A sakk fantasztikus berobbanása zajlik, nyilatkozta a legerősebb női játékosként emlegetett Polgár Judit az Euronews-nak. A vezércsel című sakkos sorozat tarol, szerte a világon.
Budapest rendezheti a világ legnagyobb sportrendezvényeinek egyikét, a 2024-es sakkolimpiát. Ez idehaza hatalmasat lendít a játék népszerűségén, miközben a sakk iránti nemzetközi érdeklődés is fokozódik egy filmsorozat, A vezércsel (The Queen's Gambit) révén.
A leglelkesebbek egyenesen azt hangoztatják, hogy a sakk a kezdetek óta, vagyis az elmúlt másfél ezer év alatt nem volt ilyen népszerű a világon, mint a most tapasztalható felfutásban.
A koronavírus-járvány miatt az emberek több időt töltöttek idén a négy fal között, így több idő jutott a filmekre, köztük a Netfilx sakkos sorozatára, és többen vették elő otthon a fekete-fehér bábukat, átélve a sakk valódi izgalmát.
Mint minden sportág, a sakk is azoknak a kiválóságoknak köszönheti sikerét, akiket példaképül választanak a fiatalok, és akik meghódítják az összes korosztályt. A világsajtó így emlegeti Polgár Juditot is, nem csak hivatkozik rá, de gyakran meg is szólaltatják a külföldi újságírók.
A legerősebb női játékosként tartják számon a sakk történetében Polgár Juditot külföldi publikációk. Az Euronews angol nyelvű oldalának nyilatkozva Polgár azt mondta, hogy bízik abban, hogy a sakk mostani „fantasztikus berobbanása” miatt olyanok is elkezdenek sakkozni, akik eddig ezt nem tették.
Pozitív hozadéka lenne a tömeges játékszenvedélynek, hogy segítene felszámolni a nemek közötti aránytalanságot. A sportágak jelentős részében a női és a férfi test eltérő anatómiája indokolja a nemek szétválasztását, de a sakk szellemi játék, ahol a fizikai adottságok tekintetében egyenlő esélyekkel indulnak a nemek. Ezért a szülők tehetnek a legtöbbet a sakkozó szerint, ha lányaiknak is vásárolnak a játékból, és nem csak a fiúk kapnak, például most karácsonyra.
Polgár Judit nem csak a genderkülöbségek felszámolását tartja kívánatosnak. Régóta küzd azért Magyarországon, hogy az oktatás része legyen a sakk, már kisiskolás korban. Ahogy a matematika, a sakk is kombinatorikai feladványok tárháza, így a 18 éves korig épülő központ idegrendszer „bekábelezését”, az idegsejtek közötti kapcsolatok megsokszorosódását segíti a sakk.
Informatikai hasonlattal élve a sakk révén olyan erős hardverré épül az agy, amire később többféle szoftver telepíthető. Ezt támasztja alá az a történelemből ismert tény, hogy az Enigma-kódok megfejtését számos sakkozó segítette napi szinten az angliai Betchley Park kastélyában berendezett titkos bázison.
A sakk olyan szintre képes fokozni az emberi agy teljesítményét, amit az említett kastélyban rendezett péntek esti lazítás is mutat. A kódfejtők 12 asztalt tettek egy sorba, és a sakkozók vak szimultán játszmákban verték rommá az amúgy „csak” matematikus kódfejtő tudóskollégákat.
A történelem és a sakk egyik széles körben érdeklődést kiváltó összefonódás a hidegháború időszaka, amikor a vasfüggöny által ketté választott világ, a szovjet tömb országainak és a nyugati társadalmak legélesebb elméjű nagymesterei vívtak parádés sakkjátszmákat.
Karpov vagy Kaszparov nevét a legeldugodtabb magyar falvakban is ismerték a gyerekek. Előbbi a sportág egyedüli világbajnoka volt 1975 és 1985 között, utóbbi csapatban nyolcszoros, egyéniben hétszeres sakkolimpiai bajnokként inspirált játékra minden korosztályt az egész világon, így nálunk, a Kárpát-medencében is.
A sakk összekötötte a két világot a hidegháború hosszú időszakában. Az oroszos hangzású nevekhez az emberek nem kapcsoltak politikai vagy társadalmi nézeteket, a lenyűgöző szellemi teljesítmény elérésének lehetősége fiatalok tömegei számára keltett vágyat.
A Netflix sorozata izgalmakkal teli időkhöz nyúlt tehát. A magyar nézőknek a történelmi időszakot tekintve szimbolikus napon, október 23-án tartották a premiert, és már az első hónapban több mint 60 millió nézőt vonzott a A vezércsel (The Queen's Gambit).
Az amerikai drámasorozat az 1950-es években egy kentuckyi árvaházban játszódik, egy függőségekkel küzdő kislány ráébred elképesztő sakktehetségére.
A telefonkorszakot megelőzően, levelezőlapokon sakkoztak egymással olyanok, akik soha az életben nem találkoztak. Magyarországon külön sakklevelezőlapokat nyomtatott és árult a posta, kedvezményes díjszabással. A játék persze lassú volt, lépésenként fordult a postás, de így a legtávolabbi zsákfaluban élő diák vagy nyugdíjas is talált magának a teljesítményéhez illő játékpartnert más településekről.
Napjainkban az élsport renoméjának tehet jó szolgálatot a sakk. Egy világjáték lebonyolításához nem kell stadiont építeni, hívja fel a figyelmet Budapest főpolgármestere. Karácsony Gergely a Facebook-oldalán szól elismeréssel arról, hogy a Magyar Sakkszövetségnek sikerült fővárosunkba hoznia a 2024-es sakkolimpiát:
„Gratulálok Szabó László elnök úrnak és csapatának a sikeres pályázathoz, amely szívemnek különösen kedves: a sakkolimpia ugyanis – kizárva a papír- és a műanyaghasználatot – zöld lesz, a résztvevőknek pedig felkínálják a kerékpáros közlekedést a szállodák és a versenyhelyszín között. Budapest – a Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében is – méltó otthona lesz a rendezvénynek. És van még egy jó hírem: az egészhez nem kell stadiont építeni.”