A Die Welt elismerő cikket írt a magyar oltási programról, a politico adatai szerint viszont az uniós vakcinák felhasználásában lassú Magyarország.
HIRDETÉSA kezdeti bizalmatlanság után, egyre többen figyelik irigykedve a magyar oltási programot, legalábbis a Die Welt szerint. A népszerű német napilap újságírója, Gregor Schwung csütörtökön írt arról, hogy Magyarország alig néhány hét alatt az első helyre ugrott a beadott védőoltások tekintetében, ehhez pedig a kormány vakmerő, harmadik utas politikájára volt szükség.
A cikk kiemeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jól tette, hogy megelégelte az uniós tétlenkedést és maga küldte ki ügynökeit portyázni, hogy szinte a világ összes szegletéből szerezzenek be vakcinákat. Olyanokat is, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség még nem hagyott jóvá. Ez 2020 végén még felháborodást keltett az EU-s vezetők körében, negyed évvel később viszont már az is szóba került, hogy a kínai és orosz hatóanyagokkal beoltottaknak is járhatna az összeurópai védettségi igazolvány. Ezt éppen a napokban kaszálja el Brüsszel. Ettől függetlenül jól látszik, hogy a nyugat mennyiben lazította álláspontját és - akárcsak a 2015-ös menekültválság során - mennyivel lett megengedőbb Orbán Viktor szabadságharcos politikájával kapcsolatban.
A számok nekünk dolgoznak
Magyarország kezdetben 19 millió ampullát rendelt az Európai Uniótól, de a belga és brit gyárak nem tudták tartani az előre beígért ütemet, több ország is elkezdte korlátozni a kivitelt, így a szállítások rendre késlekedtek. A tervek szerint mostanra már a rendelés felének meg kellett volna érkeznie hazánkba, de ez nem történt meg. Ezért a kormány 19-re lapot húzott és további hétmillió keleti vakcinát is lekötött. Ezek nem csak a több évtizedes partnerségnek köszönhetően jöttek meg korábban, hanem azért is mert alig volt rájuk igény. Uniós engedély hiányában csak a szerbek oltottak velük tömegesen.
Magyarországon eddig 1 millió 230 ezren kapták meg az oltást, közülük 351 694-en már a második dózison is túl vannak. A kampány pedig a hosszú hétvégén is gőzerővel folytatódik. A háziorvosok a 60 év felettieket oltják az AstraZeneca készítményével, az oltópontokon pedig a Pfizer- és a Szputnyik V oltóanyagot adják be - számolt be az operatív törzs pénteki tájékoztatóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője, Galgóczi Ágnes. A tervek szerint április elejéig további 1,3 millió ember kaphatja meg az első dózisát.
Inkább két orosz vakcina, mint egy lélegeztetőgép
Viszont úgy tűnik, hogy nem csak a szállítmányok üteme változott előnyösen, hanem a magyarok oltakozási kedve is. Míg kezdetben a kisebb településeken úgy kellett vadászni 3-4 idős embert, aki hajlandó volt beadatni magának az orosz fejlesztésű hatóanyagot, addig ma már sokan bármilyen védettséget elfogadnának. A Die Welt erre a jelenségre is talált magyarázatot.
Egyrészt maga a miniszterelnök is példát mutatott azzal, hogy a kínai vakcinát adatta be magának. Ő azzal magyarázta döntését, hogy a koronavírus Kínából származik, így ott volt a legtöbb idő az ellenszer kifejlesztésére. Ezután a kormányzati kommunikáció a nosztalgikus érzületeket próbálta felkorbácsolni, mondván: a 90-es évekig mindenkinek orosz oltásokat adtak, mégse haltak bele a magyarok. Ez pedig azt jelenti, hogy a Szputnyik vakcinában is meg lehet bízni.
A német újság a korábbi tisztifőorvost, Falus Ferencet is megszólaltatta, aki egyik pillanatban dicsérte, másikban ostorozta a Fidesz-KDNP kormány járványpolitikáját. Szerinte ugyanis kicsúszott az irányítás a hatóságok kezéből, és ezért az emberek elkezdtek tartani a járványtól. Nem csak a vírustól, de a magyar kórházaktól is félnek, így inkább elfogadják a keleti injekciókat, minthogy lélegeztetőgépre kerüljenek.
A magyar programnak van egy másik sajátossága. Olyan, mintha egy város jelzőlámpák nélkül működne. Kezdetben nagy a fejetlenség, de utána akár fel is gyorsulhat a forgalom. Persze a baleset veszélye is megnő. Ez történik ma az oltópontokon és rendelőkben. A rossz nyilvántartás először megakasztotta az oltakozást, mára viszont egyre többen próbálkoznak be nap végén, hátha maradt még egy-két ampulla. Bár a rendszer aránytalanságot okoz, hiszen idős, krónikus betegek helyett fiatalok válnak védetté, az átoltottsági számok kétségtelenül javulnak. Még úgy is, hogy múlt hétvégén 74 ezer jogosult nem kapta meg a beígért vakcinát.
A Die Welt újságírója kitért arra is, hogy ez ismét komoly politikai és diplomáciai presztizsnövekedést jelenthet Orbán Viktornak, hiszen elsőként látta meg a lehetőséget a kínai behozatalban, és a mutatók terén kétség kívül maga mögé utasította bírálóit. Magyarországon 3 százalékkal magasabb az átoltottság, mint Németországban. A siker mégsem egyértelmű, hiszen Mexikó és Peru után, hazánkban a legnagyobb a fertőzöttek halálozási aránya. Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok már bármit hajlandók lennének beadatni maguknak.
Kétszer ennyi magyar lehetne már nyugodt
Választék pedig van bőven, mégsem használjuk fel. A Politico hírportál arról ír, hogy eddig az összes hazánkba érkezett vakcinának csak az 56 százalékát sikerült beadni. Nálunk az EU-ban csak Luxemburg és Hollandia hagyott parlagon több ampullát. A lap azért nézett utána annak, mekkora arányban használták fel a tagországok a már leszállított ampullákat, mert egyre többen kezdték el Brüsszelt hibáztatni az alacsony átoltottság miatt. Ebből viszont látszik, hogy Magyarországon akár már 2-3 millió ember is megszerezhette volna a védettséget, ha lenne megfelelő adatbázis, hűtőkapacitás, oltási rend és persze szakszemélyzet. A Politico annak is utánanézett, hogy a Pfizer vakcináit már majdnem teljesen felhasználtuk. A készlet több mint négyötödét adták be eddig, míg ez az arány az a brit AstraZeneca esetében alig egyharmad. Ennél is meglepőbb, hogy a hatóságok valószínűleg továbbra is az EU által szerzett nyugati gyógymódban bíznak meg jobban, hiszen a tömeges keleti import ellenére eddig több Pfizer/Biontech hatóanyagot használtak fel, mint Szputnyikot, Sinopharmot és Modernát összevéve.