rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

EU-bíróság: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot

Access to the comments Kommentek
Írta: Kiss Gábor
Kedvezményt kínáló üzlet bejárata
Kedvezményt kínáló üzlet bejárata   -   Szerzői jogok  Martin Divisek/MTI/MTVA
Betűméret Aa Aa

A magyar reklámadó, és a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot - közölte döntését az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága kedden.

Magyarország 2014-ben fogadta el a reklámadótörvényt, amelynek értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak.

A nemzetközi tendenciát követve Lengyelország a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozóan olyan közvetlen adót vetett ki, amelyet nem a nyereség, hanem az árbevétel után számítanak ki, és amely progresszív szerkezetű.

Az Európai Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, azt állítva, hogy azok az "alacsonyan adóztatott" kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítsanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek.

Lengyelország és Magyarország a bizottsági határozatokat megtámadta az Európai Unió Törvényszéke előtt, mely helyt adott kereseteiknek, és semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait. A bizottság fellebbezést nyújtott be az uniós bírósághoz.

Ítéletében az uniós bíróság megerősítette a korábbi törvényszéki ítéletet, és semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait, ugyanis nem találta bizonyítottnak, hogy a lengyel és a magyar intézkedéseket hátrányosan megkülönböztető módon alakították volna ki. A bíróság kimondta: a törvényszék helyesen állapította-e meg, hogy az uniós bizottság nem bizonyította a bevezetett adóintézkedések progresszív jellegének hátrányos következményeit, vagyis azt, hogy a nemzeti jogszabályok szelektív előnyt biztosítottak volna bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk termelése számára.

Az Európa Tanács 2014-es jelentése kiemelte, hogy a reklámadó tovább korlátozta a sajtószabaságot Magyarországon.

A Financial Times budapesti tudósítója, Kester Eddy 2014-ben arról írt, hogy a reklámadó aránytalan mértékben sújtja a legnépszerűbb magyar televíziós csatornát, az RTL Klubot.