Egyéves leállás után kezdődnek újra az Oroszországot Németországgal összekötő vezeték munkálatai.
HIRDETÉSÚjrakezdik a munkát szombaton az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Az Oroszországot Németországgal összekötő vezeték építése egyéves leállás után folytatódik.
A projektet több ország ellenzi, és az Európai Unió sem támogatja. Az ellentábor szerint Oroszország domináns helyzetbe kerülne a német piacon, a berlini álláspont viszont az, hogy a projekt megvalósítása közvetlen és biztonságos energiaforráshoz juttatja Németországot.
Az Euronews azt kérdezte egy szakértőtől, hogy a német álláspont inkább geopolitikai vagy gazdasági érdeken alapszik.
- Az igazság valahol a kettő között van. Németország igyekszik középen maradni a geopolitikai vitákban, amelyek a vezeték építését a kezdetektől kísérik – akár a projektben résztvevő cégek elleni amerikai szankciókról, akár az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról beszélünk – mondja a gazdasági kutatások német intézetének (DIW Berlin) egyik vezető munkatársa, Claudia Kemfert,
Az EU többek közt azért sem támogatja az Északi Áramlat-2-t, mert a vezetékpárral, valamint a Török Áramlat gázvezeték kiépítésével Oroszország – Ukrajna kikerülésével – egyetlen útvonalra terelhetné az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.
A berlini Hertie School of Governance tanára, Thomas O'Donnell szerint az Északi Áramlat-2 lényegében halott ügy. A kérdést onnan érdemes vizsgálni, hogy a német kormány nem akarja ezt hangoztatni, mert akkor felelősséggel tartozhatna Európa felé. Az EU-nak nem túlzottan érdeke, hogy támogassa a német kormányt, hisz soha nem is állt a projekt mögött. Az európai parlament ellene szavazott, és az Európai Bizottság is következetesen ellenezte.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amely a Gazprom irányításával valósul meg. A Balti-tenger fenekén húzódó vezeték eddig 93 százalékban készült el.