A koronavírus-járvány második hullámának közepén és a brit vírusmutáns megjelenésének ellenére elkezdődik a tanév az általános iskolákban Franciaországban. Angliában, Németországban, Ausztriában, Dániában és Lengyelországban azonban január 17-ig zárva maradnak az iskolák.
HIRDETÉSA koronavírus-járvány második hullámának közepén és a brit vírusmutáns megjelenésének ellenére nyitva maradnak az általános iskolák Franciaországban. Más európai országok az új veszély miatt ellenkező módon döntöttek. Angliában, Németországban, Ausztriában, Dániában, Lengyelországban január 17-ig zárva maradnak az iskolák, Görögországban pedig január 11-én lesz idén először tanítás.
Olaszországban az osztályok fele indul csak be az év elején, míg Spanyolországban a helyi önkormányzatok egyénileg döntenek az ügyben. Francia országhoz hasonlóan döntött ugyanakkor Belgium, Luxembourg és Svájc is.
A francia oktatási miniszter ragaszkodott a szigorú tanévkezdési protokoll betartásához, amelyet ő is az európai átlagnál szigorúbbnak tart. Azzal védekezik azonban, hogy a fertőződés veszélye még mindig nagyobb a külvilágban, mint az iskolákban. Az Euronews a Genfi Egyetem Egészségügyi és Orvostudományi Karának igazgatóját kérdezte erről.
"Szerintem a miniszter úr téved. Minden statisztika azt mutatja, hogy például az influenza esetében a szünidők negatív hatással vannak a fertőzési adatokra: a vírusfertőzések gyakoribbá válnak. Az iskolák termei zártak, sok diák zsúfolódik össze bennük és nincs levegőmozgás. Az iskolai menzák ugyanilyen adottságú helyiségek. Összességében tehát elmondható, hogy az iskolák a vírusfertőzés melegágyai" - válaszolt Antoine Flahaut.
Az egyedüli hatékony megoldás tehát az iskolák ideiglenes bezárása? - tette fel az ebből adódó kérdést Guillaume Petit, az Euronews tudósítója.
"Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy az iskolabezárásoknak súlyos következményei vannak. Az oktatás minőségére hatással van, ez pedig a gyerekek alapvető joga. Mégis úgy vélem, hogy meg lehet találni a megoldást arra, hogy az oktatás és az egészségvédelem szempontjait egyszerre érvényesítsük: például rövidebb lehetne a nyári szünet, és annak rovására meghosszabbodhatna a téli" - javasolta Antoine Flahaut, a Genfi Egyetem Egészségügyi és Orvostudományi Karának igazgatója.
A francia gyermekorvosok tanácsának elnöke azonban úgy véli, Franciaországban nincs olyan romló járványhelyzet, mint az Egyesült Királyságban, így nem indokolt az általános iskolabezárás.
A francia oktatási miniszter szerint a tanítás beindítására nemcsak az oktatási célok, hanem a gyerekek fizikai és lélektani szükségletei miatt is szükség van. Ugyanakkor jelezte: az intézkedést régiók szerint finomhangolják majd a járványhelyzet alakulását követve.