rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megérkezett a kárpótlás első fele Gyöngyöspatára

euronews_icons_loading
Gyöngyöspata
Gyöngyöspata   -   Szerzői jogok  Gyöngyöspata
Betűméret Aa Aa

Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk - ezt még januárban mondta a gyöngyöspatai szegregációs botránnyal kapcsolatban Orbán Viktor a Kossuth rádió reggeli műsorában. Egy év huzavona után a kormány mégis fejet hajtott a Debreceni Ítélőtábla döntése előtt, és július végén váratlanul megérkezett a mintegy 100 milliós kárpótlás első fele, a 60 érintett diákhoz. Ez fejenként 800 ezer forintot jelent.

- Legalább tízen lakásfelújításba kezdtek bele. És olyanok is vannak, akik lakást szeretnének vásárolni belőle - mesélte a helyi roma önkormányzat vezetője.

Csemer Géza viszont azt is elmondta, hogy a központban lakó magyarok azonnal leveszik az eladó táblát otthonaikról, ha azt egy cigány szeretné megvásárolni, így sokan nem tudnak kitörni az árok túlpartján fekvő nyomornegyedből.

- Egy cigány gyereket sem láttam köteg pénzekkel rohangálni, még egy húszezressel sem - mondta Csemer azokra a hírekre reagálva, miszerint az utalást követően azonnal megteltek a kocsmák és a elszabadult a pokol a hevesi településen.

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz

A miniszterelnöki megbízott mégsem elégedett. Horváth László egyszerű pénzszerzési akciónak nevezte a pert.

- Ezzel lezárult egy fejezet, újabb pedig nem lesz - fogalmazott a fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint a leckét megtanulták, a tanulságokat levonták, a tanulópénzt megfizetik.

Ugyanakkor leszögezte: ami Gyöngyöspatán megtörtént, az csak egyszer fordulhatott elő, és a jövőben sehol nem történhet meg Magyarországon. A közelmúltban a parlament nagy többsége által támogatott törvénymódosítás szerint ugyanis a továbbiakban hasonló perekben a bíróságok pénzbeli kártérítést nem ítélhetnek meg - emlékeztetett. Amennyiben bárkit hátrány ér a tanulás során, azt oktatással és képzéssel kell majd orvosolni.

Az emelet egy másik világ volt

A Nekcsei Demeter Általános iskola korábbi igazgatója - akit egy gyermekbántalmazási ügy miatt tanácsoltak el - 2004 környékén kezdte szétválasztani a roma és nem roma diákokat. Akkor még a rossz magatartásukra és szellemi képességeikre hivatkozva. Az elkövetkezendő években viszont a cigány gyerekek már az uszodát és az edzőtermet sem használhatták, sőt nem mehettek napközibe, vagy osztálykirándulásra sem.

Beatrix fodrász szeretett volna lenni, de közmunkás lett. Úgy érzi, hogy ennek a rosszabb minőségű oktatás az oka.

- Volt olyan, hogy eldugult a vécé, nem tudtuk használni, megpróbáltunk felmenni az emeletibe, de nem hagyták. Azt mondták, hogy nekünk van saját vécénk, oda menjünk - emlékezett vissza az apartheidet idéző időkre a fiatal nő.

Bár az iskolát azóta felújították és a szegregáció is véget ért, a nem roma családok egytől egyig kiíratták gyermekeiket a Nekcseiből, így a 120 tanulóból mindössze 60 maradt, szinte kivétel nélkül cigányok. Így az összeborulás elmaradt.