A globális felmelegedés megfékezésének tétje az emberiség fennmaradása, ezért a klímavédelem segítése a Seabed 2030 legfontosabb gyakorlati haszna.
Jobban ismerjük a Mars, a Merkúr vagy a Vénusz felszínét, mint az óceánok aljzatát, hívják fel a figyelmet a Seabed 2030 programban résztvevő tudósok. A kutatók feltérképezték az óceánok mélyének ötödét. A koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére folytatják tevékenységüket.
A klímavédelem segítése
A világtenger mélységi adatainak összesítésével egy olyan domborzati térképhez jutunk az óceánok mélyéről, aminek a segítségével számos folyamat megérthetőbbé válik Földünkön.
Arra is könnyebb lesz magyarázatot találni, hogy az óceánok miként befolyásolják bolygónk éghajlatának alakulását. A globális felmelegedés megfékezésének tétje az emberiség fennmaradása, ezért a klímavédelem segítése a Seabed 2030 legfontosabb gyakorlati haszna.
A tengeri élet védelme
Az óceánok mélységi adatai fontosak lehetnek a tengeri ökoszisztéma, a tengeri élet, a jövőbeni élelmiszerellátás jobb megismerése tekintetében is.
A programban résztvevő szakemberek összegyűjtik az összes elérhető vízrajzi adatot, hogy átfogó térképet készítsenek a világ óceánjairól, tengereiről. Tavaly a feltérképezett területek nagysága 15-ről 19 százalékra nőtt. A program 2017-es kezdetekor csak a tengerek mélyének hat százaléka volt feltérképezve.
A hajók is szolgáltatnak adatokat
"A következő évben hasonló mennyiségű adatot akarunk összegyűjteni archív anyagok adományozása révén, illetve ahogy az új koronavírus-járvány csillapodik új adatokat gyűjtünk mérésekből, hajók által és közösségi finanszírozás révén" - mondta Jamie McMichael-Phillips programigazgató a hidrográfiai világnap alkalmából.
A program által felhasznált adatok között vannak a kormányok, tudományos akadémiák és a kereskedelmi források, így a hajók által biztosított adatok. Ezeket illesztik össze különböző regionális központok szakértői a program keretében.
4000 méter mélyen is műanyagszemét
Az óceánok aljzatának feltérképezése után fontos lesz a mélytengerek állapotának megismerése is. Megdöbbentette a világ közvéleményét, amikor több mint húsz éves műanyagszemetek kerültek elő újszerű állapotban 4000 méteres mélységből.
Egy túrósdoboz és egy szemeteszacskó maradt meg úgy a tengerfenéken, hogy negyed század elteltével sem mutatta a bomlás jeleit.
Kis detektívmunka kellett az azonosításhoz
A zacskó egy kólásdobozt tartalmazott, ami egy limitált kiadású Coca Cola volt az 1988-as Davis Kupa alkalmából.
A német gyártmányú műanyag túrósdobozon pedig ötjegyű postai irányítószám szerepelt, ami csak 1990 óta létezik, emellett a túró gyártóját 1999-ben felvásárolták, vagyis a márka ekkortól eltűnt a boltok polcairól.
A kutatók is szemetelnek
A szemetet valószínűleg 1989 és 1996 között hagyták maguk után német kutatók, akik mangánrögöket kerestek a Csendes-óceán mélyén Peru partjaitól 800 kilométerre.
A műanyagokra egy újabb, 2015-ös terepszemle alkalmával bukkantak, a szemetet egy mélytengeri robot segítségével gyűjtötték be.
Felboríthatják az óceánfenék ökoszisztémáját
Az évtizedeket a tengerben töltő műanyagokon a kutatóknak feltűnt, hogy a csomagolóanyagokon másféle mikrobaközösség telepedett meg, mint a környező tengerfenéken. Ezek is mind megtalálhatók a tengerfenéken, de egy nagyobb műanyaghalom szemlátomást megváltoztathatja a mikrobák arányait egy-egy közösségen belül.
A Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ szakértője, Stefan Krause szerint ez az jelenti, hogy a műanyaghulladék mesterséges élettereket hozhat létre a tengerfenéken, és ezzel veszélyeztetheti az ökoszisztéma működőképességét.
Eurómilliók szükségesek a Seabed 2030 programhoz
Bár az adatok jelentős részéhez ingyen jutnak a Seabed 2030 kutatói, az adatok feldolgozása és összesítése jelentős kül aminek költsége eléri a 3-5 milliárd eurót.
"Több százezer négyzetkilométerről kaptunk ajándékba adatokat, amik összegyűjtése több tízmilliárd dollárba került volna, ha magunk végeztük volna" - tette hozzá Michael-Phillips.
A Föld felszínének több mint 2/3-a óceán
A program a japán Nipon Alapítvány és a GEBCO nem-kormányzati társaság támogatásával valósul meg.
Még 239 millió négyzetkilométernyi óceáni területet kell feltérképezni. Az óceánok és tengerek a bolygónk felszínének 71 százalékát borítják.