NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Sokat vesztettek a járványon a német kereszténydemokraták

Markus Söder bajor miniszterelnök sjtótájékoztatót tart 2021. március 26-án
Markus Söder bajor miniszterelnök sjtótájékoztatót tart 2021. március 26-án Szerzői jogok Peter Kneffel/DPA/AP Photo
Írta: Károly Szilágyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A CDU/CSU sokat veszített a népszerűségéből, de a zöldeket egyre többen kedvelik, ez derül ki a német közszolgálati televízió felméréséből.

HIRDETÉS

A CDU/CSU sokat veszített a népszerűségéből, de a zöldeket egyre többen kedvelik, ez derül ki a német közszolgálati televízió felméréséből.

A baden-württembergi és rajna-pfalzi tartományi választások eredménye, a maszkbotrány és a húsvéti csiki-csuki is megtépázta a német konzervatív pártok becsületét. Ha szeptember helyett most vasárnap tartanák a szövetségi választásokat Németországban, akkor a kereszténydemokrata CDU és a keresztényszociális CSU hét százalékkal kevesebbet kapna, mint a koronavírus előtti időkben, derült ki a ZDF megbízásából végzett közvélemény-kutatásból.

Így a konzervatívoknak már csak a zöldekkel együtt lenne koalíciós többségük, a szociáldemokratákkal már nem. A Forschungsgruppe Wahlen által elvégzett felmérésből az derül ki, hogy a németek többsége kíméletlenül bünteti a kormányzó kereszténydemokratákat az új koronavírus-járvány kezelése miatt. A megkérdezettek 55 százaléka szerint a kormányzat rosszul menedzseli a krízist, ez az arány februárban még csak 43 százalék volt. A válaszadók 38 százaléka azonban továbbra is elégedett a válságmenedzsmenttel, az ő arányuk februárban még 14 százalékkal magasabb volt, a maradék nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.

Nem csak a szövetségi, hanem a tartományi kormányok is rossz bizonyítványt kaptak a választóktól. Az országos politikával 56 százalék elégedetlen és 41 százalék elégedett, míg a tartományokban ez az arány 51-41.

Összességében jól mennek-e az oltással kapcsolatos ügyek Németországban?

Az oltás menedzseléséről egyenesen lesújtó a németek véleménye, mindössze hat százalékuk elégedett ezzel. Januárban még csak 72, de most már 92 százalék szerint rosszul kezeli a kormány a helyzetet. Csökkent az óvintézkedésekbe vetett hit is: februárban még 55 százalék szerint kifejezetten jók voltak ezek a szabályok, ez mostanra 31 százalékra csökkent. Ebben az ügyben a németek véleménye erősen megoszlik: 23-ról 26 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint túlzóak a korlátozások, de a februári 18-ról mára 36 százalékra nőtt azok száma, akik szerint szigorúbb intézkedések kellenének. A lezárások április 18-ig tervezett meghosszabbítását a válaszolók kétharmada tartja jónak, 30 százalékuk viszont elítéli. Ugyanilyen arányban tartják helyesnek a németek, ha szigorúbb korlátozásokat vezetnek be, ha a hétnapos, százezer lakosra vetített fertőzési arány 100 fölé emelkedik. Ezt a mozgószabályt leginkább a szélsőjobboldali AfD követői utálják, közülük 73 százalék tartja ezt rossznak.

AP Photo
Katja Heimann és férje otthoni oktatást tart 11 gyermeküknek a németországi Eisemroth településen 2021. március 25-énAP Photo

Az iskolákkal kapcsolatban egyértelmű többségben (70 százalék) vannak azok, akik szerint az iskolákat nyitva kell tartani, azzal a feltétellel, hogy a tanárokat és a tanulókat is hetente kétszer tesztelik.

Szerdán Angela Merkel kancellár visszavonta a lezárások húsvéti meghosszabbítását. A németek 41 százaléka jónak tartotta volna a zárást, 54 viszont nem, vagyis elég megosztott a táradalom ebben a kérdésben. A kancellár érezhette az elégedetlenséget, a nyitvatartás-zárvatartás körüli bizonytalankodásért elnézést kért a Németországot 16 éve vezető politikus. A válaszolók 41 százaléka szerint ez nem változtatott Merkel megítélésén, de 21 százaléka szerint a beismerés még erősítette is a politikus szavahihetőségét.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A CDU váratlanul nagy győzelmet aratott Szász-Anhaltban

Heves reakciók a CDU botrányára

Német alkancellár: Növelnünk kell a katonai kiadásokat, hogy meg tudjuk védeni Európát