Steve Bannon neve a magyar közönség előtt is jól ismert. Frontális ellentámadás helyett most gerilla harcmodorra vált.
HIRDETÉSMiután kegyelmet kapott az utolsó elnöki óráit töltő Donald Trumptól, az amerikai jobboldal eszmei vezéralakja kis időre visszahúzódott a nyilvánosságtól, de most újra hiperaktív. Steve Bannon neve a magyar közönség előtt is ismert, tartott előadást Budapesten, és bőségesen adott témát a magyar sajtónak is. Most gerilla harcmodorra vált, és előbb a saját pártját akarja harcképessé tenni. Ehhez a digitális csatatér legjobb eszközeit használja fel. Épít az elnök és a demokraták bővülő hibatárára is és a sorozatos washingtoni botrányokra is.
Az előzmények
Januárban, a már szinte biztosra vehető vereség zavarában Steve Bannoné volt az egyik legerősebb hang, hogy a bukást meg kell és meg is lehet fékezni, és az eredményt vissza kell fordítani. A Breitbart-hírszolgáltató korábbi ügyvezetője Hadműveleti terem (War Room) nevű podcastjában január 5-én értesítette hallgatóit, hogy „Minden együtt van. Támadás előtt állunk és holnap elszabadul a pokol”. Ez meg is történt.
Ő maga már tavaly nyáron bajba került, amikor azzal vádolták meg, hogy több ezer adományozót becsapott, akik úgy tudták, hogy a déli határfal építéséhez járulnak hozzá, de Bannon egymillió dollárt lecsapolt az alapból. Bannon 'Last minute' döntéssel mentesült, amit Trump elnök a hivatalos hatalomátadás előtti éjszakán írt alá. Vádlott-társai viszont nem kaptak kegyelmet, és az ő perük folytatódik. Bannon már túllépett ezen a vitán, és halad tovább. Firssítés: jelenleg az Igazságügyminisztériummal van konfliktusban, mert vádat emeltek ellene a Kongresszus megsértése miatt.
Le a kalappal
Bannon már több mint egy éve működteti a podcastot. Eredeti célja a Trump elnök ellen indított kongresszusi vádemelés megtorpedózása volt, amiről részletesen beszélt több interjúban is, sőt a CNN frontemberével, Anderson Cooperrel is szóba állt. (A vádemelés témája az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetés volt, 2020 áprilisában.)
A podcastot a Twitter és a Youtube novemberben blokkolta, amikor Bannon kegyetlenül nekiment Anthony Fauci doktornak (a Covid-főorvosnak) és Christopher Wray FBI igazgatónak, javasolva az illetők lefejezését. Ezzel átlépte a nehezen definiálható, de azért létező vörös vonalat, bár eközben Irán vallási vezetője hasonló üzeneteket küldözget zavartalanul.
A két nagy platform tiltása ellenére az Apple streamjével alkalmanként milliókat képes elérni. Naponta 2-4 beszélgetést, vitát vagy elemzést szolgáltat, egyenként 50 perces terjedelemben. Az indulás óta a műsorok száma már az 1300 felé közeleg, ami 'le a kalappal'-teljesítmény, mind szellemileg, mind fizikailag. Munkájában egy volt FBI különleges ügynök, egy kiberszakértő és egy kríziselemző segíti, tehát el van látva kellő információkkal. Olykor botlásokkal is, persze.
Kalifornia nem jött be
Mivel semmilyen rendszer nem tökéletes, itt is becsúsznak a túlhevültség vagy a pártérdek vezérelte érvelések hibái. Példa erre a nyugati parti óriásállam minapi szavazása Gavin Newsom demokrata kormányzó visszahívásáról, ami közel kétharmados vereséggel bukott el.
A szavazásra készülve maga Donald Trump óvatosabbnak bizonyult, mint Bannon. A volt elnök azt írta blogján, hogy „komolyan hiszi-e bárki, hogy a kaliforniai szavazás nincs máris elcsalva? Millió és millió levélszavazat fogja ugyanúgy eltorzítani az eredményt, mint a 2020-as elnökválasztásokon.”
Ezzel szemben Bannon aznap reggeli műsorában biztosra vették a kormányzó bukását, túlértékelve a koronavírus kezelésével és a bevándorlással kapcsolatos tétek súlyát. Olyan nosztalgikus reménykedés is elhangzott, hogy ha egyszer már Arnold Schwarzeneggernek sikerült leváltásos szavazással megszereznie a kaliforniai kormányrudat 2003-ban, akkor miért ne sikerülhetne most is?
Ugyanakkor a liberális Newsweek arra figyelmezteti a demokratákat, hogy egy percig se gondolják, hogy a kaliforniai siker a trumpizmus végét jelenti.
Ha nem Kalifornia, akkor Kína - aligha van ilyesmire példa a világtörténelemben
A leleplező riportok és könyvek fejedelmének, Bob Woodward újságírónak a nevét mindenki ismeri, főként a Watergate-ügy (amiről film is készült) és a CIA titkos háborúinak feltárásáról. Új könyve (Peril - Veszély) már megjelenése előtt bombát robbantott, mert a The Washington Post egy hajmeresztő részletet szellőztetett meg belőle.
A történet szerint Mark A. Milley, az amerikai vezérkari bizottság főnöke (vagyis a honvédelem második embere az elnök után) Donald Trump választási kudarca után titokban felhívta kínai partnerét és nyugtatgatta, hogy meg fogja akadályozni, hogy a 'pszichésen labilissá vált elnök' netán nukleáris csapást mérhessen Kínára, hogy így tartsa meg elnöki posztját.
Volt egy titkos beszélgetésük már tavaly októberben is, amikor az amerikai vezérkar megrémült a Dél-kínai-tenger körzetében tapasztalt kínai aktivitástól. Woodward szerint annak során ez hangzott el:
A következő hívás január 8-án zajlott, vagyis két nappal a Capitolium ostroma után. Li tábornok aggódott a washingtoni eseményeket látva, de Milley megnyugtatta, hogy az amerikai demokrácia stabil. A 63 éves vezérkari főnök szerint Trump elnök mentális hanyatlást szenvedett a választások után, és ezt a nézetét egy másik telefonhívásban Nancy Pelosi házelnöknek is megerősítette. Megnyugtatta az alsóház vezetőjét, hogy egy improvizatív nukleáris támadás végrehajtása lehetetlen, mert a parancsnak végig kell mennie egy katonai és jogi biztonsági protokollon, amit ő tart kézben
Milley attól is félt, hogy Kína mégis lecsaphat, ha veszélyeztetve érzi magát, ezért még aznap felhívta az USA ázsiai és csendes-óceáni parancsnokát, hogy függessze fel a térségben az amerikai hadgyakorlatokat, ami meg is történt. Egyben utasította a katonai vezetés több tagját, hogy az elnököt zárják el a védelmi információktól és egy hirtelen döntés lehetőségétől.
Az eset emlékeztet az 1974-es politikai válságra, de még annál is tovább megy. Abban az évben James R. Schlesinger védelmi miniszter kérte a vezérkartól, hogy minden információt előbb vele osszanak meg és ne a főparancsnokkal (az elnökkel), aki akkor éppen a Watergate miatti leváltás lázában égett és a kiszámíthatatlanság érzete lengte körül. De odáig ők sem mentek el, hogy biztonsági aggodalmaikat megosszák a szovjetekkel is – saját főparancsnokukkal szemben.
Jogi értelemben Milley megsértett egy ősrégi, de még létező jogszabályt, a Logan-törvényt. 1799-ben vésték kőbe, hogy külföldi hatalmakkal vagy azok képviselőjével kizárólag az Egyesült Államok (vagyis a kormány) vagy annak megbízottja léphet kapcsolatba. Márpedig a vezérkar főnöke nem az. Az eset idején – választási kudarca ellenére – még Donald Trump volt az USA elnöke, és ez a lépés a tudta nélkül történt.
E törvény alapján utoljára 1855-ben ítéltek el valakit, és bár később többen is megsértették (így John Kerry, a mostani környezetvédelmi miniszter), de nem volt következménye. A büntetési tétel 3 év szabadságvesztés és/vagy pénzbírság.
HIRDETÉSAz afganisztáni kivonulás drámája és eme új botrány után Milleynek kicsi az esélye, hogy megtarthassa posztját. A Twitteren máris gyülekeznek a menesztését követelő bejegyzések, és jelentkeznek az ellene tanúskodni hajlandó katonatisztek. A történet önmagában megér egy misét, és Bannon műsorainak is témákat kínál majd.
Mi Bannon fő terve?
Bannon helyzetértékelése szerint – ami teljesen egybevág Donald Trump RINO-elméletével – a republikánus elit is áldozatául esett egy összeesküvésnek, a pártot ellepték a hamis republikánusok (a rinók), akik alkudoznak és egyezkednek Joe Bidennel, és nem hallgatnak Donald Trump intelmeire.
Elriasztó példaként leggyakrabban a már elhunyt John McCain arizonai szenátort (a 2008-as republikánus elnökjelöltet) emlegeti, újabban pedig Liz Cheney, az ifjabb Bush alelnökének lánya a negatív példa. Valamint azok, akik megszavazták a Trump elleni vádemelést, vagy nem akadályozták meg az elektori döntés kihirdetését. Főként Mike Pence alelnök, aki az utolsó katona volt a védvonalban, de Bannon szerint elfutott a feladat elől.
A választási eredmény végleges és visszavonhatatlan, a demokraták leváltása a Fehér Házból pedig alkotmányos képtelenség. Ezt Bannon is jól tudja, ezért a választási csalás felemlegetése inkább műsorkitöltő téma nála, és a jövőre fókuszál.
Így lett kulcsszereplő a választókörzet, a 'precint'. Először ezeket kell feltölteni hűséges és aktív követőkkel, mert itt dőlnek el a jelölések, és itt kell majd begyűjteni és megszámlálni a szavazatokat is.
HIRDETÉSA körzeti tisztek (nálunk az aktivista kifejezést használjuk erre), a politikai pártok méhecskéi vagy munkás hangyái, akik olyan rutinfeladatokért felelősek, mint a telefonálás, a kapcsolatok bővítése, a támogatói névjegyzékek frissítése, vagy akár az ajtókon való kopogtatás. Az aprómunkát összeadva alakul ki a választásokat befolyásoló tényező. A tisztek egyes államokban beleszólhatnak a közvélemény-kutató cégek kiválasztásába, más helyeken pedig befolyásuk van arra, hogy kik lehessenek a szavazást felügyelő testület tagjai.
Nem Bannon szervezi ezt a munkát, viszont katalizálja. Ehhez a jobboldal ismert szakértőit és korábbi tisztségviselőit hívja meg, mint Rudolph Giuliani, Sidney Powell (Donald Trump egyik ügyvédje a választási perek idején) vagy Gorka Sebestyén, akit Bannon ajánlott be a Fehér Ház nemzetbiztonsági stábjába, ahol fél évet töltött.
Hadüzenet a mélyállamnak
Szerepelt Bannonnál Carlo Maria Viganò érsek is, a korábbi washingtoni nuncius, aki 2016-os lemondása után erőteljes politikai aktivitásba kezdett. Távozásra szólította fel a szentatyát, amiért nem állja útját az egyházat érő zaklatási vádaknak, és több levélben is támadta a vatikáni politikát.
Az érsek erős híve annak az elméletnek, hogy a világban és az USA-ban is 'mélyállamok', háttérhatalmak működnek. Donald Trumphoz intézett három oldalas levelében arra is figyelmeztet, hogy nem csak mélyállamok, de 'mély egyház' is létezik, aki támadni fogja az elnökségét.
Mostanában azt hirdeti, hogy a koronavírus-járvány „a társadalombiztosítás kolosszális művelete”, és hogy a rasszizmusellenes tüntetések „a szabadkőművesek eszméit idézik fel, akik uralni akarják a világot azzal, hogy kiűzik Istent a bíróságokról, az iskolákból, a családokból, és talán még az egyházakból is”.
HIRDETÉSViganò érsek érvrendszere azonos a bannoni szemlélettel. A feladat ezeknek a gondolatoknak a napi sűrűségű eljuttatása a választókerületi tisztekhez, hogy saját körzeteikben terjesszék és aktivizálják a helyi republikánus érzelmű polgárokat. Cél az is, hogy ezek az emberek elsősorban ne a 'mainstream' médiára, hanem a tisztekre hallgassanak, akiket személyesen ismernek és naponta beszélgethetnek velük.
A puskaporos hordó feltöltése
A Bannon-misszió fontosságát növeli, hogy Donald Trump közösségi médiás felületeinek blokkolása óta az ex-elnök napi médiabefolyása erősen lecsökkent. Ráadásul korábbi 5,9 ezer bejegyzése is elenyészett, és csak egy részük varázsolható elő keserves munkával a webmemória mélyéről. Eltűntek a kommentek is, amik korábban pörgették az elnök közleményeit.
Ezeket részben pótolják, de nem helyettesítik Donald Trump folytatódó tömeggyűlései. Január óta járt Iowában, Alabamában, Ohióban, Arizonában, és még idén tervben van Georgia, Michigan is. A Bannon-műsorok segítenek ezeket előkészíteni, majd utána elemezni. Ilyenkor vezető téma szokott lenni a 'politikai foglyok' szabadon bocsátása, mivel annak tekintik a Capitolium ostroma után őrizetbe vetteket.
Előfordul az is, hogy republikánus aktivisták Joe Biden gyűléseit zavarják meg bekiabálásokkal, mint történt júliusban Virginiában. Az elnök nem szívta mellre, hanem azt mondta: „Ordibáljanak csak nyugodtan. Ez nem egy Trump-buli, ahol az ilyesmi tilos.” Kaliforniai nagygyűlésén pedig azt mondta a demokrata kormányzó újraválasztása érdekében, hogy a republikánus jelölt csak "Donald Trump klónja." Vagyis egyik felet se kell nagyon félteni, ha a szavak hajigálására kerül sor.
Az elnök elfogadottsága most már kifejezetten alacsony, a 2. világháború óta a harmadik legkisebb. Rosszabb mint Obama első éves adata, aki rá egy évvel 63 kongresszusi helyet el is veszített. A matek szerint Bidennek stabil 54-55%-on kellene állnia ahhoz, hogy ne érje akkora veszteség jövőre, ami kirántja alóla a Kongresszust. A mutató most csak 46-ot jelez, és nem látni a kitörési terveket.
HIRDETÉSJoe Biden politikájának ütlegelése is része a feladatkörnek, amihez kapnak puskaport bőven. Jelenleg ez főként Afganisztán és az újjáéledő abortusz-vita, miután a texasi 'szívdobbanás-törvény' el fog jutni a Legfelsőbb Bíróságig, tovább osztva az amerikai társadalmat. Pergőtűz alatt állnak a beszélgetésekben Joe Biden Covid-intézkedései is, így a kötelező oltások, a tanárok rendszeres tesztelése vagy a maszkviselés visszavezetése a közintézményekbe. Florida republikánus kormányzója máris 5 ezer dolláros bírságot helyezett kilátásba azoknak a közszolgálati munkaadóknak, akik beoltottsághoz kötik a munkahely betöltését.
Puskapor az is, hogy egyre jobban láthatók az aggodalmak, sőt pánikjelek a demokrata táborban.
Egyre több olyan megszólalás történik, amire még Bannon is úgy hivatkozhat, hogy „lám, már ők is ezt mondják...” A legújabb intő jel az, hogy Joe Manchin demokrata szenátor nem hajlandó megszavazni az elnök 3,5 ezermilliárdos pénzügyi csomagját, ami súlyos politikai és presztízs-csapás lenne a Fehér Házra.
Nem csillapodott a déli határokon a migrációs nyomás sem, így a tavaly nyári hónapokhoz képest háromszorosára nőtt az őrizetbe vettek száma. A belbiztonsági szervezet vezetője szerint a helyzet immár fenntarthatatlan.
Az említett Manchin szenátor ezért 'stratégiai szünetet' javasol, mert félő, hogy a spirál tovább mutat lefelé. Az is észrevehető, hogy a demokraták csak Washingtonra koncentrálnak, és a választóköri (helyi) aktivitásuk lanyha. Csak egy példa erre:
Olyan korábbi demokrata támogatók is óvatosságra intenek, mint Tory Gavito, akinek Way to Win (Út a győzelemhez) ötletcsoportja 50 millióval segítette meg Biden választási kampányát. Szerinte a demokraták túl sokat ígértek és túl sokaknak, így minden egyes be nem váltott illúzió rombolja a szavazóbázist.
HIRDETÉSTovábbi gyúanyag, hogy a népszámlálási hivatal jelentése szerint az előző 10 évben erőteljesen csökkent a magukat tisztán fehérnek tartó amerikaiak arányszáma a teljes népességen belül (-8,6%), és ezzel nem csak délen, de a liberálisabb északkeleti és északnyugati államokban is meg lehet szólítani embereket. Azért, mert a téma oly nagyon összetett, hogy alkalmas a leegyszerűsítésekre. Például Tucker Carlson, a FOX News vezető sztárja szerint a népszámlálás azt igazolja, hogy a demokraták célja a népességi összetétel szándékos megváltoztatása, hogy kipótolják szavazótáborukat.
Durranhat az is, hogy a Biden kormány a Szíria-elleni szankciók feloldásán töri a fejét, hogy megépülhessen az Egyiptom-Libanon gázvezeték. Egy ilyen döntés ellenkezne a 2019-es Caesar-törvénnyel (ami a szankciókat elrendelte), és ebből újabb balhé lehet, tetézve az afganisztáni nyomást.
Mi a matematikai alap? Az, hogy nincs biztos győzelem
Bannon törekvése mögött az amerikai választási rendszer számtana áll. Joe Biden többször is meglebegtette ennek a szisztémának az újra gombolását, a körzetek arányosítását vagy átrajzolását, de ez aligha fog megtörténni a jövő évi időközi választásokig. Ezért a jelenlegi rendszerrel kell dolgozni, és számításba kell venni az előző két választás figyelmeztető tapasztalatait.
Főként azt, hogy egyetlen körzet vagy állam sem tekinthető biztosnak, ahol korábban nyert valamelyik jelölt vagy párt. Példa volt erre Hillary Clinton veresége Michiganben vagy Joe Biden győzelme Georgiában, és az ilyen döbbeneteket hosszan lehetne sorolni. Mindkét esetben az eredmény fordítottját jósolták a kutatóintézetek.
Bannon fontosnak tartja ezért, hogy a műsorokban megszólalhassanak azok a republikánus kongresszusi politikusok vagy államok kormányzói, polgármesterei, akik megugrották a 'RINO-szűrőt' és elnyerték Donald Trump nyilvános támogatását. Ők lesznek a jövő évi sorsdöntő időközi választások valószínű jelöltjei, sőt köztük kell keresgélni a 2024-es elnökválasztás majdani kiszemeltjét is. Közülük Rick Scott (Florida) és Josh Hawley (Missouri) szenátorokat emlegetik legtöbbször.
HIRDETÉSA választókerületek dinamikája is figyelmet érdemel. Főként azok a helyek, ahol szinte mérhetetlen különbségekkel nyert valamelyik jelölt. Pike megye például (Mississippi) 167 voks többséggel lendített Donald Trump szekerén tavaly, miközben a szavazók száma 29 ezer. Fordított példák is akadnak bőven.
A Bannon-csoport figyelmet fordít az egyes államokon belül mutatkozó eltérésekre is. A szomszédos körzetek tisztjei kapcsolatokat tartanak egymással, mert érthetetlen, hogy 20-30 mérföldes rádiuszon belül a teljesen egyformának kinéző szavazókörzetek miért produkálnak olykor homlokegyenest eltérő eredményeket.
Nem az az elsődleges cél (persze nem is elhanyagolható), hogy a republikánus választók országos tömege nőjön, mert például a 2016-os választás azt igazolta, hogy jelentős szavazat-többséggel is lehet veszíteni, 2000-ben pedig döntetlen állást is meg lehetett nyerni. Hanem azt kell elérni, hogy az egyes körzetekben nőjön, a korábban nyertes helyeken pedig ne csökkenjen a pártra leadott voksok száma. Mindenütt. Így áll össze a méhkas vagy a hangyaboly teljesítménye.
Feladat az is, hogy a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják a szavazások lebonyolítása körül, mert “úgy érzik, hogy jog szerint Trump elnök nyerte a választást, csak ellopták tőle, kihasználva a szavazatszámlálási rendszer hiányosságait”, mondja Michael Barnett, a GOP Palm Beach megyei elnöke (Florida). Ő az egyik legaktívabb toborzó, aki december óta 90 új tisztet szervezett be csapatába. „Ők nem fogják hagyni, hogy ez újra megessen” – teszi hozzá.
Mit ért el eddig Bannon?
Miután Bannon meghirdette a „körzeti stratégiát”, a koncepció robbanásszerűen terjedt szét a jobboldali médiában. A tervet népszerűsítő cikkek, posztok és hozzászólások több millió megtekintést gyűjtöttek a Trump-párti weboldalakon, a talk-rádiókban, de a kisebb közösségi hálózatokon és a QAnon elmélethez köthető műsorokban is.
HIRDETÉSA QAnon-kapcsolatot Bannon tagadja. A Capitolium óta ez nem jó ajánlólevél a hatóságok szemében. A mozgalom médiája és hangadói állandó FBI-megfigyelés alatt állnak, és még mindig köröznek személyeket az előkészítő és résztvevők között. Bannon erre azt mondja, hogy ő arról nem tehet, ha átveszik és terjesztik a nézeteit, de nem is kíván összebútorozni velük.
Az elmúlt hónapokban hirtelen sok ember, akik korábban nem mutattak mélyebb érdeklődést a pártpolitika iránt, elkezdték hívogatni a helyi GOP központot (Great Old Party, a republikánusok) és egyre többen jelentek meg a megyei gyűléseken. Egy dél-karolinai tiszt meséli, hogy a környező kunyhókból, lakókocsikból hirtelen olyan sokan csődültek egybe, amire nem számított. Azért, mert bár szegény emberek, de okostelefonjuk van, az már nem luxuscikk, és könnyen el lehet őket érni.
Megnőtt a tiszti megbízásokra pályázók száma is, olyannyira, hogy már szelektálni kell közülük. Az érdemességnek nem csak a párthűség a feltétele, hanem a körzet ismerete, a személyes kapcsolatrendszer, a joganyagban való eligazodás (például az adott állam választási törvénye), de nem hátrány a határozottság, a kemény fellépés és a vitakészség sem, amire szükség lehet a választások napján.
Előkerülnek a régi nevek
Michiganben az új tisztek puccs-szerűen váltottak le egy helyi GOP-vezetőt, aki kétségbe vonta, hogy a választásokat elcsalták. Las Vegasban a Proud Boys nevű szélsőséges csoport – a capitoliumi támadás egyik szervezője – hasonló akcióba kezdett, de az nem sült el jól, és a vita már bíróság előtt van.
Phoenixben (Arizona) az új tisztek a 2020-as szavazólapok újra vizsgálását követelik, csakúgy, mint michigani és mindkét karolinai kollégáik. Atlantában már ők segítettek be a helyi törvényhozásba egy tagot, aki a választójogi törvény szigorítását hirdeti, elsősorban a levélszavazatok korlátozását.
HIRDETÉSAz Eskütartók nevű szélsőjobboldali szervezet egyik tagja is elnyerte a tisztek támogatását Arizonában, hogy az állami választási bizottság tagja lehessen. Egy texasi körzetvezető utódját is meg kell találni, mert ő vád alá került a Capitolium miatt.
'Akkor vehetjük át a pártot, ha megszálljuk.' Ezt mondta februárban az egyik podcastban Michael Flynn tábornok, akivel Bannon együtt szolgált a Fehér Házban, még Trump elnök induló szakaszában. Nem töltöttek el ott hosszabb időt (Flynn 23 napot, Bannon pedig 6 hónapot), de továbbra is a trumpizmus vezetői alakjainak számítanak. Flynn is kapott kegyelmet Trumptól, még tavaly decemberben.
A nemzetbiztonsági főtanácsadói posztot betöltő Flynn volt az, aki tavaly decemberben a rendkívüli állapot bevezetését javasolta Trump elnöknek, de ennek nem volt jogi alapja, és az elnök stábjának heves ellenkezése is elgáncsolta. Egy májusi adásban Flynn is buzdította a tisztjelölteket, mondván hogy ezrével vannak még betöltetlen helyek a pártban.
A pártszervezők használják a Zoom adta lehetőségeket is. A legharciasabb hang Daniel J. Schultzé, aki a fegyveres kormányellenes szerveződést méltatja. Az egyik stratégiai Zoom-egyeztetés alkalmával júliusban azt mondta, hogy „Gondoskodjatok arról, hogy mindenkinél legyen baseball-ütő. Komolyan mondom. Mindenkinél legyen valamilyen fegyver.”
2017-es könyvében már fejtegette, hogy a 2. alkotmánykiegészítés feljogosít az önkénnyel szembeni fegyveres ellenállásra (ami igaz), és szerinte az olyan vérfürdők, melyek FBI-ügynökök életét is követelték, mint a Waco-i vagy a Ruby Ridge-i – törvényesek voltak a civil fegyveresek részéről (ez viszont nem igaz).
HIRDETÉSEzek kellemetlen tünetek, mert Bannon nem akar erőszakot
A tisztek közé bejutó szélsőségesek problémákat okozhatnak. Magukra vonják az FBI és a rendőrség figyelmét, mert a szervezők mindenütt Bannon podcastjaira hivatkoznak. Az észak-karolinai Raleigh-ben ezernél több lakos jelent meg a megyei GOP-kongresszuson, pedig korábban 50-60 érdeklődő akadt. Alan Swain helyi pártelnök szerint mindegyikük Bannon podcastjait emlegette.
Maga Swain egyébként veterán katonatiszt, aki vezetett Apache helikoptert az Öbölháborúban, majd Boszniában és Koszovóban is. Noha republikánus, de tagja volt Bill Clinton katonai tanácsadó testületének, sőt a CIA is igényt tartott ismereteire. Felesége is katonatiszt volt, és most mindketten igyekeznek békés mederben tartani a szerveződést, ismerve a lehetséges következményeket.
A podcastok nyomán a texasi Fort Worth-ben 60 százalékkal nőtt a tisztek száma február óta. Ugyanígy Wisconsin és Pennsylvania államokban is, ahol a szavazókörzeti megbízásokra jelentkeznek sokan, lévén ezek 'kulcsállamok'. Aki itt veszít, az nehezen nyer.
Cumberland megye pártvezetője, Lou Capozzi a podcast hallatán szervezett két busznyi tüntetőt a Capitoliumhoz, de békés szándékkal, mint mondja. Szerinte a választási csalás folyamatos tematizálása a legjobb eszköz, nem pedig az erőszakosság. Máshol viszont kevésbé óvatosak a szervezők, például a georgiai DeKalb County megyében, ahol egy hamis híreket gyártó weboldalt vontak be a szervezésbe.
Ugyanabban az államban Madison Cawthorn képviselő azt mondta, hogy „ha a választási rendszerünket továbbra is csalják és ellopják, az egyetlen végponthoz vezet, a vérontáshoz. Ezt csak akkor gátolhatjuk meg, ha mind az 50 államban rendelkezünk erős választási bizottsággal”. (A 26 éves Cawthorn a Kongresszus legfiatalabb tagja, aki egy autóbalesetben bénult meg 2014-ben.)
HIRDETÉS
Eljöhet egy pont, amikor nehéz lehet ezt kordában tartani
A fedélzeten sok az elszabadult hajóágyú, és közülük is talán a legtömörebb Lin Wood ügyvéd, aki az állam pártelnöki tisztét nézte ki magának. Wood egyik szerzője volt a választási eredményeket támadó kereseteknek, amiket a bíróságok alaptalannak, sőt egy alkalommal törvénysértőnek is találtak.
Az ügyvéd akkor hívta fel magára a közfigyelmet, amikor a Twitteren tudatta, hogy Mike Pence alelnököt kivégzőosztag elé kell állítani. Ekkor a nagy platformokról törölték, de átnyergelt a Telegram üzenőoldalra, ahol 830 ezer követőt tart számon. Ez már jelentős tömeg, és nagy kérdés, hogy ki lesz a felelős azért, ha az ilyen indulatok esetleg elszabadulnak.