rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Lemondott az észt kormányfő egy súlyos korrupciós ügy miatt

euronews_icons_loading
Lemondott az észt kormányfő egy súlyos korrupciós ügy miatt
Szerzői jogok  Olivier Hoslet/AP
Betűméret Aa Aa

Lemondott Jüri Ratas észt kormányfő a pártja ellen felhozott korrupciós vádak miatt - miután az ügy komolyra fordult.

Az ügyészség nyomozást indított annak kiderítésére, hogyan kapott kormánygaranciával állami hitelt egy építőipari beruházás, és mi köze volt ennek bizonyos adományokhoz.

Liisa Talving politológus arról beszélt az Euronews kérdésére, hogy az észt alkotmány szerint az egész kormánynak le kell mondania, ha a miniszterelnök önként távozik. Vagyis egy teljesen új kabinet jön, ami viszont nem biztos, hogy új koalíciót is jelent. Az biztos, hogy új kormányfőt kell jelölniük. Jüri Ratas azt mondta, hogy a kormányalakításig marad ügyvivőként. A pártok már tárgyalnak, az előzetes nyilatkozatok alapján semmiféle együttműködés nem kizárt.

Megfigyelők azonban kétlik, hogy a Centrum Párt eddigi koalíciós partnerei továbbra is együtt akarnának kormányozni egy olyan párttal, amely ellen korrupciós eljárás zajlik. Ráadásul néppárti gyanúsított is van az ügyben. És bár minden szereplő találhat még szövetségest, az is elképzelhető, hogy nem kormányváltás, hanem előrehozott választás lesz Észtországban.

Mindaugas Kulbis/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Kersti KaljulaidMindaugas Kulbis/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Az államfő, Kersti Kaljulaid pár órán belül döntött: a 2019-es választásokon legjobban szereplő Reform Párt elnökét, Kaja Kallast kérte föl kormányalakításra szerdán reggel.

A szálak szokás szerint nem vezetnek nagyon messzire

A tallinni ügyészség kedden jelentette be, hogy nyomozást indít egy korrupciós ügyben, amely a Centrum Pártot és öt személyt érint, köztük a párt főtitkárát, Mihhail Korbot is.

A gyanú szerint a főtitkár azt az ajánlatot tette Hillar Teder nagyvállalkozónak, hogy támogassa a pártot több mint egymillió euróval évente, és cserébe kap egy 39 milliós állami hitelt egy ingatlanberuházásához, amely Porto Franco néven Tallinn óvárosi kikötőjénél épül.

A pénzt az állami KredEx ügynökség folyósította, de az összeg nagyságára tekintettel kellett hozzá kormánygarancia, és azt meg is kapta, mégpedig mindhárom koalíciós párt jóváhagyásával. Vagyis arra a Centrum Párton kívül rábólintott a szélsőjobboldali Néppárt(EKRE) és a kereszténydemokrata Isamaa is. Nem csoda, hiszen Teder egy másik koalíciós pártra, az Isamaára is költött már évek óta. Összesen több mint 1,2 millió euróval támogatta az Isamaát, a Reform pártot és a szociáldemokratákat 2013 óta.

Cherchez la pandémie...

A 2020-as hitelkérelem hivatalos indoka természetesen a koronavírus-járvány volt, de erre sokaknak már akkor fölszaladt a szemöldökük, hiszen Teder kikötői beruházása nem az egyetlen volt ezzel a problémával, sőt nem is a legsúlyosabban érintett mind közül.

Korb azonnal lemondott az ügyészség január 12-i bejelentése után, de a kormányfő, aki a párt elnöke is, csak szerda hajnalban, egy éjszakába nyúló pártértekezlet után közölte, hogy távozik a kormány éléről.

Johanna Geron/AP
Jüri Ratas, a távozó észt kormányfő (korábbi felvétel)Johanna Geron/AP

Ez Ratas második kormányfői mandátuma volt, az első 2016 novemberétől 2019 tavaszáig tartott. Akkor A Centrum Párt a szociáldemokratákkal és az Isamaával alkotott koalíciót. Nemcsak belföldön, hanem a nemzetközi diplomáciában is megütközést szült, amikor a 2019-es választások után a Centrum összeállt a nem egyszerűen konzervatív, hanem kifejezetten szélsőjobboldali Néppárttal. Azóta az észt kormány gyakran került címlapra, amit nem utolsó sorban a néppárti vezérek, apa és fia, Mart és Martin Helme nyilatkozatainak köszönhetett.

Egyébként az öt személy között, akiket a most indult ügyészségi nyomozás érint, az egyik Martin Helme közvetlen tanácsadója, Kersti Kracht, aki a párt elnöke és nem mellesleg Észtország pénzügyminisztere is volt január 13-ig. Az ügyészség feltételezése szerint Kracht közbenjárást ígért Korbnak, hogy Teder jó feltételekkel kapjon hitelt a KredEx-től.

A nyomozás hírére Helme azonnal felfüggesztette Krachtot tanácsadói pozíciójából, és közölte, nincs tudomása arról, hogy ez az ügy bármilyen szempontból is érintené a Néppártot.

Ki kerülhet kormányra?

Annak kicsi az esélye, hogy megmaradhat egy olyan koalíció, amelynek két tagját is előveszi most az ügyészség. Elemzők szerint az a legvalószínűbb, hogy a 2019-es választásokon győztes Reform Párt alakít majd kormányt a szociáldemokratákkal és az Isamaával. Ad Absurdum az sem elképzelhetetlen, hogy a Reform Párt összeáll a Centrummal, de azt nagyon nehéz lesz megindokolnia a választóinak. Az előrehozott választások csak ezután következnek a lehetséges forgatókönyvek sorában.

A Centrum Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, Tallinn polgármestere, Mihhail Kõlvart szerint ellenzékbe kell vonulniuk, és a Reform Pártnak kell kormányt alakítania, ami menni is fog.

Az észt államfő, Kersti Kaljulaid is a Reform Párt elnökét, Kaja Kallast kéri kormányalakításra, ezt be is jelentette már szerdán reggel, habár lett volna két hete arra, hogy végiggondolja. Azonnali döntését azzal magyarázta, hogy a jelenlegi helyzetben nincs idő hezitálni, nem élhetnek a jog adta határidőkkel.

A parlamenti erőviszonyok a következőképpen alakulnak Észtországban: a Reform Pártnak 34, a Centrumnak 25, a Néppártnak 19, az Isamaának 12, a Szociáldemokrata Pártnak pedig 11 mandátuma van.

forrás: estonianworld.com