Az amerikai külügy feloldotta a konzorciumra és annak vezérigazgatójára kivetett szankciókat, pedig az amerikai vezetés véleménye nem változott: szerintük ezzel Moszkva túl nagy befolyást szerez Európában.
Washington feloldotta azokat a szankciókat, amelyekkel az Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték-projektet kivitelező konzorciumot és annak vezérigazgatóját sújtotta. Azt nem tudni, hogy ez a következő felülvizsgálati periódusban is így marad-e.
A Reuters hírügynökség információi szerint a külügyminisztériumi jelentés, amely nemzeti érdekekre hivatkozik, nem aratott osztatlan sikert a kongresszusban annak ellenére sem, hogy a külügy négy orosz hajóra, illetve négy orosz szervezetre kivetett büntetőintézkedéseket a Balti-tenger fenekén futó vezetékrendszer bővítése miatt.
Moszkva és Berlin viszont üdvözölte a hírt, amely az Északi-Sarkvidéki Tanács ülésével egyidőben szivárgott ki.
A német külügyminiszter, Heiko Maas ezzel együtt arra figyelmeztetett, hogy nem tudni, mi lesz majd három hónap múlva, a következő külügyminisztériumi jelentésben. Vagyis nincs garancia arra, hogy ez így is marad. De az biztos, hogy a következő három hónapban lehetőségük van tárgyalni erről a washintoni illetékesekkel.
Az Északi Áramlat, amelynek majdnem 10 milliárd eurós bővítéséről van szó, Oroszországból Németországba szállít földgázt, és ha elkészül a két új vezeték, amelyekből már csak egy 80 kilométeres szakasz hiányzik, akkor együtt évi 55 milliárd köbméterrel növelik a rendszer kapacitását. Ez komolyan veszélyezteti a most még tranzitország Ukrajna pozícióit, Washington szerint pedig túlságosan kiszolgáltatja egész Európát az orosz vezetésnek.