A 23 éves alabamai férfi fegyverrel utazott Atlantába, hogy a tévévita során megölje az elnököt. Telefonján egy felhívást is találtak Tel-Aviv elleni támadásra, és amerikai tömeglázadásra.
A georgiai szövetségi ügyészség szerint Adam Benjamin Hall nem csak eltervezte, de meg is kezdte a merénylet végrehajtását. Az ügyészek jelezték, hogy a szerdán beadott vádindítványt további pontokkal fogják kiegészíteni, és hogy több bizonyítékot a végleges vádiratban fognak ismertetni. Az ügy több körülménye még homályos, így az sem világos, hogy a későbbiekben felmerülhet-e a terrorcselekmény előkészületének vádja.
A Igazságügyminisztérium azt állítja, hogy Hall telefonján találtak egy jegyzetet, amit ő „manifesto”-nak nevezett. Ennek címzettjei palesztin újságírók voltak, „azok emlékére akik odavesztek útközben. Ellenségeink nincsenek más országban, csak a miénkben és Izraelben. Itt az ideje, hogy megdöntsük ezeket a gazfickókat, és azzal fenyegessük meg őket, hogy egy kib*szott D-napot rendezünk Tel-Avivban”.
A felhívás egy Függetlenség Napi fegyveres demonstrációra is felszólít Washingtonban. Hall erről azt írta, hogy „július 4-én felejtsétek el a kib*szott grillezéseket és medencepartikat. Ehelyett (...) vonuljatok fel a Capitolium dombjára, a Fehér Házba és a Legfelsőbb Bíróságra, felfegyverkezve azzal, amitek csak van... Ha néhány óra múlva sem hajlandók engedelmeskedni, akkor megengedem, hogy bevonuljatok azokba az épületekbe, és megtegyétek, ami szükséges ahhoz, hogy visszaszerezzétek az országunk feletti irányítást a mélyállamtól.”
Egyelőre nem tudni, hogy Hall a felhívást továbbította-e másoknak is. A manifesto a „Free Palestine” sorral zárult, egy palesztin zászló emojival. A telefonról előkerült térképes képernyőkép egy olyan jelölőt mutatott, amely a készüléket három háztömbnyire helyezte a vita helyszínétől, 28 perccel a tervezett kezdés előtt. A hatóságok eddig nem közölték, hogy milyen fegyver volt a gyanúsítottnál.
Miért csak most?
Az eddigi nyilvános iratok nem részletezik, hogy Hallt mikor azonosították konkrét fenyegetésként. Több amerikai helyi médium szerint Hall a Wallace Állami Főiskolához kötődött, és valószínű, hogy nem az esemény napján, hanem később került a hatóságok látóterébe.
A visszamenőleges rekonstruálás nem ritka az amerikai nemzetbiztonsági gyakorlatban, mert sok eset csak későbbi bejelentés, tanúvallomás vagy más ügyben előkerült bizonyíték nyomán indul el. Ez a visszafelé épített logika különösen jellemző a magányos elkövetők esetében, ezért az ügyészség közlése egyelőre csak a megalapozott gyanút rögzíti. Feltehetően Hall az iskolai környezetben kérkedett vagy beszámolt a merénylet tervéről, esetleg megmutatta a manifestót valakinek, aki ezután bejelentést tett.
A késlekedés oka lehet az is, hogy az amerikai bűnüldöző hatóságok rendkívül óvatosan járnak el az olyan ügyekben, ahol a szándék és a cselekmény határa nehezen húzható meg. Ilyenkor a maximális alaposságra törekednek, és csak akkor lépnek tovább, amikor a bizonyítékok összessége várhatóan megáll a bíróság előtt.
Emellett a védett személyeket érintő és politikai töltetű nyomozások rendkívül költségesek, mivel több szövetségi szerv és szakértő összehangolt munkáját, hosszú távú megfigyelést, digitális adatelemzést és jogi előkészítést igényelnek.
Ezért a hatóságok kifejezetten kerülik, hogy a közpénzt kockázatos vádemelésekre herdálják. Ráadásul - pont Georgiában - a Donald Trump elleni per megmutatta, milyen magas a tét az ügyészség számára egyetlen kisebb eljárásjogi hiba miatt is.
De miért pont Bident?
A volt elnök politikája a gázai háború kapcsán ellentmondásos volt, de semmiképp sem nevezhető palesztin-ellenesnek. Noha a Biden-adminisztráció szállított fegyvereket Izraelnek, több ponton is korlátozásokat alkalmazott és nyilvános kritikákat fogalmazott meg, főként a civil lakosságot ért veszteségek miatt.
A háború csúcspontján az elnök kifejezetten megtiltotta Izraelnek a Rafah határváros elleni offenzívát, és leállította a nehézbombák szállítását is. Mandátumának végéig folyamatosan napirenden tartotta a diplomáciai közvetítést Izrael és a Hamász között, elsősorban Antony Blinken külügyminiszter ismétlődő közel-keleti útjain keresztül. A háttértárgyalások és nyomásgyakorlás eredményeként 2023–2024 fordulóján időszakos tűzszüneti szakaszok jöttek létre, amelyek során több mint száz izraeli és külföldi túsz szabadult a Hamász fogságából.
Biden és Blinken mellett Kamala Harris alelnök is többször nyilvánosan követelte a segélyszállítmányok beengedését a palesztin lakosság számára.
Mi lett a vita vége?
Végezetül, ami magát az elnökjelölti vitát illeti, Joe Biden 2024. június 27-i atlantai szereplése már aznap este igazi történelmi fordulópont lett. Az elnök többször is zavarodottan és töredezetten beszélt, elvesztette a fonalat, és láthatóan kognitív problémákkal küzdött, nehezen reagálva Trump támadásaira.
A vita után a Demokrata Párton belül példátlan gyorsasággal indult meg a pánikszerű kármentő akció, mivel kongresszusi képviselők, pénzügyi támogatók és a liberális sajtó is nyíltan kezdték feszegetni Biden alkalmasságát. Olyan közismert demokrata támogató is megkérdőjelezte Biden alkalmasságát, mint az elnök személyes jóbarátja, George Clooney filmszínész, aki egy véleménycikkben a jelöltváltás szükségességéről írt.
Ugyanakkor Biden még jó ideig ragaszkodott a jelöltséghez, arra hivatkozva, hogy a Demokrata Párt már megválasztotta őt erre a feladatra. Ez jelentős időveszteséget okozott a kampány hajrájában.
Július végén az elnök végül bejelentette visszalépését, majd a párt gyors konszenzussal Kamala Harris alelnök mögé sorakozott fel, aki így az Egyesült Államok történetének első női elnökjelöltje lett, de végül súlyos vereséget szenvedett Donald Trump ellen.