rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tönnies: vesztfáliai példaképből közellenség

Gütersloh határát jelző tábla, ezen belül csak korlátozottan lehet közlekedni
Gütersloh határát jelző tábla, ezen belül csak korlátozottan lehet közlekedni   -   Szerzői jogok  Martin Meissner/The Associated Press
Betűméret Aa Aa

A német Tönnies húsipari vállalat vezére, és a családi tulajdonú óriásvállalat egyik társtulajdonosa, Clement Tönnies jókedélyű, barátságos ember. Minden dolgozójával kezet fog, közvetlen stílusáról híres, és azt mondják róla, hatalmas cégbirodalma ellenére két lábbal áll a földön. Jó hazafinak is tartják, több interjúban is elmondta, hogy legfőbb célja német földön tartani a húsipart, tenyésztéstől a vágáson át a feldolgozásig minden részfeladatot a szűk hazájának számító Vesztfáliában szeretne látni. A húsipar azonban nem a gyors meggazdagodás módja Németországban sem. A vásárlók egyre olcsóbb húsárut akarnak, az élelmiszerbolt-láncok pedig gyors és friss szállítást.

Tönnies ezért sorra vásárolta fel a kisebb húsüzemeket, hogy az igényeknek meg tudjon felelni. A termelést pedig a nagy nyomás ellenére sem akarta külföldre vinni, úgy gondolta, a németországi termelést kell olcsóbbá tenni, ha a vevők olcsó árut akarnak. Ezért úgy döntöttek, Kelet-Európából hoznak olcsó munkaerőt. A költségek lefaragása érdekében pedig alvállalkozókon keresztül foglalkoztatták őket. De Tönnies még a főként romániai munkaerőt is barátságosan, kézfogással fogadta, számunkra pedig lakóházakat is épített. Ezek ugyan kicsik és zsúfoltak, de a főnök jóindulatát jelezték, mint a kézfogás is, amire a vesztfáliai gazdák úgy tekintenek, mint egy írásos szerződésre. Amire kezet fognak, az úgy is lesz.

David Inderlied/dpa/AP
A Tönnies húsüzem dolgozóinak otthont adó lakótömb Verlben 2020. június 24-énDavid Inderlied/dpa/AP

A koronavírus idején azonban a barátságos kézfogás az egyik legrosszabb dolog, ami történhet. A cég központi húsüzemében, Rheda-Wiedenbrückben olyan gyorsan terjedt el a koronavírus, hogy rövid idő alatt több mint 1300 ember kapta el. Összesen hétezer embert zártak karanténba az elmúlt hetek során, jelentette be a güterslohi járás vezetője, Sven-Georg Adenauer. A név ismerősen csenghet, hiszen a kereszténydemokrata politikus a híres kancellár, Konrad Adenauer unokája. Az Észak-Rajna-Vesztfáliai miniszterelnöké, Armin Lascheté volt a hálátlan feladat, hogy közölje a még ennél is rosszabb hírt: kijárási korlátozásokat vezetnek be a Gütersloh közeli járásokban, összesen 328 ezer embert szobafogságra ítélve. Németország többi részében már nem fogadják szívesen a vesztfáliaiakat, sem a bajor fogadókban, sem az Északi-tenger partján nem kapnak szállást. A húsüzemeket pedig újra be kellett zárni a többi tartományban is, az allgäui Kemptenben és az oberfrank Bambergben is – innen származnak a Zimbo néven ismert felvágottak, amelyekből Magyarországra is szállítottak.

Tönnies sokáig a német középosztály, a megbízható vesztfáliai példaképe volt, de hirtelen közellenség lett. A Schalke 04 focicsapatot is tulajdonló vállalkozóra nagyobb harag zúdul, mint az olcsósága miatt korábban átkozott romániai munkaerőre. Rájuk mostanában a koronavírus-járvány szerencsétlen áldozataiként tekint a német társadalom jó része. Főleg, mióta kiderült, hogy az üzemekben sokszor embertelen körülmények uralkodnak, az alvállalkozói láncban pedig sokszor az erőszak az úr.

Martin Meissner/Associated Press
Egy segítő pelenkacsomagot nyújt át a kerítés fölött egy karanténban lakónakMartin Meissner/Associated Press

A cégvezetőn így most nem csak a családon belüli viták megoldása vár. A fertőzések kivizsgálása során a németek oda jutottak, hogy az egész alvállalkozói rendszer a kelet-európai munkaerő kizsákmányolására épül, a hús azért tud olcsó lenni, mert spórolnak a dolgozókon.

Ezen most változtatni kell. A német szövetségi politikusok ébredtek leghamarabb, ők gyorsan magukévá tették a szakszervezetek régi követelését: megtiltották az alvállalkozói szerződéseket. Tönnies gyorsan ígéretet is tett arra, hogy az egész alvállalkozói rendszert felszámolják 2020 végéig. Nem is tehet mást, mert az új német jogszabályoknak megfelelően húsüzemben csak azok végezhetik az alaptevékenységet – vagyis a vágást és a feldolgozást – akik az üzem alkalmazottai. A biztonsági őr lehet alvállalkozó, de a hentes nem, legalábbis ez a jogalkotók szándéka. Az már ezután fog eldőlni, hogy az olcsó húsra vágyó vásárlók meg akarják, vagy meg tudják-e fizetni ennek az árát. A kiélezett húsipari árversenyben ugyanis valószínűtlen, hogy a vállalkozások ki tudnák gazdálkodni a pluszköltségeket. A szakszervezetek ezért máris ráálltak az átalakítások ellenőrzésére: attól tartanak, hogy a munkaadók melléktevékenységgé fognak minősíteni sok húsipari szakmunkát is, ezzel kerülve ki a költségesebb munkaszerződéseket. Az majd később derül ki, hogy így sikerül-e megfékezni a fertőzéseket.