Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hogyan tervezik az európai országok a koronavírus elleni oltást?

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
Az öröm pillanatai az oltás után egy angliai oltóponton
Az öröm pillanatai az oltás után egy angliai oltóponton   -   Szerzői jogok  Graeme Robertson/AP

Az új koronavírus elleni vakcinák tömeggyártása, elosztása és beadása világszerte ugyanazt a kérdést veti fel, mint Európában. Nyolc milliárd fős lehet jelenleg az emberiség, a 2018-as adat már 7,59 milliárd fős népességet összesített. Nagyjából minden tizedik ember él kontinensünkön. A 741 millió európaiból 447 millióan az EU polgárai, így hatalmas feladat a lakosság átoltása. A járvány globális megfékezéséhez a népesség kellően magas arányú átoltása szükséges.

Idehaza nem tudjuk, mire regisztrálunk

Magyarországon egyelőre a regisztráció kezdődött meg. A vakcinainfo.gov.hu kormányzati portálon személyi adataink megadásával jelezhetjük, hogy igényt tartunk védőoltásra.

A regisztrációs folyamat közben arról nem kapunk tájékoztatást, hogy a hírekből ismert több féle oltóanyag közül melyik vakcina beadására jelentkezünk. A regisztráció befejezésekor arról tájékoztatnak csupán, hogy a későbbiekben kapunk további információt az általunk megadott e-mail címen, postán vagy telefonszámon.

Budapest is dönthetett volna úgy, mint London?

Az Egyesült Királyság jelenleg az EU tagja, és bár az unióban egyelőre nem kapott hatósági engedélyt egy sem a kifejlesztett koronavírus elleni vakcinák közül, a tagországok saját hatáskörben döntést hozhatnak erről. Ezzel a lehetőséggel élt a brit kormány.

Bár Oroszországban hamarabb kezdődött az oltás, az Egyesült Királyság az első olyan ország, ahol nemzetközileg elismert folyamat eredményeként engedélyezték és kezdték meg a vakcinák beadását a lakosságnak december 7-én.

A Pfizer / BioNTech vakcinából első körben 800 ezer adag beadását kezdték meg, prioritásként kezelik az ápolási otthonokban élő személyek, az ott dolgozók, továbbá a 80 évesnél időseb személyek, valamint az egészségügy veszélyeztetett munkatársainak oltását.

Franciaország 3 fázisban olt

Franciaországban januárban kezdődik az oltás, lebonyolítását három szakaszban tervezik. Először az idősotthonokban élők és a magas kockázatnak kitett gondozók kaphatnak az első millió oltóanyagból.

A második fázis februártól zajlik majd, 14 millió polgárt terveznek beoltani ebben a szakaszban. Életkoruk és egészségi állapotuk miatt a leginkább veszélyeztetettek kapnak oltást a második fázisban, illetve egészségügyi dolgozók.

Tavaszra tervezik az oltás harmadik szakaszát, a teljes lakosság átoltását célozza a járvány elleni védekezés stratégiája Franciaországban.

Portugália is szakaszosan olt

Portugália hasonló oltási folyamatot tervez, mint Franciaország. Januártól a 400 ezer legveszélyeztetettebb állampolgár kaphatja meg először az oltást. Az ország azt tervezi, hogy áprilisig 1 millió ember juthat vakcinához.

Az oltási stratégiát négy alapelv vezérli a kormány tájékoztatása szerint: a mindenki számára történő elérés lehetősége, a választhatóság, az ingyenesség és a tudományos prioritás az elosztás folyamatában.

ENSZ: egy vakcina nem lesz elegendő

"Ne tévesszük meg magunkat”, hogy elegendő egy oltás, figyelmezteti a világ közvéleményét az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). A szervezet illetékesei szerint az oltások lehetősége miatt kialakuló optimizmus miatt lazíthatnak az emberek a még szükséges elővigyázatosságon, miközben a járvány megfékezésétől még messze vagyunk.

"A vakcinák a következő hetekben és hónapokban válhatnak elérhetővé" - mondta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, hozzátéve: "Ne tévesszük meg magunkat! Az oltóanyag nem képes felszámolni azokat a károkat, amelyek évekig, sőt évtizedekig terjednek."

28 milliárd dollár hiányzik

Guterres azóta arra szólítja fel a világ leggazdagabb nemzeteit, hogy támogassák az Egészségügyi Világszervezet (WHO) törekvését, és segítsenek a vakcinák terjesztésében a világ legszegényebb országaiban élők számára is.

Az ENSZ vezetője szerint még mindig van 28 milliárd dollár hiányzik ahhoz, hogy a következő hónapokban kellő gyorsasággal lehessen fellépni a járvány terjedése ellen globálisan.

Berlin és Párizs támogatja a WHO programját

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is támogatja a WHO programját, ösztönözve a nemzetközi közösséget további források előteremtésére.

Macron szerint eddig 10 milliárd dollárt sikerült összegyűjteni annak biztosítására, hogy az oltásokat a fejlődő országokban elő emberek veszélyeztetett csoportja is megkapja.

Európai Tanács: nemzetközi szerződés szükséges

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közben felvetette egy nemzetközi szerződés gondolatát, amely segíti a WHO-t a jövőben a járványok gyors és hatékony megfékezésében.

Ezt az összefogást használnák az állatok fertőző betegségeinek nyomon követésére, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására és a finanszírozási kérdések kezelésére is.

"Az új COVID-19 vakcinákhoz való egyetemes hozzáférés elve alapvető fontosságú. Célunk az, hogy garantáljuk az oltásokhoz, a kezeléshez és a jövőbeni járványok tesztjeihez való hozzáférést. Ezt egy szerződésben kell rögzíteni" - mondta az Európai Tanács elnöke.