A nemzetközi közösséget viszont így is felbőszítette.
Minden eddiginél súlyosabban megsértette Irán a 2015-ös többhatalmi atomalkut. A perzsa állam újrakezdte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását, Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében. A tervek szerint Irán évente 120 kilogramm fegyverkezésre még nem alkalmas urániumot állít majd elő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Izrael szerint ez már kendőzetlen fenyegetés. Benjámín Netanjáhú a Twitteren azt írta: Teherán egyértelműen nyílt fegyverkezésbe kezdett, ezt pedig Izrael nem fogja hagyni.
A 6 évvel ezelőtti egyezményt tető alá hozó Európai Unió még vár a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség állásfoglalására.
- Ha Irán valóban elkezdi a dúsítást abban a mértékben, amelyet nemrég említett, akkor egyértelműen megszegi a vállalásait és ezzel felrúgja az egyezményt - mondta az unió külügyi szóvivője, Peter Stano. Ebben az esetben pedig az EU ismét szankciókat vezethet be a teheráni rezsim ellen.
A nehezen kialkudott békét Donald Trump leköszönő amerikai elnök zúzta szét még 2018-ban azzal, hogy egyoldalúan kilépett az atomalkuból, majd személyes parancsára kiiktatták az iráni Forradalmi Gárda vezérőrnagyát, Kászem Szolejmánit.
A nukleáris fegyverekhez 90 százalékos dúsítású uránra van szükség, de ez a 20%-os szint után már könnyen megoldható. Izraeli források szerint Irán jelenleg két atombombát tudna legyártani, ha hirtelen az állna érdekében. Ezt viszont a terepen dolgozó nemzetközi megfigyelők nem erősítették meg.