rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Küszöbön a háború Azerbajdzsán és Örményország között

euronews_icons_loading
Küszöbön a háború Azerbajdzsán és Örményország között
Szerzői jogok  AP/Azerbaijan's Defense Ministry
Betűméret Aa Aa

Az elmúlt 26 év legsúlyosabb konfliktusának küszöbén áll Azerbajdzsán és Örményország. A tét az örmények lakta, de a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah feletti uralom. A területvita folyamatos összecsapásokhoz vezetett az elmúlt évtizedekben, a mostani helyzet azonban különösen aggasztónak tűnik. A második napja tartó harcokban a felek nehéztüzérséget is bevetnek, a fenyegetések keményebbek a szokásosnál, és a geopolitikai helyzet is kedvezőbb a háborúskodásra.

Folytatódnak a harcok Örményország és Azerbajdzsán között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért. Mindkét fél győzelmekről számol be, és azzal vádolja a másikat, hogy az civil célpontokra is irányítja tüzérségét.

A nemzetközi jog alapján Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmény lakosságú Hegyi-Karabahot a kilencvenes évek eleje óta egy örmény szakadár köztársaság uralja. Az összecsapások a területért folyó, 1994-ben lezárult véres háború óta is folyamatosak. A konfliktus nagyjából 30 ezer áldozattal járt, és több százezres menekülthullámot indított el. A 11 ezer négyzetkilométeres, 150 ezres lakosságú Hegyi-Karabahban korábban nagyjából 20 százalék volt az azeriek aránya, mára azonban gyakorlatilag 0-ra csökkent. Az Azerbajdzsánban élő örmények szintén elmenekültek lakóhelyükről az elmúlt évtizedekben.

AP/Örmény védelmi minisztérium
Azeri tankot robbant fel az örmény hadsereg 2020. szeptember 27-énAP/Örmény védelmi minisztérium

Nehéztüzérséget is bevetnek

A vasárnap kiújuló harcoknak legalább pár tucatnyi áldozata van, de mindkét fél azt állítja, hogy több száz katonával végzett. Azerbajdzsán szerint 550 örmény katona halt meg vasárnap óta, és 22 páncélozott járművet, 15 légelhárító üteget, 18 drónt, 8 tüzérségi ágyút, valamint 3 lőszerraktárt is kilőttek.

Az örmény védelmi minisztérium hamisnak nevezte az azeri állításokat, és azt állította, hogy nagyjából 200 azeri katonával végzett, valamint 30 páncélozott járművet és 20 drónt semmisített meg. Az áldozatok számához hasonlóan arról is eltérőek az álláspontok, hogy ki kezdte a harcokat. A felek egymást vádolják a tűzszünet megsértésével.

Aggasztó előjelek

Idén július közepén már egymásnak feszültek a felek, akkor 12 azeri és 4 örmény halt meg az összecsapásokban. A mostani események azonban jóval aggasztóbbak. Vasárnap Azerbajdzsán, Örményország és a szakadár Hegyi Karabah-i Köztársaság (más néven Arcah Köztársaság) is háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki, a határ mindkét oldalán komoly mozgósításba kezdtek a felek, és már a konfliktus elején is bevetettek nehéztüzérséget.

MTI
Kilőtt tankok Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-énMTI

Ráadásul a retorika is keményebb a korábbiaknál. Ilham Alijev azeri elnök kimondta, hogy országa célja Hegyi-Karabah visszaszerzése. A fenyegetések között az is szerepel, hogy ha az örmények támadást indítanának egy fontos vízerőmű ellen, az azeriek célba vennék az örmény fővárostól, Jerevántól 36 kilométerre található Metszamor atomerőművet.

A Telex információi szerint Örményországban a teljes törvényhozás kiállt a kormány mellett az azeri erők elleni harcban, és kilátásba helyezték Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését. Jerevánban sorban állnak az emberek a kórházaknál, hogy vért adjanak az összecsapások sebesültjeinek.

Azerbajdzsánt támogatja egy nagyhatalom, Örményországot ezúttal nem

Oroszország a harcok befejezésére szólította fel a feleket, tehát nem állt ki Jereván mellett, ami még komolyan befolyásolhatja a konfliktus alakulását. Moszkva hagyományosan Örményország támogatójának számít, de a 2018 óta hatalmon lévő, nyugatbarát jereváni kormánnyal rosszabb a viszonya. A régió másik fontos szereplője, Törökország viszont támogatja az azeri kormányt.

Az 1994-ben lezárult háborút Örményország nyerte, azóta azonban jelentősen megváltozott a két fél erőviszonya. A tízmilliós, energiahordozókban gazdag Azerbajdzsán gazdasága ma négyszer akkora, mint a hárommilliós Örményországé, és a hadserege is fejlettebb lett. Emellett a török támogatás is bátoríthatja Bakut - az örmények szerint az azeri oldalon török zsoldban lévő szíriai milíciák is harcolnak. Ezt Azerbajdzsán tagadja, és azt híreszteli, hogy örmény oldalon szíriai kurd egységek tűntek fel. Jereván szintén tagadja az idegen harcosok jelenlétét.