A világ gyorsabb, összekapcsoltabb és stresszesebb, mint korábban. Legalábbis a németek mintegy 66 százaléka így érzi - derül ki a TK egészségpénztár jelentéséből. A válaszadók különösen stresszesnek tartják az európai háború lehetőségét.
Háború Ukrajnában, Gázában és Szudánban, bizonytalanság a vámok, kereskedelmi korlátozások, járványok és önkényuralmi rendszerek miatt - a jelenlegi korszakot többszörös válságok jellemzik, és ez a társadalomban is tükröződik.
A TK német egészségpénztár idei stresszjelentésében a stresszt megélő emberek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háborúk és a nemzetközi konfliktusok erős vagy nagyon erős terhet jelentenek számukra. Nyomasztónak találják a társadalom polarizálódását is a politikailag nagyon eltérő vélemények és a belső biztonság veszélyeztetettsége miatt.
A stresszes válaszadók kevesebb mint fele (47 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a Németországot mint gazdasági telephelyet fenyegető veszély is hozzájárult a stresszhez, míg a válaszadók mintegy 44 százaléka az éghajlatváltozás és a környezeti problémák lehetséges hatásai miatt szorong.
Az összes válaszadót vizsgálva azonban a politikai és társadalmi problémák, amelyek magukban foglalják a fent említett háborús, polarizációs és biztonsági tényezőket, csak a harmadik legnagyobb stresszt okozó tényezőt jelentik.
Összességében a németek elsősorban önmagukkal vannak elfoglalva. A TK jelentése szerint a legnagyobb stresszt kiváltó tényező az önmagunkkal szembeni magas elvárások. Különösen a nők esetében okoznak stresszt a saját magukkal szemben támasztott elvárások. A férfiaknál a stressz legnagyobb kiváltója a munkahelyi helyzet. Összességében a második helyen az iskola, a tanulmányok és a munka áll.
Az is egyértelmű, hogy a németek egyre nagyobb nyomás alatt vannak. Az idei évben a megkérdezettek 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakran vagy néha érzi stresszesnek magát a hétköznapi vagy szakmai életében. Mindössze nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érzi magát stresszesnek.
A TK-jelentés 2013 óta létezik, ez a negyedik felmérés. Felismerhető tendencia, hogy a stressz megítélése folyamatosan nőtt az elmúlt években. Több mint 10 évvel ezelőtt, 2013-ban 57 százalék érezte magát stresszesnek. Ez a külső hatások, például a politikai válságok és a háborúk növekedésének tulajdonítható.
Ehhez képest a férfiak körében a koronavírusos válság után ismét csökkent a stresszérzet, a nők körében viszont tovább nőtt.
A TK új stresszjelentése szerint a stressz nem alapvetően negatív dolog, de kellő számú relaxációs fázisra van szükség. Ez esetben az egészséges szintű stressz motiválhat is és növelheti a koncentrációt.
Aki sok stresszt él át, az ezt fizikailag és az egészségi állapotán is észreveszi. A gyakran vagy néha stresszes embereknél lényegesen nagyobb valószínűséggel fordul elő izomfeszülés és hátfájás, kimerültség, belső nyugtalanság, alvászavarok és ingerlékenység. Mindez elkerülhető a reziliencia kialakításával és edzésével. Más stratégiák is hatékonynak bizonyultak a stresszel való megküzdésben.
"A munkáltatóknak is cselekedniük kell. A munkát ugyanis egyértelműen a stressz egyik fő kiváltó okaként nevezik meg" - magyarázta Dr. Jens Baas, a TK vezérigazgatója a jelentésről tartott sajtótájékoztatón. "Sok válaszadó már nem tud megfelelően kikapcsolni a munka után, és kimerültnek érzi magát. Itt kell kezdenünk" - figyelmeztetett.
Véleménye szerint a stresszt nem lehet mindig elkerülni. Fontos, hogy "megtanuljuk elkülöníteni magunkat az egyre gyorsabb tempójú világban, és megtaláljuk az egészséges kezelési módot" - mondja Baas.
A megkérdezettek többsége azt állította, hogy a sétálás vagy a természetben töltött idő segít nekik a stressz enyhítésében (83 százalék). A saját hobbi 78 százalékuknak segít a stresszel való megbirkózásban. Ugyanilyen sokan szocializálódnak a családdal és a barátokkal.
A zenehallgatás, a saját magunknak való főzés vagy az étterembe járás szintén hatékony módszerek a relaxációs fázis beindítására.