Az orosz vakcinagyártó táblázata után két nappal a magyar kormány egy meglepően hasonló adatsorral állt elő.
HIRDETÉSSzámos tudós és politikus kritizálta a magyar kormány Facebook-oldalán megjelent grafikát, amely a második beadott oltás utáni fertőzésekkel és halálozásokkal kapcsolatban közöl számokat.
Sokak szerint ugyanis a táblázat az almát a körtével hasonlítja össze: az értelmezéshez alapvetően szükséges adatokat hiányolnak, például a fertőzést elkapó beoltottak és az elhunyt betegek korát.
A vasárnap közzétett kormányzati grafika azonban nem volt előzmény nélküli: az orosz Szputnyik V vakcina készítői Twitter-oldalukon két nappal korábban egy a magyarhoz kísértetiesen hasonló táblázatot tettek közzé.
Az orosz oldal szerint az ő vakcinájuk a legjobb, mint írják "jelentősen több halált regisztrálnak a Pfizer/BioNTech vakcinája beadása után az AstraZenecához és más Covid19 vakcinához képest." A kép felirata szerint az adatokat 13 országból gyűjtötték be az április 19-ig. A legtöbb felsorolt országban vagy az EU-ban engedélyezett "nyugati" vakcinákkal oltanak, vagy a Szputnyikkal.
A magyar táblázaton április 20-a szerepel, és mind tartalmában, mind formailag nagyon hasonlít az oroszok által közzétett angol nyelvű grafikához. A Szputnyik V-féle táblázaton azonban szerepel két apróbetűs megjegyzés: egyrészt az adatsorokban minden halálesetet rögzítettek, nem csak a koronavírusosokat, másrészt pedig "eddig nincs világos összefüggés a vakcinák és a halálozások között". A magyar táblázat nem tartalmaz ilyen kiegészítéseket.
Orbán Viktor nemrég videochatben beszélgetett a Moderna és a Pfizer/BioNTech mRNS-technológiáját megalapozó, magyar származású Karikó Katalinnal. A miniszterelnök ezután azt mondta, a "kisújszállási asszonyság" vakcinája tulajdonképpen magyar vakcina.
Az Egyesült Államokban élő kutató Facebook-posztjában néhány adattal kiegészítette a magyar táblázatot. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a vakcinák beadása után elhunytak esetében figyelembe kell venni, hogy krónikus betegeket nem oltanak az orosz, illetve a kínai oltóanyaggal. A másik fontos kiegészítése az volt, hogy más időtartam érvényes a különböző vakcinák adataira. Míg a Pfizer beoltottak közül 4 hónap alatt hunyt el százezer főre vetítve 32 beoltott, addig a Sinopharm esetében feleannyi idő, 2 hónap alatt. Hangsúlyozta, hogy arról nincs adata, hogy az elhunytak milyen idősek, pedig egy ilyen adatsor közlésekor "kötelező lett volna feltüntetni".
Csibra Gergely kutató két grafikonnal egészítette ki a Facebookon a kormány táblázatát. Eszerint, ha figyelembe veszük, hogy a beoltottak mennyi idő alatt kaphatták el a fertőzést, akkor "a Sinopharmmal oltottak 43 százalékkal inkább fertőződtek meg és 11 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint a Pfizerrel oltottak". (Az orosz vakcinával oltottakat azért nem vette bele az összehasonlításba, mert az ezzel oltottak még csak átlagosan két hete kapták meg a második adag oltást.). Az időbeli grafikonon az látszik, hogy Pfizerből már január közepe óta egyre többen kapták meg a második adagot, a Sinopharmból viszont csak március közepe óta.
Nem ez az első eset, hogy a vakcinák hatékonyságával, illetve hatásával kapcsolatban zavar keletkezik: az AstraZeneca által fejlesztett oltóanyag számos országban vesztette el a bizalmat, miután kiderült, hogy vakcinájuk beadása után több emberben véralvadási problémák jelentkeztek. A cég – és az Európai Gyógyszerügynökség – hiába érvelt azzal, hogy a trombózisos betegek és halottak száma nem magasabb az oltottak körében, mint a teljes népességben, több országban ideiglenesen vagy véglegesen leálltak a brit-svéd vakcina használatával.