rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

10 érdekesség, ami kevésbé ismert - Fehéroroszország közelebbről

A rendőrsorfal előtt motorozik egy fiatal pár Minszkben
A rendőrsorfal előtt motorozik egy fiatal pár Minszkben   -   Szerzői jogok  Sergei Grits/AP
Betűméret Aa Aa

Vajon mit tudunk Fehéroroszországról? Azon túl, hogy most mindenütt a címlapokra került, miután Lukasenka elnök újból megnyerte a választásokat. Összegyűjtöttünk 10 érdekességet, amit érdemes tudni erről az országról, kezdve a csernobili atomkatasztrófa hatásától Kennedy elnök merénylőjén át a világelső teniszezőig.

Európa leghosszabb ideje hatalmon lévő elnöke

Az ország elnöke, Aljakszandr Lukasenka 1994-ben került hatalomra. Az amerikai Bush-adminisztráció 2005-ben „az utolsó európai diktátornak” nevezte őt. A hatalomhoz való erős ragaszkodását sokan kritizálják Nyugaton.

Lukasenka korábban arra figyelmeztetett, hogy bárki, aki csatlakozik az ellenzéki tiltakozáshoz, "terroristának" minősül, és hozzátette: "Kitekerjük a nyakát, mint egy tyúknak".

Emberi jogi csoportok széles körű visszaélésekkel vádolják őt.

Sergei Gapon/AP
Lukasenka elnök egy ünnepi díszszemlénSergei Gapon/AP

Állandó vita a magyar név

Az ország magyar elnevezése körül állandó viták folynak, régóta legalább két változat él párhuzamosan a magyar nyelvben.

Az egyik elnevezés a Belarusz Köztársaság, rövid formában Belarusz, ennek egyenes fordítása a másik, a magyar Fehéroroszország név. A Rusz szó a Kijevi Ruszra vagy Nagyfejedelemségre vezethető vissza. Mindhárom keleti szláv nyelvben használják az annak területén létrejött későbbi szláv államokra, így Oroszországra is, amely elnevezés maga is kapcsolatban van ezzel a szóval.

Az elnevezés kérdésének diplomáciai jelentőséget is tulajdonítanak, mivel az ország számára nem kívánatos az, hogy országuk nevét Oroszországgal hozzák kapcsolatba.

Itt élt Kennedy feltételezett gyilkosa

Lee Harvey Oswald, a volt tengerész, 20 éves korában érkezett az akkori Szovjetunióba, és azt állította, hogy marxista. A KGB elutasította kérelmét, mire turistavízumának lejártakor Oswald felvágta a csuklóját. A szovjet hatóságok, félve a nemzetközi botránytól, végül engedélyezték maradását.

AP/AP
Lee Harvey Oswald és felesége MinszkbenAP/AP

Minszkbe küldték, ahol állást kapott egy rádió- és TV-gyárban. Az itt élő kevés idegen egyikeként ő volt az egyetlen amerikai. 1961-ben feleségül vette Marina Prusakovát, született egy lányuk, majd 1962-ben az Egyesült Államokba költöztek.

1963. november 22-én lelőtték John F. Kennedy amerikai elnököt a texasi Dallasban, feltételezések szerint Owsald lehetett a gyilkos. Kihallgatásáról nem maradt fenn szó szerinti jegyzőkönyv.

A csernobili atomkatasztrófa által leginkább sújtott ország

A csernobili atomkatasztrófát követően a radioaktív, szennyezett felhő elterjedt Európa nagy részén. A leginkább érintett a szomszédos Fehéroroszország volt, a veszélyes részecskék mintegy 70%-a ide jutott.

Az ország mezőgazdasági földterületének egyötöde fertőzötté vált, és több mint kétezer várost és falut evakuáltak. 1986 óta több mint félmillió embert kellett áttelepíteni máshova.

Fehéroroszországban becslések szerint mintegy kétmillióan, ebből félmillióan magas kockázatú, erősen szennyezett övezetekben élnek.

Aksana Manchuk/BelTa
Belarusz atomerőmévét az orosz Roszatom építette, Litvánia tart a létesítménytőlAksana Manchuk/BelTa

Népességének negyedét elveszítette

Úgy tartják, hogy Fehéroroszország elvesztette népességének mintegy negyedét a második világháború idején, amikor a náci Németország megszállta a volt Szovjetuniót.

A harcok alatt több mint 1,6 millió civil és 600 ezer szovjet katona halt meg, beleértve majdnem az egész zsidó lakosságot. A főváros, Minszk mintegy 85 %-át lerombolták a bombázások, és az 1950-es és 60-as években kezdték csak újjáépíteni.

Fehéroroszországot keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határolja. Népessége valamivel meghaladja a 9 milliót. Fővárosa Minszk. Államformája elnöki köztársaság. Az állam posztszovjet alkotmányát 1994-ben fogadták el.

Sergei Grits/AP
A belarusz hadsereg egyik irodahelyisége napjainkbanSergei Grits/AP

A történelem vihara többször pusztított

A mai állam térsége a szláv népek őshazája, itt alakultak ki többek között azok a keleti szláv törzsek, amelyekből később az orosz, az ukrán és a belarusz nép származott.

1569-ben a Lengyel Királyság és a Litván Fejedelemség egyesítésével a terület nagy része lengyel uralom alá került. 1795-ben az egész mai Fehéroroszország orosz uralom alá került. 1812-ben újra a földig rombolták az országot a napóleoni háborúk során. I. Napóleon visszavonuló hadserege a legsúlyosabb veszteségeket épp a mai Fehéroroszország területén szenvedte el.

Az első világháborúban újra harcszíntérré vált, 1915-től a nyugati országrész német megszállás alá került. 1922 decemberében az ország az egykori Szovjetunió alapító tagja lett. 1945 után gyors iparosítás vette kezdetét, az ország a Szovjetunión belül a gépiparra specializálódott, egymás után épültek meg a nagyüzemek. Majd a 70-es években a vegyipar fejlesztése került a középpontba.

Az ország 1991-es függetlenedése után felszabadították az árakat, az életszínvonal gyors zuhanásnak indult. Majd 1993-ban megkezdődött a privatizáció. És 1994-ben lépett színre Lukasenka elnök, aki korrupcióellenes baloldali programjával először nyerte meg a választást.

Sergei Grits/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Szarvasok az erdőbenSergei Grits/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

Európa utolsó fennmaradt őserdeje

Természeti szépségekben bővelkedik az ország. A Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Park nagy kiterjedésű védett terület az ország nyugati határán, ami a hatalmas Białowieża-erdő keleti, nagyobb részét foglalja magába.

Ez Európa lombhullató őserdejének utolsó fennmaradt egységes területe, szigorú védelem alatt áll, és a lengyel területen fekvő nemzeti parkkal együtt a természeti Világörökség részét képezi.

Kiterjedése mintegy 1500 km². A Közép- és Kelet-Európa határvidékén, a Balti- és a Fekete-tenger vízválasztójánál elterülő erdőség az egykor a kelet-európai síkságot borító mérsékelt övi őserdők egyik utolsó maradványa. A kutatások szerint mintegy 8 ezer éve változatlan.

Rafal Kowalczyk/AP
A lombhullató őserdő állatvilága is védettRafal Kowalczyk/AP

Piaci szocializmus

A piacgazdaságra, pontosabban az államfő megfogalmazásában a piaci szocializmusra való áttérés hivatalosan ugyan 1995-ben megkezdődött, de mindez a mai napig minimális eredményt hozott.

A magántulajdon állami irányításával, az árak állami szabályozásával és a legnagyobb vállalatok állami kézben való tartásával az állam gazdaságirányító szerepe szinte kizárólagossá vált. Oroszország gazdasági dominanciájának köszönhetően az ország még napjainkban is a világgazdaságtól elszigetelten fejlődik.

A legnagyobb tenger nélküli európai ország

A tengerparttal nem rendelkező országok között Európában a legnagyobb. Ugyanakkor a Belorusz-tóhátságon több mint 4 ezer tó található.

Területén húzódik a kontinentális vízválasztó vonal, mely a Belorusz-hátság vonalát követi, majd a Pripjaty-mocsár vidékén halad át. Az ország északi és nyugati része a Balti-tenger, déli és keleti része a Fekete-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik. Vízhálózata szétfutó, ezért kedvezőtlen a hajózás számára, és vízenergia-készletei sem számottevőek. Legjelentősebb folyója a Dnyeper.

Világelső teniszezőnő

Viktorija Azaranka a sport területén szerzett hírnevet az országnak. Ő az első fehérorosz teniszező, aki a csúcsra tört, és olimpiai érmet nyert a sportágában.

Kétszeres Grand Slam-győztes, vegyes párosban olimpiai bajnok, egyéniben bronzérmes sportoló. 2003 óta versenyez a profik között, eddigi karrierje során egyéniben húsz, párosban nyolc WTA-tornát nyert meg.

Első nagy sikerét 2012-ben érte el, amikor egyéniben megnyerte az Australian Opent. Ő lett az első fehérorosz teniszező, aki Grand Slam-tornát tudott nyerni egyéniben. Győzelmének értékét növelte, hogy ezzel 2012-től – szintén első fehéroroszként – a világranglista élére ugrott.

Sergei Grits/AP
Autoriter vezetés helyett valódi demokráciát követelnek az ellenzéki jelölt támogatói egy minszki demonstrációnSergei Grits/AP