rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Török-görög feszültség: mi vezetett oda, hogy szembenéz egymással a két ország hadereje?

Helikopter közelít a török Fatih fúróhajóhoz Ciprus közelében
Helikopter közelít a török Fatih fúróhajóhoz Ciprus közelében   -   Szerzői jogok  AP/Turkish Defense Ministry
Betűméret Aa Aa

A szavak háborúja a Földközi-tenger gázkincsének kiaknázásáról gyorsan sodorta a katonai erő bemutatásáig Törökországot és Görögországot, miközben a felek azonos védelmi szövetség tagjai hét évtizede. Törökország és Görögország is 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz. Miként alakult ki a térség biztonságát veszélyeztető patthelyzet?

Energiaexportőrré válhat Törökország

Számos geopolitikai feszültség hátterében áll a természeti erőforrásokhoz való hozzáférésről szóló vita. Törökország esetében hatalmas a tét. Az Oroszországtól való energiafüggőséget önállóságra válthatja fel a kontinentális talapzat gázkészlete, sőt energiaexportőrré teheti a most még importáló országot.

A Földközi-tenger medencéje rendkívül gazdag szénhidrogénekben, ugyanis egy záródó ősóceán maradványa, így az egyre kisebb helyen koncentrálódó szerves üledékek óriási energiahordozó készletté sűrűsödtek százmillió év alatt.

Nincsenek közösen elfogadott határok

Hogy meddig terjed egy ország felségterülete, illetve honnan kezdődnek a nemzetközi vizek, azokon milyen tevékenységeket folytathatnak az egyes országok, azt a nemzetközi jog szabályozza.

A Földközi-tengeren azonban nem élesek, és ami fontosabb, nem elfogadottak a határok Görögország, Törökország és Ciprus között. Ciprus szigetének szárazföldi területén sem sikerül rendezni a határvitát.

Az EU- és a NATO-tagság sem ütőkártya

Az EU és a NATO évtizedek alatt sem tudta megállapodásra bírni a feleket, még olyan ütőkártyákkal sem, mint az EU- vagy a NATO-tagság. Törökország számára az Európai Unió a csatlakozási folyamat egyik feltételeként szabta az EU-tag Ciprus területi integritásának elismerését, Ciprus pedig egyelőre a NATO előszobájába került csak be az úgynevezett békepartnerség kategóriájában, ahol a tagság nem feltétlenül cél.

Ha nincsenek a felek által közösen elfogadott, elismert és tiszteletben tartott országhatárok, úgy a tengeri felségvizek és a nemzetközi vizek elhelyezkedése sem egyértelmű. Ezt kihasználva egy ország bármikor saját érdekei szerint értelmezheti a Földközi-tenger keleti medencéjében zajló tevékenységét, az egész térség biztonságát veszélyeztetve, gyengítve az EU és a NATO kohézióját.

Többször sodródtak a háború szélére

Görögország és Törökország a 70-es évek óta három alkalommal sodródott a háború szélére, most ismét ilyen helyzet körvonalazódik.

Törökország először egy fúróhajót küldött a Földközi-tengerre 2019 májusában, Ciprus északi partjainál kezdett szeizmikus felméréseket és feltáró fúrásokat, arra kényszerítve Ciprust, Görögországot és az EU-t, hogy tűrje a gázkitermelés tervét és megvalósítását.

Az EU szankciója

Válaszul az EU 2019 júliusában szankcionálta Törökországot, 145,8 millió euróval csökkentve az ország számára 2020-ban szánt előcsatlakozási pénzügyi támogatást. A magas szintű kétoldalú tárgyalások is megrekedtek.

Az Európai Unió következetesen „szilárd szolidaritást” mutat Görögországgal és Ciprussal, figyelmeztetve Törökországot, hogy tartózkodjon a fúrási tevékenységektől, és álljon el az egyoldalú kitermelés tervétől.

A török vezetés nem hátrál

Recep Tayyip Erdogan elnök nem hátrált meg, a török külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki arról, hogy az EU szankciói „semmilyen módon nem befolyásolják Törökország azon szándékát, hogy folytassa szénhidrogén-tevékenységét a Földközi-tenger keleti részén”.

Törökország további fúróhajókat küldött a térségbe idén, de már a haditengerészet kíséretével. Ankara szerint a „ciprusi török vizeken ehhez joga van”, míg az EU álláspontja az, hogy Törökország megszegi a nemzetközi jogot.

Egymással versengő katonai jelenlét

Augusztus végére, tehát nagyon gyorsan fokozódott odáig a feszültség, hogy a görög és a török haderő néz szembe egymással a térségben, egymással versengő védelmi gyakorlatokat mutatva be Kréta és Ciprus között.

Az éleződő krízisre reagálva Görögország augusztus 26-án bejelentette, hogy kiterjeszti felségvizeit hat tengeri mérföldről 12 tengeri mérföldre. Athén hangsúlyozza, hogy ez a nemzetközi jogban teljesen törvényes lépésnek számít. Ezzel Görögország felhagyott a passzív külpolitika stratégiájával, amit Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök hirdetett meg.

Maas: a tűzzel játszanak

Heiko Maas német külügyminiszter figyelmeztette a két ország vezetését, hogy a "tűzzel játszanak, és minden szikra - bármennyire kicsi is - katasztrófához vezethet".

A görög-török kapcsolatok történelmi távlatokban nevezhetők feszültnek, elemzők szerint ennek fő oka Ciprus státuszának évszázadok óta tartó eltérő megítélése.

Az ENSZ török megszállású területként tekint rá

A ciprusi görög és a török kisebbség közötti feszültségek azt követően sem csitultak, hogy Ciprus 1960-ban függetlenséget szerzett az Egyesült Királyságtól.

1974 júliusában a Görögországban hatalmon lévő katonai vezetés puccsot kezdeményezett Cipruson. Erre válaszul Törökország megszállta és elfogta az ország északi részeit. A görögországi katonai hatalom három napos harc után összeomlott, majd demokratikus kormány lépett a helyébe.

A genfi béketárgyalások kudarcát követően Törökország augusztus 14-én második inváziót kezdett, és az első invázió után nyereségét kiterjesztette a sziget több mint egyharmadára.

Az ENSZ által támogatott tűzszünetet végül egy olyan pufferzónával lehetett kihirdetni, ami mai napig keresztül halad Cipruson, kettéválasztva a szigetet.

Törökország az Észak-ciprusi Török Köztársaságként ismeri el Ciprus északi részét, a sziget földterületének körülbelül 37% -át teszi ki. Az ENSZ úgy tekint a területre, hogy az a Ciprusi Köztársaság része, de török megszállás alatt áll.

Régi sebeket tép fel a gázvita

A most zajló gázvita felszakította az imént részletezett régi sebeket, mivel a terület, ahová Törökország hajókat küldött, magában foglalja a sziget északi partjainál lévő vizeket is.

Ciprus és az EU a török megszállás alatt tartott észak-ciprusi területet a Ciprusi Köztársaság részének tekinti, és az azt körülvevő vizeket egy exkluzív gazdasági övezet (EEZ) részének, ami Brüsszel szerint azt jelenti, hogy az EU nemzeteinek kizárólagos joga van halászni, fúrni és egyéb gazdasági tevékenységeket végezni.

Mivel azonban Törökország elismeri Észak-Ciprus függetlenségét, saját kizárólagos gazdasági övezetével, Ankara azt állítja, hogy joga van az ottani fúrásokhoz.