Az atomerőmű környéke jórészt még mindig lakhatatlan. Egy friss ENSZ-jelentés szerint statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta károk érték volna a lakosságot.
HIRDETÉSTíz évvel ezelőtt volt a fukusimai földrengés, szökőár és atombaleset, melyek következtében több mint 18 ezer ember meghalt vagy eltűnt, és mintegy félmillióan veszítették el otthonukat.
2011. március 11-én kilences erejű földrengés rázta meg a Japán keleti partvidékén lévő Fukusima prefektúrát. A rengést hatalmas szökőár követte, amely elsöpörte a part menti településeket.
A fukusimai atomerőmű megrongálódott, ami – a csernobili után – a világ második legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézte elő. Súlyos környezetszennyezéssel járt, hogy három reaktorban magolvadás ment végbe – az energiaellátás és a hűtőrendszer leállása miatt.
A sugárszennyezés miatt az atomerőmű környéke még mindig tiltott zóna, a tönkrement reaktorok elbontása rendkívül nehéz.A bontási munkálatok befejezését 2050-re tervezik, de sokan kételkednek abban, hogy valaha is megtörténik.
A munkálatokat a japán kormánnyal közösen irányító cég technológiai vezetője, Fukumatszu Teruki azt magyarázza, hogy a sérült reaktorok olvadt tüzelőanyagot tartalmaznak, ezért állandó hűtést igényelnek, amiért vizet öntenek rájuk. A szennyvizet aztán egy olyan rendszerbe szivattyúzzák, amely eltávolítja belőle a sugárzást, a hidrogén radioaktív izotópja, a trícium viszont megmarad, és tartályokba kerül.
A több tízezer szennyvíztartály azonban jövőre megtelik, és ki kell őket üríteni, amire két lehetőség van. A tartalmukat vagy elpárologtatják a levegőbe, vagy a tengerbe öntik, ami igencsak aggasztja a helyi gazdákat és halászokat.
Christophe Xerri, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója arra emlékeztet, hogy „minden atomreaktor jogosult kis mennyiségű radioaktivitás kibocsátására a vízbe és a levegőbe”, ezeknek a folyamatoknak azonban szigorú hatósági ellenőrzés mellett kell végbe menniük.
Közvetlenül a sugárzás miatt bekövetkezett halálesetet nem jegyezték fel Japánban. Egy friss ENSZ-jelentés szerint statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta károk érték volna a lakosságot.
A hannoveri Leibniz Egyetem professzora, Georg Steinhauser azt mondja, hogy Csernobilban például hatalmas mennyiségű plutónium és americium szabadult fel, ezért Csernobil örökké szennyezett lesz. Fukusima viszont teljesen más történet, mert ott alapvetően cézium szabadult fel, amely kevésbé káros.
A fukusimai atomerőmű környéke jórészt még mindig lakhatatlan. 2011 óta 88 ezer ember kényszerült otthona elhagyására, és eddig csak mintegy 14 ezren térhettek vissza.