Heiko Maas német külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja a magyar kormány vétóját.
HIRDETÉS**Az Európai Unió a hongkongi választási reform miatt nyilatkozatban szeretné elítélni Kínát. Magyarország azonban megvétózta a tervezetet. Heiko Maas német külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja ezt, szerinte ennek a Peking és Budapest közti jó viszony az oka. **
Az Európai Unió egy olyan közös nyilatkozatot szeretne elfogadni, melyben elítélnék Kínát a demokratikus jogok megsértése és az ellenzéki aktivisták letartóztatása miatt. Eddig nem jártak sikerrel, mert Magyarország blokkolja a megállapodást, és annak elfogadásához egyhangú döntés szükséges. Kiszivárgott információk szerint a magyar kormány arra hivatkozik, hogy Brüsszelnek már így is bőven van vitája Pekinggel.
Az uniós külügyminiszterek hétfői ülése után Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, hogy a következő találkozójuk előtt megoldást kell találniuk, és ha ez nem történik meg, akkor Magyarország nélkül fogják elfogadni a nyilatkozatot. Ilyenre már korábban is volt példa, még ha nem is túl gyakran.
Berlin szerint elfogadhatatlan a magyar álláspont
Heiko Maas német külügyminiszter az ülést követően keményen bírálta Magyarországot. Emlékeztetett arra, hogy nem a mostani volt az első alkalom, amikor a magyar kormány miatt nem tudtak egy Kínát elítélő nyilatkozatot kiadni. Szerinte ennek a Budapest és Peking közti szoros viszony az oka.
Magyar reakció: értelmetlen egy újabb nyilatkozat
Az uniós megbeszélésen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. Egy keddi sajtótájékoztatón Heiko Maas szavaira reagálva azt mondta, hogy az EU eddig nyolcszor adott ki valamilyen hivatalos dokumentumot Kínával kapcsolatban, de egyik sem hozott változást vagy pozitív előrelépést, ezért értelmetlen lenne egy kilencediket is kiadni.
Miről szól a hongkongi választási törvény?
A különleges közigazgatási területként működő Hongkong új választási törvényét márciusban fogadta el a Népi Gyűlés Pekingben. A legfőbb kritika ezzel szemben, hogy a jogszabály alapján az ellenzék politikai befolyása csökken, a választóknak pedig minimális beleszólása maradt csak a képviselők személyére, annak ellenére, hogy 70-ről 90-re emelték a parlament létszámát. Ez viszont azt jelentette, hogy Peking 55 képviselőt küldhetett Hongkongba, a helyiek pedig csak 35-ről dönthettek. Ráadásul utóbbiakat is egy, a kínai vezetés alatt álló testület választotta ki.
Folyamatosan csorbulnak a hongkongiak jogai
A kínai Népi Gyűlés 2020. június 30-án fogadta el a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt. A jogszabály alapján Kínának jogában áll bírókat küldeni a hongkongi bíróságokra, rendőröket és katonákat vezényelhet oda, illetve felléphet a törvény megsértői ellen.
Bármilyen Hongkong függetlenségére biztató jelmondat, zászló és transzparens használata törvénysértésnek számít. Terrorizmus vagy szeparatizmus miatt akár életfogytig tartó börtönbüntetésre is lehet ítélni a hongkongiakat, de a törvény ennek okáról nem fogalmaz egyértelműen. A helyiek szerint a jogszabály célja a helyi ellenzék ellehetetlenítése volt.
Annak elfogadása után számos nyugati állam elítélte azt, és állt ki Hongkong autonómiája mellett.