Magyarországon még legalább 2 millió embernek kellene oltási hajlandóságot mutatnia ahhoz, hogy alsó hangon közelítsük meg a nyájimmunitás elemi feltételét, a 60 százalékos védettséget. Összejöhet?
HIRDETÉSVajon kialakulhat-e nyájimmunitás olyan országban, ahol a lakosság nagy része vonakodik beoltatni magát? És kialakulhat-e egyáltalán nyájimmunitás mindaddig, amíg a 16 év alatti fiatalok az egyelőre még nem befejezett klinikai vizsgálatok miatt nem kaphatnak vakcinát? A válasz mindkét kérdésre egyértelmű nem. Épp ezért fontos, hogy a nagykorú lakosság minél nagyobb arányban és minél gyorsabban oltassa be magát, mert ezzel legalább közelíthető a nyájimmunitás. Magyarország – Izraeltől vagy az Egyesült Államoktól eltérően – már akkor is elégedett lenne, ha a lakosság 60 százaléka beoltatná magát, de még ehhez is hiányzik 2 millió oltási regisztráció.
A nyájimmunitás mindennapos fogalommá vált, jóllehet nincs mindenki tisztában értelmével.
Az állatvilág analógiája
Egy halálos betegség könnyedén legyűri a beteget. Hasonlóan, mint egy csúcsragadozó, amely pillanatok alatt végez kiszolgáltatott és sérülékeny zsákmányával. Egy elszigetelt zebrának vagy gnúnak szinte esélye sincs egy oroszlánnal, különösen oroszlánok falkájával szemben. A párhuzammal élve egy immunhiányos ember is szinte védtelen egy végzetes betegséggel szemben.
Egy sérült, idős vagy más tekintetben gyenge zsákmány azonban túlélheti a támadást egy védelmező csorda oltalmában, kivált ha a csorda peremét az erősek védelmezik – olyanok, akik „immunisak” a támadásra. A csorda ezen tagjai védik legyengült, sérült, idősebb vagy lebetegedett – egyszóval sérülékenyebb – társaikat. Segítségükkel az egész csorda, emberek esetében a nyáj biztonságban van. Minél többen vannak és erősebbek a csorda védelmezői, annál nagyobb a csorda/nyáj biztonsága.
Az emberi közösségben is szép számban akadnak sérülékeny egyedek: az idősek, az immunhiányosok vagy éppen a túlsúlyosak. Ráadásul egyesek védőoltást sem kaphatnak, mert hatását az ő esetükben még nem vizsgálták ki.
Ide tartozik:
- a 16 év alatti korosztály,
- bizonyos betegségben, például AIDS-ben szenvedők,
- a terhes nők és szoptató anyák.
A nyájimmunitás tehát az a jelenség, amikor a népesség magas hányada elér egy bizonyos betegséggel szembeni „sterilizáló” védettséget. Az immunisok saját képességükkel oltalmazzák a közösség sérülékenyebb tagjait a fertőzéstől. Sterilizáló védettségben a kórokozó nem fertőz, nem okoz betegséget és nem terjed immunis egyén révén.
A vakcinák azonban különböznek. A himlő és kanyaró elleni például sterilizáló védettséget eredményez; a hepatitis B elleni oltás azonban csak a beoltott személyt védi a betegség tüneteitől, miközben ő maga lebetegedhet, és terjesztheti a kórt.
A védőoltás azokat is oltalmazza, akik nem kapnak vakcinát
A kifejlesztett vakcinák egyike sem szavatol jelenleg 100 százalékos sterilitási védelmet, de lényegesen csökkentik a koronavírus terjedését.
Az eddig végzett kutatások a következőket igazolják:
- a beoltott, fertőzött vírusterhelése (azaz a szervezetükben jelenlevő vírusok száma) lényegesen alacsonyabb a be nem oltott, fertőzött személyek vírusterhelésénél,
- a vírus terjedése és a fertőzés súlyossága közvetlenül összefügg az egyén vírusterhelésével,
- a beoltott egyén immunválasza idővel erősödik a második dózis beadása után.
Egyszóval: minél több ember kap oltást, és minél több idő telik el a második oltás beadása után, annál inkább csökken a beoltottak vírusterhelése. Ezzel a közösséget is óvják, hisz minden egyes beoltott személy növeli a közösség védelmét, beleértve azokat is, akiket nem oltanak be.
A nyájimmunitás kialakulásának feltételei
Egyértelmű válasz nem adható arra a kérdésre, hogy vajon a koronavírus, tudományos nevén SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 fertőzés esetében kialakulhat-e nyájimmunitás, és ha igen, akkor ehhez milyen arányú átoltottság szükséges.
A feltételezések szerint a népesség legalább 70, de inkább 90 százalékát kell beoltani a nyájimmunitás eléréséhez.
A nyájimmunitás kialakulását két tényező befolyásolja:
- ha a vírus mutálódása semlegesíti a vakcina vagy fertőzés kiváltotta immunitást,
- ha a vakcina vagy fertőzés kiváltotta immunitás nem eléggé hatásos a sterilizáló immunitás kiváltásához.
A nyájimmunitás feltétele ugyanis – emlékeztetőül –, hogy az egyén ne fertőződjön meg, és ne terjessze a fertőzést.
Minél több a fertőzött, annál nagyobb a vírus mutációjának a kockázata. Egy váratlan mutáns pedig akár minden számítást keresztülhúzhat, és eltörölheti a kialakuló nyájimmunitást.
A járvány terjedése azonban kijózanító hatású.
Izraelben 80 százalékos átoltottságnál számítanak a nyájimmunitás kialakulására
A normális élet az jelenti: nem kell többé maszkot viselni, távolságot tartani, és az összejövetelek létszámát sem korlátozzák.
HIRDETÉSIzraelben, ahol már 5,1 millió ember kapta meg legalább a vakcina első dózisát, három okból nem alakult még ki a nyájimmunitás.
Az első ok a mutáns megjelenése. A brit változat legalább 45 százalékkal fertőzőbb az eredeti vuhaninál. Az újonnan regisztrált esetek 99,5 százalékát mutáns vírus okozta. Emiatt – a számítások szerint – a korábbi 60 százalékos átoltottság helyett már csak közel 80 százalékos átoltottsággal alakul majd ki a nyájimmunitás.
Kutatások igazolták, hogy a vakcinák hatásosan csökkentik, sőt megakadályozzák a szimptomatikus fertőzést, ugyanakkor nem tudni, mennyire eredményesek a tünetmentes fertőzés esetében. Egyelőre arra sincs megnyugtató válasz, hogy a beoltottak vajon fertőzőképesek-e.
A nyájimmunitás lassúbb kialakulásának harmadik okai a gyerekek. Izrael lakosságának csaknem egyharmadát ők teszik ki. A 16 éven aluliakat egyelőre sehol sem oltják, mert az ő esetükben a hatásosság klinikai vizsgálata – legalábbis a Pfizer és a Moderna esetében – még csak most kezdődött el.
Izraelben – Magyarországhoz hasonlóan – az első körben az időseket oltották be. Daniel Cohen professzor, az izraeli járványügyi hatóság tagja most a 16-50 év közötti lakosság beoltását sürgeti.
HIRDETÉSIzraeli szakértők szerint tehát 80 százalékos átoltottsággal érhető el a nyájimmunitás, de ez is csak becslés.
Kanyaró esetében – emlékeztetett Cohen – 90-95 százalékos oltási aránnyal érhető el a közvetett védelem. Diftéria és gyermekbénulás 80 százalékos oltási aránnyal előzhető meg.
Izraelben egyébként az oltás kezdete óta csökken az elhalálozási ráta.
„Az adatok reményt keltők, de még korai a nyájimmunitás kialakulásáról beszélni” – véli Cohen.
Az Egyesült Királyságban látványosan csökken a fertőzöttek száma
Szilveszter körül tetőzött a koronavírus járvány harmadik hulláma az Egyesült Királyságban, már akkor, amikor Magyarországon még csak a második hullám csúcsosodott ki.
HIRDETÉS
Éppen három héttel korábban, december 8-án oltották Margaret Keenant, a 91 éves nagymamát a Pfizer vakcinájával. Ő volt nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a világon is az első, aki megkapta a koronavírus elleni védőoltást. Azon a napon 20 801 fertőzöttet regisztráltak. Az év végéig megnégyszereződött a számuk: december 29-én már 81 571 új esetet regisztráltak.
És a járvány akkor megtorpant. A beoltottak számának növekedésével arányosan csökkent a fertőzöttek száma.
Az Egyesült Királyságban december eleje óta csaknem 28 millió ember kapta meg az első dózist, 2,2 millió pedig a másodikat is.
A 66,7 millió lakosú országban a napi esetszám a december végi csaknem 82 ezerről március derekára 5700-ra csökkent.
Önmagában a nagykorú lakosság teljes beoltása az Egyesült Királyságban nem eredményez nyájimmunitást – állapítja meg a tekintélyes The Lancet legújabb tanulmánya.
HIRDETÉSA járvány hullámait csak a hatásos oltás és a korlátozások fokozatos feloldása csillapíthatja. Magyarán: nem számíthatunk arra, hogy egyik napról a másikra minden visszatér a régi kerékvágásba. Hosszabb távon viselni kell még a maszkot, és egy ideig a kontaktkutatásra is szükség lesz – prognosztizál a The Lancet.
Dr. Fauci: a gyerekek oltása is szükséges a nyájimmunitáshoz
Az Egyesült Államok lakosságának 70-85 százalékának (oltás vagy korábbi fertőzés révén elért) védettsége szükséges a nyájimmunitáshoz – hangoztatja dr. Anthony Fauci, az USA első számű vírus-szakértője.
Minél többen oltják be magukat, annál eredményesebb a védekezés. Végső soron a gyerekeket is be kell majd vonni az oltás folyamatába – jelentette ki a vezető amerikai járványügyi szakértő a szenátus egészségügyi bizottságának meghallgatásán.
A fejlett országok közül Franciaországban a legnagyobb a hezitálók aránya
Egy decemberi közvélemény-kutatás szerint a franciák mindössze 40 százaléka tervezte beoltatni magát, miközben ez az arány Brazíliában 78, Japánban 60, Oroszországban pedig 43 százalékos volt. Ráadásul Franciaországban két hónappal korábban, októberben még a megkérdezettek 54 százaléka mutatott oltási hajlandóságot.
A helyzetet rontotta az AstraZeneca vakcinája körüli bizonytalanság. Januárban Macron elnök „kvázi-hatásos”-nak nevezte ezt az oltást a 65 éven felüliek esetében. A kutatások azonban erre rácáfoltak, így a vakcinát engedélyezték idősebbek esetében is. A múlt héten Franciaország csatlakozott azon országokhoz, amelyek átmenetileg felfüggesztették az oltást az AstraZenecával, mert 17 millió beoltott közül 37 esetben vérrögképződés jelentkezett. Miután az Európai Gyógyszerügynökség mégis biztonságosnak minősítette az AstraZenecát, Franciaországban is folytatódott az alkalmazása. Az okozott kár azonban visszafordíthatatlan: a franciák bizalma megrendült. Bátorító, hogy a Pfizer és a Moderna hatásosságában viszont többen hittek márciusban, mint decemberben.
HIRDETÉSA magyarok többsége vakcinaellenes (volt); a nyájimmunitás megközelítéséhez kevesen regisztráltak
A magyarok túlnyomó része biztosan nem oltatná be magát koronavírus elleni vakcinával – ez derült ki az Euronews novemberi kutatásából. Az Opinio által 1231 fős mintán, okostelefonos applikáción végzett reprezentatív felmérés eredménye szerint a megkérdezettek mindössze 17 százaléka adatná be magának az oltást, ha a vakcina elérhetővé válna; 47 százalék egyértelműen elutasította az oltás lehetőségét, 36 százalék pedig még nem döntötte el.
A járvány terjedésével azonban nőtt az oltási hajlandóság.
A Központi Statisztikai Hivatal mérése a 2020. november 30-ával kezdődő héttől zajlik, az oltási hajlandóság azóta jelentősen megnőtt. Míg a felmérés első hetében a válaszadók kevesebb, mint 15%-a volt biztos benne, hogy beoltatná magát, a mérés tizenötödik hetében (a 2021. március 8-ával kezdődő héten) már a megkérdezettek mintegy 52%-a (beleszámítva azokat is, akik már meg is kapták legalább az első oltást).
Tízből hat megkérdezett beoltatná magát koronavírus ellen, ha választhatna az oltóanyagok közül. Minél kisebb településen lakik valaki, annál kevésbé oltaná be magát – derült ki a Publicus Intézet januári közvélemény-kutatásából.
Az oltási hajlandóság hónapról hónapra növekedett: míg 2020 novemberben tízből négy, addig 2021 januárjában már tízből hat megkérdezett mondta azt, hogy beoltatná magát, ha választhatna a különböző készítmények közül.
HIRDETÉS
Ugyanakkor – a januári kutatás szerint – azok közül, akik beoltatnák magukat, tízből kilencen fogadnák el a Pfizer vakcináját, tízből nyolcan pedig a Moderna készítményét. Jóval nagyobb a bizalmatlanság a keleti oltóanyagokkal szemben: akik beoltatnák magukat, azoknak a harmada fogadná el az orosz vakcinát, illetve a negyede a kínai oltóanyagot.
A magyar kormány azonban vagy nem hallgatta meg a lakosság véleményét, vagy figyelmen kívül hagyta.
Az oltás felgyorsítása érdekében az unióban nem engedélyezett orosz Szputnyik V-t és kínai Sinopharmot egyaránt rendelt, március 22-én pedig az országos tisztifőorvos bejelentette, hogy egy másik kínai és egy india AstraZeneca vakcina érkezésére számíthatunk.
A koronavírus elleni védőoltásra regisztráltak száma Magyarországon sem a Vakcinainfó, sem a koronavírus hivatalos tájékoztató oldalán nem található.
Hébe-hóba jelenik meg erről egy elszórt információ. Legutóbb Galgóczi Ágnest, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi főosztályának vezetőjét idézték, aki március 20-án azt nyilatkozta, hogy a regisztráltak száma már a 3 milliót is meghaladja.
HIRDETÉSMagyarország legalább 60 százalékos átoltottságot tűzött ki célul a nyájimmunitás érdekében. Ez 5,82 millió embert jelent, vagyis az eddig regisztráltakon kívül még legalább ugyanannyit kellene beoltani, hogy alsó hangon megközelíthessük a járvány csillapodásának komolyabb előfeltételeit.
Magyarországon majdnem elérte a 600 ezret a regisztrált fertőzöttek száma, akik néhány hónapig védettnek tekinthetők. Rajtuk kívül 3 millió ember regisztrálta magát. Nagyjából 2 millió hiányzik tehát a 60 százalékos védettség eléréséhez.
Egyelőre nem tudni, miként lehet rábírni még legalább 2 millió embert arra, hogy vállalja az oltást. Azt sem tudjuk, hogy a regisztráltak közül hányan utasították el eddig a felkínált keleti vakcinákat.
Egy biztos: a járvány elleni harc pusztán propagandával nem nyerhető meg.
Vakcina, maszk, távolságtartás
Szakértői ismeretek birtokában legalább 70, de inkább 90 százalékos beoltottság kell a nyájimmunitáshoz, és még akkor is kérdéses kialakulása.
HIRDETÉSAz izraeli és brit mutatók egyértelműen igazolják, hogy az oltási arány nemcsak megállította, hanem csökkentette a fertőzések számát.
Magyarországon – a felkínált vakcinák mennyiségével – korántsem arányos az oltási hajlandóság növekvő tendenciája ellenére sem.
Ebben a pillanatban a legfontosabb saját és mások egészségének a védelme. Mindenki oltassa be tehát magát, amint erre lehetősége nyílik.
Az oltást követően is viselni kell az arcmaszkot, nyilvános helyen be kell tartani a távolságtartás elemi szabályait. Az otthonon kívül kerülni kell a kapcsolatot elsősorban azokkal, akiket még nem oltottak be.
És ezzel párhuzamosan mindenkit ugyanerre kell bíztatni.
HIRDETÉS