Norvégia frissen megválasztott kormánya késleltette a mélytengeri bányászati engedélyek kiadását az Északi-sarkvidéken.
Norvégia elhalasztotta a vitatott mélytengeri bányászati terveket. A környezetvédők szerint ez az iparág „utolsó koporsószöge” kell, hogy legyen.
Tegnap (december 3-án) az ország Munkáspárt vezette kormánya megerősítette, hogy a jelenlegi törvényhozási ciklusban, amely 2029-ig tart, nem ad ki engedélyeket mélytengeri bányászatra.
A megállapodást intenzív tárgyalások előzték meg a Munkáspárt, a Szocialista Baloldal Pártja, a Zöldek, a Vörös Párt és a Középpárt között. Bár a kormányt a Munkáspárt vezeti, önmagában nincs többsége, ezért más politikai pártok támogatására volt szüksége, hogy elfogadtassa a 2026-os állami költségvetést.
Norvégia mélytengeri bányászati törekvései
Norvégia tavaly a világon elsőként jóváhagyta a mélytengeri bányászati gyakorlatokat, hogy felgyorsítsa a víz alatt található, a zöld technológiákhoz, például az elektromos járművek (EV-k) akkumulátoraihoz használt ásványok felkutatását.
A törvényjavaslat értelmében az ország nemzeti vizeinek mintegy 280 000 négyzetméternyi területe (Svalbard, Grönland és Izland között) idővel megnyílhatna a tengerfenéken található, gumóknak nevezett kőzetek gyűjtése előtt, amelyek olyan ásványokat tartalmaznak, mint a kobalt és a cink. Eredetileg 2025-ben tervezték megkezdeni a bányászati engedélyek kiadását.
Noha azt állítják, hogy ez a gyakorlat fenntartható módon végezhető, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy „visszafordíthatatlan károkat” okozhat a biodiverzitásban és az ökoszisztémákban, és hatással lehet az óceánban tárolt szénre.
Norvégia régóta azzal érvel, hogy a tengerfenék ásványkincseinek feltárása segítheti az országot az olaj- és gázipartól való elmozdulásban, és „zöld átmenethez” vezethet az üzemanyagcellák, napelemek, EV-kés mobiltelefonok formájában.
Ugyanakkor az Environmental Justice Foundation tavaly közzétett jelentése szerint a mélytengeri bányászat nem szükséges a tisztaenergia-átmenethez. A jelentés úgy becsüli, hogy az új technológiák, a körforgásos gazdaság és az újrahasznosítás kombinációja 2022 és 2050 között 58 százalékkal csökkentheti az ásványok iránti keresletet.
A szervezet vezérigazgatója és alapítója, Steve Trent szerint a mélytengeri bányászat olyan ásványok hajszolása, amelyekre valójában nincs szükségünk, és olyan környezeti károkat kockáztat, „amelyeket nem engedhetünk meg magunknak”.
Trent hozzátette: „Keveset tudunk a mélyóceánról, de eleget ahhoz, hogy biztosak legyünk benne: a bányászat ott egyedi élővilágot pusztít el, megzavarja a világ legnagyobb szénraktárát, és semmit sem tesz a tiszta gazdaságokra való átmenet felgyorsításáért.”
Ez az „utolsó koporsószög” a norvég mélytengeri bányászat számára?
Norvégia döntését a mélytengeri bányászat elhalasztásáról számos környezetvédő szervezet üdvözölte, és felhívásokat eredményezett arra, hogy az ország támogassa a gyakorlat globális moratóriumát.
Haldis Tjeldflaat Helle, a Greenpeace Nordic képviseletében, úgy fogalmazott: „Ennek a norvégiai mélytengeri bányászati iparág számára a koporsó utolsó szögének kell lennie.”
„A fenntartható óceángazdálkodás iránt elkötelezett kormány nem támogathatja a mélytengeri bányászatot.”
Helle arra is felszólította Norvégiát, hogy „lépjen előre, és váljon valódi óceáni vezetővé” azzal, hogy előterjeszt egy javaslatot az északi-sarki mélytenger védelmére.
Ugyanakkor Jonas Gahr Støre miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy a lépést halasztásként kell érteni, nem pedig végleges tilalomként.
Hozzátette, hogy a tegnap a költségvetési megállapodásokat megakasztó Szocialista Baloldal Pártja nem „tartja örökké kezében a hatalmat”, ugyanakkor megerősítette, hogy a tengerfenék bányászata a jelenlegi parlamenti időszakban nem valósul meg.