rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az USA visszatér a klímaegyezményhez, de mennyire erősek Biden klímacéljai?

FILE - Sea ice breaks apart as the Finnish icebreaker MSV Nordica traverses the Northwest Passage through the Victoria Strait in the Canadian Arctic Archipelago - July, 2017.
FILE - Sea ice breaks apart as the Finnish icebreaker MSV Nordica traverses the Northwest Passage through the Victoria Strait in the Canadian Arctic Archipelago - July, 2017.   -   Szerzői jogok  David Goldman/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Az új elnök megválasztásával az Egyesült Államok visszatér a párizsi klímaegyezménybe, de mennyire erősek Joe Biden céljai a globális felmelegedés elleni küzdelemben? A kérdés különösen aktuális most, hiszen az idei az első ősz, amikor nem fagy be a Jeges-tenger, az Északi-sarkvidék óceánja.

Új elnök, új klímapolitika az Egyesült Államokban

A Joe Biden környezetéből származó információk szerint a megválasztott elnök óvatosan fog haladni, de már elnöksége első napjaiban számos, az irányt megmutató rendeletet készül kiadni. Az Egyesült Államok visszatér a párizsi klímaegyezménybe, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetébe (WHO), és az Irán nukleáris programját korlátozó megállapodásba - feltéve, hogy Teherán hajlandó felhagyni a szerződést sértő tevékenységgel.

Az Egyesült Államok várható következő elnöke november 4-én este Twitter-üzenetben erősítette meg: elkötelezte magát a párizsi klímaegyezményhez történő visszatérés mellett.

"A mai nappal a Trump-kormány hivatalosan is kilépett a párizsi klímaegyezményből. Pontosan 77 nap múlva egy Biden-kormány ismét csatlakozni fog hozzá" - írta a november 4-i bejegyzésben Joe Biden.

Az előző elnök, Donald Trump 2017-ben bejelentette kilépési szándékát, és kormánya 2019-ben el is indította a folyamatot.

Láncreakció a jég hiánya

A mérések óta az idei az első év, amikor a Jeges-tenger nem fagyott be olyan terjedelmében november elejére, amilyen mértékben szokott. A tenger jellemzően jégmentes a nyári hónapokban, majd jégtakaró borítja a téliekben, a folyamat pedig már ősszel megkezdődik.

Az IFL Science tudományos szaklap cikke a következőképpen fogalmaz: "a szibériai Laptyev-tenger a Jeges-tenger egy peremtengere, és októberben még nem mértek rajta szignifikáns jégtakarót."

Az, hogy a Laptyev-tenger jég nélkül maradt, komoly következményekkel jár az egész Jeges-tengerre nézve. Az egész egy nagy láncreakció: a Szibéria partjainál formálódó jeget a Laptyev-tengeren keresztül fújják a nyílt tengerre az erős szelek, a jég pedig fontos táplálékot visz magával a planktonok számára. Mivel az idei téli jég valószínűleg vékonyabb lesz, mint a korábbi évek során az megszokott volt, a planktonok nem kapnak elég tápanyagot, így kevésbé hatékonyan tudják majd kivonni a szén-dioxidot az atmoszférából. Mindez komolyabb globális felmelegedést, ezen keresztül még kevesebb sarkköri jeget jelent majd.

A megújuló energiaforrásokért kampányolt Biden

Joe Biden már a választási kampány alatt jelezte, hogy megválasztása esetén az ország újra csatlakozik a még 2015-ben aláírt párizsi egyezményhez. Az akkor még elnökjelölt Biden több olyan tervet felvázolt, amely 1700 milliárd dollárt szánna arra, hogy az Egyesült Államok 2050-ig klímasemlegessé tegye a gazdaságát. Kilátásba helyezte emellett a megújuló energiaforrások támogatását és általában a környezetvédelmi intézkedések erősítését is.

Biden ígéretei szerint sokat tervez költeni a tömegközlekedés fejlesztésére az elektromos járművek gyártására, és anyagi támogatással ösztönözné az autósokat arra, hogy környezetkímélőbbé tegyék járműveiket. A zöld célkitűzések mellett még egy nagyon fontos összetevője van a bideni klímapolitikának: munkát adna az embereknek, visszahelyezvén őket a munka világába.

Az Obama-kormány egykori vezető klímaügyi szakértője, Andrew Light a következőképpen fogalmaz: "Mr Biden egyszerre fókuszál a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a munkahelyek számának növelésére, ami nagyon fontos!"

"Történelmi fordulópont" az évszázad közepére

Az 1.5 Celsius fokos célkitűzés megakadályozhatná, hogy a kisebb szigetállamok elsüllyedjenek a tengerben, hogy emberek milliói veszítsék életüket különféle természeti katasztrófákban, hogy az Északi-sarkvidék nyárra teljesen jégmentessé váljon.

"Biden megválasztásával elérhetővé válhat, hogy Kína, az USA, az EU, Japán és Dél-Korea - amelyek a világgazdaság kétharmadát és az üvegházhatású gázok kibocsátásának felét adják - az évszázad közepére zéró károsanyagot engedjen a környezetbe" - állítja Bill Hare, a globális széndioxid-kibocsátást csökkentő akcióterveket monitorozó Climate Action Tacker vezető szakértője.

Több kompromisszum

A Fehér Házba hamarosan demokrata lakó költözik, ám jelenleg a Republikánus Párté a kontroll a Szenátusban, és ez a párt ezidáig, dacára a világjárványnak, meglehetősen vonakodott a gazdaság stimulálására átcsoportosítani összegeket. Ez a felállás változat, amennyiben a Georgia államban januárban megismétlendő választás a demokratáknak kedvez a Szenátusban. De ha mégsem így történne, még akkor is vannak lehetőségek a megválasztott elnöknek arra, hogy a felsőház nyitottabb legyen Biden klímaterveire. Míg Donald Trump rigorózusan elutasított minden klímavédelmi felvetést, a republikánus berkekben azért itt-ott érezhető volt a retorika lágyulása is.

A Legfelsőbb Bíróság problematikája

Ha mégsem sikerül megállapodnia Bidennek a Szenátussal bizonyos jogszabályokról, akkor végrehajtási utasításokat kell majd kiadnia, ahogyan tette azt Barack Obama és Donald Trump is, egyes akadályok leküzdése érdekében.

A közvetlen előd, Trump például az olaj- és gázkitermelés elől gördített így el környezetvédelmi akadályokat. Ezeket a rendeleteket egyébként utódja jó eséllyel kormányzása legelején visszavonja majd.

Ezeknek a rendeleteknek egyébként a gyenge pontja az, hogy jogilag támadhatók. Így történt ez 2016-ban Barack Obama elnöksége idején, amikor a szövetségi legfelsőbb bíróság felfüggesztette az elnök klímaváltozást lassítani próbáló ambiciózus programjának fő elemét, amely az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának jelentős csökkentését célozta.

Az ún. “tiszta erőművek” megteremtését célzó terv (Clean Power Plan) értelmében az amerikai erőműveknek 2030-ig drasztikusan, 32 százalékkal kellett volna csökkenteniük szén-dioxid-kibocsátásukat a 2005-ös szinthez képest. A bírósági döntéssel azonban leállították az akkori elnök stratégiai tervének megvalósítását a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Ha Joe Biden is ezt az utat kénytelen választani egyszer valamely kérdésben, az ugyancsak rögös lehet majd, a Legfelsőbb Bíróságban uralkodó erős konzervatív többség miatt.