NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

„Imádkoztam a csodarabbi sírjánál, és a fiam feleséget talált magának"

Zsidó zarándokok a bodrogkeresztúri rabbiháznál
Zsidó zarándokok a bodrogkeresztúri rabbiháznál Szerzői jogok Euronews
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A járvány ellenére idén is több ezer külföldi ultraortodox zsidó zarándokolt el Bodrogkeresztúrra. A faluban már több tucat házat vásároltak meg, 6-7 milliós házak 30-40 millióért cserélnek gazdát.

HIRDETÉS

Bár tavaly elmaradt, idén végül megtartották az ultraortodox haszid zsidók éves bodrogkeresztúri zarándoklatát. Az ezerfős faluba a koronavírus-járvány ellenére is több ezer külföldi hívő érkezett, hogy az itt nyugvó csodarabbi sírjánál imádkozzon. A rendezvény megtartását egy zsidó szervezet is elítélte, és a helyiek egy része sem örül neki, pláne azért, mert a külföldi befektetők az ingatlanárakat is felhajtják Európa egyik legnépszerűbb zsidó zarándokhelyén.

„Valami nagyon fontosat szeretnék mondani" - kiabált oda nekünk angolul egy ötvenes éveiben járó nő Bodrogkeresztúr központjában, miközben épp a kameránk beállításával voltunk elfoglalva. Néhány másodperc múlva már meg is kerülte az útjába kerülő és a faluba érkező haszid zsidó zarándokokat terelni hivatott mobilkorlátot, és ott termett a lencse előtt:

„Jó napot kívánok. Jeruzsálemből jöttem, és azt szeretném mondani, hogy ez a hely egy nagy csoda. A fiam sokat szenvedett a hadseregben. Idejöttem és imádkoztam érte. Később megházasodott, és három héttel ezelőtt fia született. Most is eljöttem, hogy köszönetet mondjak ezért, pedig a járvány miatt nagyon nehéz volt. Köszönöm, istenem! Békét és jó egészséget kívánok mindenkinek" - mondta, aztán el is szaladt.

Az egyik legnépszerűbb zarándokhely Európában

Hozzá hasonlóan a világ minden tájáról érkező zsidó zarándokok ezrei gondolták úgy, hogy a koronavírus-járvány ellenére is el kell jönniük Bodrogkeresztúrra, a száz évvel ezelőtt itt élt Reb Steiner Saje rabbi halálának évfordulója alkalmából. Steiner Saje csodarabbinak számít a haszid zsidóknál, nevéhez megmagyarázhatatlan események, csodás gyógyulások kapcsolódnak.

Ráadásul ő csak az egyike a környék csodarabbijainak: az ultraortodox irányzat a 18. században Kelet-Közép-Európából indult, az egyik fontos bázisa pedig éppen a Bodrogköz és Zemplén környéke volt (a legnagyobb haszid csoportnak számító szatmári zsidók „őshazája" szintén nincs messze innen. Az ő életüket mutatja be a tavalyi év egyik sikersorozata, A másik út).

A holokauszt előtt a térség a magyarországi zsidóság egyik központja volt, a zsidók fontos szerepet játszottak a helyi gazdaságban, csak Bodrogkeresztúron 455-en éltek 1941-ben. Az elhurcoltak közül kevesen tértek vissza a környékre, és még a haláltáborok túlélői közül is sokan kerestek maguknak új hazát. A háború előtt itt élők leszármazottainak nemcsak vallási, hanem családi szempontból is fontos a zarándoklat.

„Ez egy nagyon különleges hely, szent hely, hosszú évek óta ezrek és ezrek jönnek ide imádkozni, és nagyszerű csodákat látni" - mondta nekünk egy Londonból érkező férfi. Ha nem lenne járvány, tízezreket vártak volna a zarándoklatra, ami Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője szerint ma már az egyik legnépszerűbb Európában.

A járvány sem állította meg a zarándokokat

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a külföldiek csak bizonyos feltételek mellett léphetnek be Magyarország területére, de az egyházi rendezvényre utazás megengedett - így jöhettek ide zarándokok az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Belgiumból vagy éppen Izraelből. Mindenki személyre szóló meghívót kapott a rendezvényre, a falu határában pedig Covid-tesztállomást hoztak létre nekik.

Bodrogkeresztúrra érkezett például a rendszerváltás után a Traubisoda hazai gyártásával próbálkozó Salamon Berkowitz New Yorkban élő fia, Moses is. Az üzletemberben rengeteg keserűség van az országgal kapcsolatban (őt éve a bíróság úgy döntött, jogosulatlanul gyártották a Traubit), és hevesen kritizálta a magyar demokrácia helyzetét és a járványkezelést is. „Mészáros Lőrinc, meg ilyenek. Szeretném tudni, miből indult az egész. Tönkretesznek cégeket folyamatosan. Ez nem Európába való" - mondta. A zarándoklatot viszont ő sem akarta kihagyni, már csak azért sem, mert beszél magyarul, és így sokat tudott segíteni a szervezésben.

A rendezvény megtartása miatt azonban még zsidó szervezetek is felemelték a hangjukat. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, Szabó György a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, „elfogadhatatlannak tartom, hogy a járványügyi szabályokat be nem tartva több ezer fővel rendezik meg a bodrogkeresztúri zarándoklatot". Köves Slomó pedig úgy fogalmazott, hogy az idei zarándoklat egy utolsó figyelmeztetés a magyar zsidó hitközségek és a kormány felé, itt az ideje intézményes keretek közé terelni az eseményt.

Tömegek a kis faluban

Az ezerfős Bodrogkeresztúr a zarándoklat idején teljesen felbolydul. Az utcák tele vannak a külföldről érkező hívekkel, és nagy buszokkal szállítják őket ide-oda a fontosabb helyszínek - a zsidó temető, a központban lévő rabbiház és a helyi haszid zsidó alapítvány rendezvénysátra - között. Ottjártunkkor egy társaság éppen arra kért engedélyt a hatóságoktól, hogy leszállhassanak helikopterrel a falu határában, ezt azonban végül megtagadták nekik.

A felfordulás sok helyinek nem tetszik, az pedig főleg nem, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma sem állította meg a zarándokokat. Tavaly a polgármester egy helyi rendelettel teljesen lezárta a falut az ünnep hétvégéjén, idén azonban erre nem volt hatásköre.

„Meglepetéssel látom. Lejövök Keresztúrra, és tömegek föl-alá járkálnak, kontaktus van, másfél méterről szó sincs" - mondta az egyik helyi vendéglő tulajdonosa nekünk, akit néhány perccel korábban még a polgármester irodájánál láttuk, ahogy ingerülten felelősségre vonja a falu vezetőjét:

„Két hete azt mondtad nekem, hogy nem tarthatjuk meg a fiam szülinapját, mert az nem állítana jó példát. Akkor most hogy van ez?"

Mások szerint a hátrányok mellett előnyei is vannak annak, hogy a faluba ennyi külföldi érkezik:

„A jó oldala az, hogy rengeteg embernek munkát adnak, nagyon sok pénzt idehoznak, százmilliós nagyságrendű az az összeg, amit egy-egy évben elköltenek itten Magyarországon. Azok a szakemberek, akik nekik dolgoznak, megkérik az árát rendesen a munkának, ők jól keresnek vele" - mondta egy másik férfi.

Euronews
A hegyaljai szőlőföldeket fényképező zarándok a bodrogkeresztúri zsidó temetőnélEuronews

Kivásárolják a helyieket a házaikból

A Bodrogkeresztúrra érkező zarándokok jó része egy-két nap után hazamegy, sőt, olyan is van, aki csak egy fél napra utazik ide az Egyesült Államokból. Néhányan azonban befektetőként is megjelennek a faluban. A helyiek közül volt, aki azt mondta, 30-40 házat vettek már meg, mások 60-70-ről beszélnek.

A faluközpontban lakók közül sokan kaptak már nehezen visszautasítható ajánlatot a gazdag zarándokoktól: 6-7 millió forintot érő házaikért sokszor 30-40 milliót kínálnak. Ennyi pénzből könnyedén átköltözhetnek a szomszédos Tokajra, ki tudják fizetni a tartozásaikat, és még megtakarításuk is marad bőven. Sokan attól tartanak, hogy ennek a folyamatnak a falu elnéptelenedése lesz a vége. Már csak azért is, mert a megvásárolt ingatlanok jelentős része egész évben lakatlan, csak a zarándoklat idején alszanak benne pár napig:

HIRDETÉS

„Vannak komoly problémák. Az én szomszédomban is a terület nincsen megművelve, gazos. Havonta talán egyszer jön valaki a házba, ahol már patkányok is vannak. A legtöbb ház üres, sokban fel van halmozva egy csomó szemét. Az egyik pincészetem mellé egy csomó szemetet odadobtak, és letépték a falról az ereszt. A polgármester úr éppen most akar csinálni egy ipartelepet, de ki fog itt dolgozni, ha elmennek az emberek? Aki ide akar jönni, annak nehéz dolga van, mert magasak az árak" - mondta a már idézett vendéglőtulajdonos, és mások is hasonló helyzetről számoltak be.

A sokszor New Yorkban vagy Tel-Avivban élő tulajdonosokat nem lehet utolérni, esély sincs arra, hogy ezeket a házakat valaki rendben tartsa. „Ez tetézi azt a problémát, hogy sok fiatal megy el a környékről, amiért már amúgy is sok ház lakatlan" - tette hozzá egy másik helybéli.

Az ingatlanárak elszállására a legkirívóbb példa a főúton, a rabbiház mellett álló családi ház esete. Annak értékét a rendszeres zarándoklatok kezdete előtt nagyjából 10 millió forintra becsülték, különböző források alapján azonban végül 170-180 millióért cserélt gazdát.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Talgo-felvásárlás: visszaütött a magyar kormány kétes hírneve

Betiltaná a kormány, hogy a 18 év alattiak energiaitalt vehessenek

Különleges térképen Hollywood magyar gyökerekkel rendelkező fimesei