rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A genfi csúcs után: barátság nyet, kompromisszumkészség yes

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Szemtől szembe Genfben, 2021. június 16-án
Szemtől szembe Genfben, 2021. június 16-án   -   Szerzői jogok  AP Photo/Patrick Semansky
Betűméret Aa Aa

Látszólag nem volt előrelépés az első Putyin-Biden csúcson. De csak látszólag. A legfontosabb eredmény mégis a stratégiai stabilitásra és a kiberbiztonságra vonatkozó párbeszédről szóló megállapodás, valamint az amerikai és az orosz nagykövetek visszatérése posztjaikra.

„Hosszú a lista az ön politikai ellenfeleiről, akik meghaltak, vagy börtönbe kerültek. Alekszej Navalnij szervezete szabad és tisztességes választásokat, valamint a korrupció megszüntetését követeli. Oroszország azonban szélsőségesnek nevezte, majd betiltotta. Meghiúsították, hogy bárki, aki támogatja, indulhasson a választásokon. A kérdésem tehát, elnök úr, hogy mitől fél ennyire?” – ezt kérdezte az ABC tudósítója Putyintól, miután befejeződött a genfi csúcsértekezlet.

Az orosz elnök erre felidézte az amerikai Capitolium elleni január 6-i támadást, majd azzal fejezte be: „Ami a félelmet illeti, nem akarok arról beszélni. Az teljesen lényegtelen.”

Rachel Scott azonban állhatatos maradt.

„Nem válaszolt a kérdésemre, uram. Ha az összes politikai ellenfele halott, börtönben van vagy megmérgezték, annak nem az az üzenete, hogy nem akar tisztességes politikai küzdelmet?”

Putyin azonban ismét felvetette az amerikai törvényhozás ostromát, ami után 400 embert tartóztattak le.

„Ki kit öl meg és kit vet börtönbe? Az emberek politikai követelésekkel érkeztek az amerikai kongresszushoz. Akár 20, sőt talán 25 éves börtönbüntetésre számíthatnak” – replikázott. „Őket »hazai terroristáknak« nevezik, és számos más bűncselekménnyel vádolják őket” – tette hozzá, ügyesen terelve el a figyelmet Navalnijról, akit nem volt hajlandó név szerint megnevezni.

A két elnök találkozót értékelő sajtóértekezlete térben és időben egyaránt eltért egymástól – akárcsak néha a csúcs menete. Putyin sajtóértekezletére amerikai újságírók is hivatalosak voltak, Biden összefoglalójára azonban az orosz média nem kapott meghívást – jegyezte meg a Russia Today.

Az amerikai újságírónő és az orosz elnök szócsatája egy kicsit a genfi Putyin-Biden csúcs hangulatát is tükrözte.

A tervezettnél valamivel rövidebb, végül háromórás találkozón a fontos témák napirenden szerepeltek, de megoldások nemigen születtek. Az orosz és az amerikai elnök szerint a megbeszélések jól sikerültek, de a kibertámadások és az emberi jogok terén továbbra is szakadék választja el az álláspontokat.

„Megtettem, amiért jöttem”

Határozottan kinyilvánított nézeteltérések sorozataként jellemezte az orosz és az amerikai elnök találkozóját a New York Times, amiben udvariasan versenyeztek abban, hogy ki tartja a másikat globálisan bomlasztóbb erőnek.

Eközben szakmai tiszteletet tanúsítottak egymás iránt – mint két gyakorlott öklöző, aki a másik erejét méltatja. Mindketten jobb kapcsolatra vágytak, de nem jelentettek be drámai lépéseket annak érdekében, hogy megálljanak a lejtőn, amely a hidegháború óta a legsúlyosabb amerikai-orosz feszültségek felé sodorja őket.

A Genfi-tó partján tartott két, egymástól független sajtótájékoztatón a két vezető elkötelezte magát olyan munkacsoportok létrehozása mellett, amelyek a legégetőbb kérdésekkel foglalkoznak: a fegyverzetellenőrzéssel és a kibertámadások terjedésével. Putyin szerint megállapodtak abban, hogy újra nagyköveteket küldenek egymás fővárosaiba, és kifejezték érdeklődésüket a közös érdekű területeken való együttműködés iránt az Északi-sarkvidéktől Afganisztánig.

„Nem volt ellenségeskedés” – így értékelte a történteket Putyin.

Biden pedig kijelentette: „megtettem, amiért jöttem”. Az amerikai elnök egy egész sor figyelmeztetést és nem átléphető vörös vonalat fogalmazott meg az orosz vezető számára. Ez nem „fenyegetés” – hangsúlyozta ugyanakkor.

AP Photo/Patrick Semansky
Biden: „Megtettem, amiért jöttem”AP Photo/Patrick Semansky

Visszafogott derűlátással nyilatkozott arról, hogy Amerika helyreállította szövetségesi kapcsolatrendszerét Európával, ami óvatosabbá teszi Putyint az amerikai érdekekkel ellentétesnek lépések foganatosításában.

„Az utolsó dolog, amit most akar, az a hidegháború” – mondta az amerikai elnök. Putyint egy hanyatló gazdaság küszködő vezetőjeként jellemezte, aki aggódik a határainál erősödő, agresszív kínai terjeszkedés miatt.

Biden átadott az orosz vezetőnek egy 16 példát tartalmazó listát a „kritikus infrastruktúrákról”. Világossá tette, hogy ha ezeket támadás éri, az Egyesült Államok, amely „jelentős kiberképességekkel rendelkezik”, a „kibertérben” fog válaszcsapással reagálni.

Az amerikai hatóságok általában ódzkodtak az Oroszország elleni nagyobb kiberműveletektől attól tartva, hogy nem tudják ellenőrizni a csapások és ellencsapások eszkalációját. A Fehér Ház megkezdte az amerikai infrastruktúra – köztük a csővezetékek és az erőművek – védelmének erősítését. A sebezhetőség csökkentésére irányuló erőfeszítések azonban évekig fognak tartani, és azután sem biztos, hogy minden gyenge láncszemet képesek lesznek megvédeni.

Putyin a maga részéről tagadta, hogy Oroszország lenne felelős az Egyesült Államok elleni támadások soráért. A tudósítások szerint cáfolata kiterjedt a tavaly decemberben nyilvánosságra hozott, kifinomult SolarWinds támadásra, amit Washington szerint Oroszország hírszerző csúcsszervei indítottak, és a zsarolóprogram-támadásokra egyaránt, amelyekről Biden azt mondta, hogy orosz földön rejtőzködő bűnözők indították.

Putyin Washington ellen fordította a vádakat. Azt állította, hogy az Egyesült Államok sokkal több rosszindulatú kiberkampányért felelős, mint Oroszország.

Navalnijra a válasz Guantánamo

Putyin elutasította, hogy felelősséget vállaljon az emberi jogok megsértéséért vagy Ukrajna egyes részeinek megszállásáért. Kijelentette, hogy jobb kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, de azt nem fűzte hozzá, hogy ehhez változtatni szándékozik-e Oroszország hozzáállásán.

Ukrajna kényes témának ígérkezett a találkozó előtt kivált azok után, hogy az év elején az orosz csapatok felvonulása egy újabb konfliktustól való félelmet gerjesztett. Putyin nem mondott újat Genfben, amikor kijelentette: országának egyetlen feltett szándéka, hogy a korábban aláírt, a konfliktus lezárását célzó minszki megállapodás végrehajtása megvalósuljon.

Denis Balibouse/Pool Photo via AP
A következőt kéremDenis Balibouse/Pool Photo via AP

Leszögezte viszont, hogy Oroszország – az Egyesült Államokkal ellentétben – nem állomásoztat hadifegyverzetet a tengerentúlon, az USA határainak közelében. Washington azonban más politikát folytat, és katonai jelenlétet tart fenn Oroszország határainak közelében, ami a feszültségek eszkalálódásához vezet a térségben – hangoztatta az orosz elnök.

A politikai vetélytársak, köztük Alekszej Navalnij bebörtönzésével kapcsolatban Putyin jellegzetes zsarnoki fölénnyel azt mondta, hogy az illető megszegte a törvényt, és tisztában volt azzal, hogy ennek mi a következménye.

Az orosz államfő emlékeztetett George Floyd egy minneapolisi rendőr általi megölésére, majd hozzátette: „És mi lesz Guantánamóval?” Arra a fogolytáborra utalt, ahol az Egyesült Államok még mindig őriz néhány foglyot, akiket a terrorellenes műveletek során a harctéren vadásztak le.

A nukleáris háború nem megnyerhető, ezáltal megvívni sem szabad

A nap végére világossá vált, hogy a két férfi kevés régóta fennálló nézeteltérést oldott meg. A vitás kérdések zömével magas rangú tisztségviselőkből álló munkacsoportokat bíztak meg, amelyeknek hat-tizenkét hónap áll majd rendelkezésére a jelentéstételig.

Biden az az új nukleáris fegyverekre koncentráló Stratégiai Stabilitási Párbeszédet Putyin elkötelezettségének első tesztjeként jellemezte.

A két vezető egy közös nyilatkozatot is kiadott. Ebben ígéretet tettek a fegyverzetellenőrzési tárgyalások folytatására, és leszögezték, hogy „nukleáris háborút nem lehet megnyerni, ezért soha nem szabad megvívni sem”. Szinte szóról szóra ugyanilyen nyilatkozatban állapodott meg Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov 1985-ös, szintén genfi találkozóján.

A kontrasztok a 36 év különbséggel megtartott orosz-amerikai csúcstalálkozók között sokatmondóak. Reagan arról volt híres, hogy a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának” nevezte. Gorbacsovval mégis órákon át beszélgettek kint és bent egyaránt, együtt vacsoráztak, és megpróbálták megismerni egymást. A Putyin-Biden találkozó előtt világossá vált, hogy barátkozni nem fognak, a találkozók pedig formálisak lesznek.

Egy olyan birtokon találkoztak, ahonnan ösvények vezetnek le a tóhoz. A szikrázó napsütés dacára nem kísérelték meg felfedezni a Villa La Grange pazar kertjét, és a beszámolók szerint nem keltették azt a benyomást, hogy megpróbálnák megismerni egymást. Biden szerint ez tisztán üzleti jellegű út volt. A találkozó egy órával korábban ért véget, mint ahogyan azt a kormányzati tisztviselők várták.

Finom koreográfiáját úgy tervezték, hogy elkerüljék a meghittség bármiféle megnyilvánulását. Putyin érkezett elsőként. Szokásától eltérően ezúttal nem késett, sőt 10 perccel korábban érkezett egyenesen a repülőtérről. A tóparti villa előtti vörös szőnyegen svájci elnök fogadta. Negyedóra elteltével Biden konvoja is befutott.

Guy Parmelin üdvözölte a két vezetőt, és „gyümölcsöző párbeszédet kívánt a két ország és az egész világ érdekében”. Ezután félreállt, lehetővé téve, hogy Biden és Putyin mosolyogva közeledjenek egymáshoz és kezet rázzanak.

AP Photo/Patrick Semansky
Guy Parmelin: gyümölcsöző párbeszédetAP Photo/Patrick Semansky

Úgy tűnt, hogy Bident a találkozó energiával töltötte fel. A sajtótájékoztató egy pontján levette a zakóját, miközben válaszolt egy kérdésre, majd feltette jellegzetes napszemüvegét jelezve, készen áll egyhetes európai útjának befejezésére és a hazaindulásra. Mégis percekig a sajtótájékoztató helyszínén maradt, és válaszolt a bekiabált kérdésekre.

Ekkor hangzott el egy kérdésbe foglalt állítás, ami után Biden kissé indulatosan oktatta ki a CNN riporterét. Kaitlan Collins úgy fogalmazott, hogy Biden bízik Putyin politikai irányváltásában.

„Mikor mondtam én ilyet?” – robbant ki a 78 éves elnök, majd kifejtette: ő csak arról beszélt korábban, hogy szerinte Putyint mivel lehetne rábírni a változtatásra.

Collins ezután visszakérdezett, hogy ha Putyin eddig nem változtatott a politikáján, akkor Biden miért látja úgy, hogy konstruktív volt kettejük találkozója.

„Ha ön ezt nem érti, akkor rossz szakmát választott” – válaszolt az elnök, majd távozott. Később a genfi repülőtéren, felszállás előtt Biden odament néhány újságíróhoz, akiknek azt mondta, hogy tartozik egy bocsánatkéréssel a CNN riporterének.

„Nem kellett volna ennyire kioktatónak lennem” – mondta Biden.

Viselkedési szabályok

A nap végéig nem derült ki, hogy bármi, amit Biden látott vagy hallott, Putyinról alkotott véleményének felülvizsgálatára késztette-e az amerikai elnököt. Biden nem volt hajlandó megmondani, hogy továbbra is „lelketlennek” és „gyilkosnak” nevezné-e az orosz vezetőt. Azzal érvelt, hogy a beszélgetésből semmi sem utalt a barátság kezdetére.

„A találkozó nem a bizalomról, hanem önérdek és az önérdek ellenőrzéséről szólt” – mondta.

Jóllehet mindketten ragaszkodnak merőben eltérő világnézetükhöz, a sajtótájékoztatókon voltak olyan pillanatok, amelyekben meglepően egybehangzónak tűntek. Putyin „konstruktívnak, kiegyensúlyozottnak és tapasztaltnak” nevezte Bident. Azt mondta: dűlőre jutna a „viselkedési szabályokról” a nukleáris fegyverek és a kiberbiztonság kényes témáiban. Ugyanezt szajkózták az amerikai tisztségviselők abban reményben, hogy megtalálják az amerikai-orosz kapcsolatok védelmi korlátait.

„Úgy gondolom, hogy ezekben egyetértésre juthatunk” – mondta Putyin a találkozó eredményére alapozva.

AP Photo/Alexander Zemlianichenko, Pool
Putyin: „Nem volt ellenségeskedés”AP Photo/Alexander Zemlianichenko, Pool

A kiberszakértők kissé kétkednek. Emlékeztetnek arra, hogy Oroszország gyakran érvelt olyan kiberegyezmények mellett, amelyek nagyobb ellenőrzést biztosítanának számára az internet –így a másként gondolkodók – felett, miközben bizonyítékot követeltek, hogy orosz szereplők részt vettek a rosszindulatú digitális támadásokban.

Putyin készen áll a Washingtonnal való mélyebb kapcsolattartásra annál, mint amire a Kreml az elmúlt években hajlandó volt. Az orosz elnök kijelentette, hogy felkészült a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, és szokatlanul derűlátón nyilatkozott az eredmények elérésének lehetőségéről.

„Ha figyelmen kívül hagyjuk az unos-untalan ismételt mit, akkor volt néhány valódi eredmény” – véli a RAND Corporation vezető politológusa. „Oroszország nem szokta bevallani bűneit, és nem szokott bocsánatot kérni. Kivált Putyin alatt nem.”

Samuel Charap szerint a legfontosabb eredmény a stratégiai stabilitásra és a kiberbiztonságra vonatkozó párbeszédről szóló megállapodás, valamint az amerikai és az orosz nagykövetek visszatérése. Putyin azt mondta, hogy az Oroszországban bebörtönzött amerikai és az Egyesült Államokban bebörtönzött oroszok ügyében is „kompromisszumra van lehetőség”.

Putyin tárgyalási hajlandóságának hangoztatására – miközben elismerte az előttünk álló bizonytalanságot – az orosz irodalomból idézett.

„Lav Tolsztoj azt mondta: »Az életben nincs boldogság, csak felvillanásai vannak«” – mondta Putyin. „Ebben a helyzetben nem lehet szó semmiféle családi bizalomról. Viszont láttunk már néhány felvillanást.”

Jelképes ajándékok

A múltban Putyinnal fagyos viszonyt ápoló amerikai elnök ajándékokkal érkezett a genfi csúcsra.

Biden egy – az erő, az egység és a rugalmasság jelképének tartott – amerikai bölény kristályszobrával lepte meg Putyinnak. A szobor – George Washington elnök őszintesége előtt tisztelegve – cseresznyefa talapzaton nyugszik, amelyen egy egyedi vésett emléktábla őrzi a Biden-Putyin találkozó emlékét – írta a Newsweek. Magyarázatul: a legenda szerint a kis George hatéves korában egy szekercét kapott ajándékba, amivel felsértette a kertjükben álló gyümölcsfa törzsét. Amikor édesapja számonkérte a történteket, a kisfiú őszintén bevallotta könnyelmű tettét. A cseresznyefa azóta is az amerikai gerincesség szimbóluma.

Biden egy egyedi pilótaszemüveget, a Randolph által gyártott HGU-4/P Aviatort is adott Putyinnak. Biden köztudottan ugyanezt viseli, és ez tette fel a Putyinnal folytató találkozót követő sajtóértekezleten is.

AP Photo/Patrick Semansky
Biden Aviator napszemüvegeAP Photo/Patrick Semansky

Vélhetően azt üzente, hogy nézzék a világot ugyanazon a prizmán keresztül. A tudósításokból nem derült ki, hogy Putyin mit ajándékozott Bidennek.