rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mi folyik a németországi húsüzemekben?

Rheda-Wiedenbrück, 2020. június 18.
Rheda-Wiedenbrück, 2020. június 18.   -   Szerzői jogok  Martin Meissner/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Már májusban több németországi vágóhídról érkezett olyan hír, hogy fertőzési góc alakult ki a dolgozók között. A legnagyobb német járványgóc azonban kétségkívül az Észak-Rajna-Vesztfáliában található Tönnies húsüzemben jött létre, valószínűleg hetekkel ezelőtt. Június 21-ig több mint ezer fertőzést regisztráltak. A telepet bezárták, és elővigyázatosságból karanténra kötelezték szinte az összes dolgozót: ez 6400 alkalmazottat jelent - az adminisztratív munkakört betöltőkön kívül gyakorlatilag mindenkit.

A Rheda-Wiedenbrückben működő sertésfeldolgozóban június 16-án kezdték meg a tömeges tesztelést, miután csoportos fertőzéseket észleltek. A munkában a hadsereg is részt vesz, Gütersloh járás egészségügyi hivatalának személyzetét egy 65 fős katonai alakulat egészíti ki. Eddig csaknem 6000 tesztet végeztek el.

A több üzemet is működtető Tönnies a német sertésfeldolgozó- piac első számú szereplője, tavaly 16,7 millió sertést dolgoztak fel, piaci részesedésük meghaladta a 30 százalékot.

Június 21-én az Armin Laschet vezette tartományi kormány rendkívüli ülést tartott. Az előzetes nyilatkozatok alapján arra is volt esély, hogy a járásban ismét bevezetik a társadalmi és gazdasági életet megbénító korlátozó intézkedéseket, amelyeket a járvány első szakaszában egész Németország területén életben voltak, ám ez akkor még nem történt meg mondván, a góc jól körülhatárolható.

Az eset óriási járványügyi kockázatot jelent, ezért mindent meg kell tenni, hogy a vírus ne terjedjen át az üzemben dolgozóktól a helyi lakosságra. A legfontosabb, hogy minden érintett letöltse a karantént, így például a külföldi munkások ne látogassanak haza a kényszerszünet alatt. A helyzet kezelésében tolmácsok is segítenek, a szabályok betartását több rendőri egység ellenőrzi.
Armin Laschet
tartományi miniszterelnök, Észak-Rajna-Vesztfália

A térség CDU-s európai parlamenti képviselője már akkor azt hangsúlyozta, hogy ez nem lesz elég. A Néppárt vezető egészségügyi szakpolitikusa, a korábban orvosként praktizáló Peter Liese a Bild am Sonntagnak azt nyilatkozta, hogy a feldolgozó körüli 30 kilométeres övezetben mindenütt korlátozásokat kell elrendelni az egész lakosságra.

A Tönnies-nél bekövetkezett tömeges fertőzés jelenleg a legsúlyosabb járványkitörés egész Európában. A vírus legalább két hete terjedhet a dolgozók között, sokan már kórházba is kerültek, és félő, hogy lesznek halálos áldozatok.
Peter Liese
a Néppárt vezető egészségügyi szakpolitikusa

Végül június 23-án mégis megszületett a döntés, miszerint egyelőre június 30-ig, de visszaállítják a járvány eddigi legsúlyosabb szakaszában, a március-áprilisi időszakban megismert korlátozásokat, szükség esetén pedig még tovább is. A 360 ezer lakosú járásban így a hónap végéig biztosan zárva tart minden hely, ahol sokan gyűlhetnének össze. Az óvodákat és iskolákat már az előző héten bezárták.

Zsúfolt tömegszállások, elkerített negyedek

A Rheda-Wiedenbrückben történteket már a területileg illetékes bielefeldi ügyészség is vizsgálja. A Tönnies-holdinghoz tartozó üzemben többnyire közép- és kelet-európai vendégmunkások dolgoznak. Az alvállalkozói konstrukcióban foglalkoztatott emberek általában tömegszállásokon laknak - egy ilyen helyen a távolságtartás lehetetlen. Az üzem melletti Verl nevű településen, ahol a dolgozók egy részének szállása található, a városvezetés megbízott egy biztonsági céget a karantén betartásának ellenőrzésével, és kordonokkal lezárta az érintett negyedet. Az elkerített részen azonban olyan családok is laknak, amelyek tagjai nem a húsüzemben dolgoznak.

A Tönnies egyik, a Mitteldeutsche Rundfunknak március közepén név nélkül nyilatkozó, kirúgott kelet-európai vendégmunkása - ugyan még nem a fertőzési góccal kapcsolatban - embertelen munkakörülményekről mesélt. A moldáviai férfi akkor úgy fogalmazott, a cég nem veszi őket emberszámba.

Úgy robotol az ember mint egy rabszolga. Nem vagy ember a munkaadód szemében. Neki csak az számít, hogy dolgozz és pénzt keressen rajtad. A termekben, ahol egész nap állsz, túlságosan hideg van, a ládák iszonyú nehezek, a gépek tempója embertelenül gyors. És ha nem tetszik, és ezt meg is mondod, akkor mehetsz, amerre látsz.
a húsüzem egyik volt dogozója
Mitteldeutsche Rundfunk, 2020. március 17.

A férfi azt is elmondta az interjúban, hogy amikor sérelmezte, hogy egy másik üzembe akarják áttenni, azt a választ kapta, hogy "nem kell jönnie többet" - még hivatalos felmondólevél sem járt neki.

Thomas Bernhard az egyik élelmiszer- és vendéglátóipari szakszervezet, az NGG húsiparért felelős illetékese tisztában van a húsfeldolgozó ágazatban uralkodó munkakörülményekkel.

Aki fellázad, és mindegy, hogy ezt a kevesebb beírt munkaóra, a ki nem adott szünetek, vagy a hétnapos munkahét miatt teszi, az azonnal repül.
Thomas Bernhard
az NGG élelmiszer- és vendéglátóipari szakszervezet illetékese

Az elbocsátott moldáv munkás arról is beszélt, hogy miután kirúgták, két oroszul beszélő férfi kereste meg, akik erőszakkal próbálták "rávenni" arra, hogy hagyja el Németországot. Hogy ki küldte őket, nem tudja. Az MDR akkori megkeresésére a Tönnies vezetése annyit mondott, mindenképpen kivizsgálják az ügyet. Hangsúlyozták: "a cég mind a fenyegetést, az erőszakot, a hazugságot és a zsarolást is elfogadhatatlannak tartja".

Martin Meissner/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Rheda-Wiedenbrück, 2020. június 18.Martin Meissner/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

Durva munkakörülmények, amelyekről mindenki tud

Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter tragikusnak nevezte a Tönnies-nél történt járványgócról szóló híreket, mint mondta, a cégnek "el kell számolnia mindezért".

Ami történt, megmutatja, milyen következményekkel járhat az, ha nem bánnak emberhez méltóan a közép- és kelet-európai munkavállalókkal. Egyben az is beigazolódott, hogy jól döntött a kormány, amikor a hasonló járványkitörések okán elrendelte, hogy jövő évtől tilos a vállalkozói szerződés alkalmazása a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállat-vágás és a húsfeldolgozás.
Hubertus Heil
szövetségi munkaügyi miniszter

A német húsiparban nagyjából 200 ezren dolgoznak, becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka jelenleg alvállalkozóknál, olcsón alkalmazott közép-, vagy kelet-európai vendégmunkás. Alvállalkozói szerződéssel a húsipari cégek könnyen ki tudták - és egyelőre még tudják - kerülni a fizetésekre, a társadalombiztosításra vonatkozó előírásokat. Mindez sajnos nem új keletű, ilyen és ehhez hasonló visszaélésekről már évtizedek óta jelennek meg beszámolók mind a német, mind a külföldi sajtóban.

Fertőzhetnek-e az üzemből kikerült termékek?

De mi a helyzet azokkal a húskészítményekkel, amelyek már a szupermarketek polcain vannak, vagy amelyeket már megvásároltak és elfogyasztottak? Meg lehet-e fertőződni általuk?

A Friedrich-Löffler-Intézet (FLI) kutatói erre a kérdésre egyértelmű nemmel felelnek. Hangsúlyozzák, hogy ezidáig nincs rá bizonyíték, hogy Németországban nevelt haszonállatok terjeszthetnék a koronavírust. Az intézet eddigi kutatásai alapján sem a sertés, sem a baromfi nem képes fertőzni a kórokozóval. Ami a szarvasmarhákat illeti, ott még nem értek véget a kísérletek, de egyelőre semmi sem bizonyítja azt, hogy a szóban fogó haszonállatok vírushordozók lennének.

Ugyanez igaz ezeknek az állatoknak a húsára: magán az állati szervezeten keresztül nem, ám a hússal dolgozó fertőzött ember köhögésén, tüsszentésén keresztül már kerülhet rá vírus. Ha ez a vágóhídon történik, a kórokozó nagy valószínűséggel elhal, mire az áru a húspultra kerül. A koronavírus ugyanis nem képes szaporodni az élelmiszereken, mert ahhoz élő állati vagy emberi szövetre van szüksége.

A szabályok szerint ráadásul a hústermékeket védőfal óvja a vevők tüsszögésétől és köhögésétől, plusz a vásárlók csak maszkban léphetnek be az áruházakba.

A németek húsfogyasztása évek óta igen magas: tavaly az egy főre jutó éves húsmennyiség elérte a 60 kilogrammot, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügynökség statisztikája szerint. Ez csupán 2 kilóval kevesebb mint 20 évvel ezelőtt volt. De hogy visszavehetnek-e az németek húsfogyasztási kedvéből az elmúlt hetek hírei a fertőzött vágóhidakról, az csak ezután derül ki.

A nagy német diszkontáruházak nem tartanak fertőzéstől

Az MDR Aktuell által megkeresett nagy német élelmiszer-diszkontok, mint a Lidl, az Aldi, a Rewe egyelőre nem látnak okot arra, hogy levegyék polcaikról a Tönnies kedvező áru húskészítményeit.

A Lidl illetékesei egyelőre nem nyilatkoztak, az Aldi Nord viszont a következő tájékoztatást adta:

"A Tönnies áruit továbbra is lehet értékesíteni, de az Aldi Süd és Aldi Nord csoportok létfontosságúnak tartják, hogy az áruk előállítása, a hús feldolgozása tisztességes, emberhez méltó munkakörülmények között történjen. A rheda-wiedenbrücki telephelyről érkező aggasztó hírek miatt folyamatos kapcsolatban vagyunk a Tönnies-zel és más beszállítókkal is. Elkötelezettek vagyunk a további együttműködést illetően, célunk, hogy hosszú távon javítsuk a helyzetet" - áll a cég közleményében.