Caravaggio művészete határozta meg. 

A festészet történetének legradikálisabb fordulatát hozó Caravaggiónak közvetlen tanítványai ugyan nem voltak, követői viszont annál inkább. Műveiből inspirálódtak a Rómában megfordult flamand, holland, francia és spanyol festők is, akik révén a caravaggizmus nemzetközi irányzattá vált. 

A II. teremben ezeket a Caravaggio művészetét különféle módon és mértékben tükröző műveket mutatjuk be. A szomszédos teremben nagyszerű alkotások reprezentálják a flamand festészet Peter Paul Rubens, Anthonis van Dyck és Jacob Jordaens nevével fémjelzett aranykorát, a következő teremben pedig Rembrandt munkatársainak és tanítványainak festményei képviselik a holland arany évszázad művészetét.

A következő termekben az olasz, francia és német területek érett barokk festészetének sokszínűségével ismerkedhet meg a látogató. 

A teremsor központi, legnagyobb kiállítóterében, és három kabinetben kapott helyet a világhírű spanyol gyűjtemény. Murillo hatalmas oltárképei mellett, a tenebrismo stílusirányzatát képviselő Zurbarán művei, az udvari portréfestészet sokak számára kedves fő műve, Margarita Teresa infánsnő portréja, és a spanyol festészetben népszerű Szeplőtelen Szűz ábrázolások is itt kaptak helyet.

Két nagy teremben és a hozzájuk csatlakozó hat kabinetben a 17. századra önállóvá vált új műfajok: a zsáner-, a csendélet- és a tájképfestészet legfontosabb típusait képviselő remekművekben gyönyörködhetnek a látogatók. 

A utolsó terem a korszak holland és flamand portréfestészetére fókuszál, míg az utolsó két kabinet a Régi Képtár számban legkisebb gyűjteményi egységét, a 17-18. századi brit festészeti kollekciót mutatja be.

A korai szárnyhoz hasonlóan a barokk anyag is szobrokkal és iparművészeti tárgyakkal egészül ki, amelyek által a látogató nem csak művészet-, hanem sok esetben kultúrtörténeti összefüggéseket is megismerhet. A kiállításon való eligazodást teremszövegek, és tárgymagyarázatok segítik.