Mianmar legnépesebb városában vasárnap hirdettek statáriumot, miután a hadsereg puccsista vezérkara már másfél hónapja képtelen gátat vetni a tömegtüntetéseknek.
HIRDETÉS**A statárium sem riasztja vissza a tüntetőket Mianmarban, ahol tömegek tiltakoztak a hétvégén is a februári katonai puccs ellen. Csak vasárnap 38 embert lőttek le a biztonságiak, miután egyre több városban kapnak engedélyt arra, hogy éles lőszert vessenek be a demonstrációk oszlatásakor. **
Mianmar legnépesebb városában, Rangunban vasárnap hirdettek statáriumot.
Az egykori Burma nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem a világ egyik legszegényebb országa, több mint fél évszázadon át katonai diktatúra volt. A demokratikus erők nyomására lassú átalakulás kezdődött körülbelül tíz évvel ezelőtt, míg aztán 2016-ban az ellenzék megnyerte a választásokat. A hadsereg február elsején vette vissza a hatalmat, és börtönözte be a polgári vezetést arra hivatkozva, hogy a kormányerők elcsalták a legutóbbi, novemberben tartott választásokat.
A puccs óta töretlen tiltakozásnak először a közösségi média és általában az internet korlátozásával, majd durva oszlatással, a tüntetők tömeges letartóztatásával próbált gátat vetni a vezérkar, de hiába. Ezért február végén engedélyt adott arra, hogy a biztonságiak a tömegbe lőjenek. A másfél hónapja kezdődött tüntetéshullámnak eddig 126 halálos áldozata és sok száz sérültje van.
A nyugati diplomácia elítélte a katonai hatalomátvételt, és azt követeli, engedjék szabadon a bebörtönzött politikusokat, köztük az időközben bíróság elé állított Aung Szan Szú Csit is, aki Mianmar de facto vezetője volt a demokratikus fordulat óta. Ez a kiállás nem személyének, hanem a veszélybe került demokratikus intézményrendszernek szól, hiszen a Nobel-békedíjas politikus nemzetközi tekintélyét jócskán megtépázta az ottani muzulmán kisebbség, a rohingják pár évvel ezelőtti exodusa.
Az Egyesült Államok szankciókat is kivetett a mianmari hadsereg vezetésére nem sokkal a február elsejei puccs után.