rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Varga: június 20-ig tarthat a veszélyhelyzet

Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. május 25-én
Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. május 25-én   -   Szerzői jogok  MTI/Bruzák Noémi
Betűméret Aa Aa

A rendkívüli jogrend visszavonását célzó törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé kedden a kormány. Az erről szóló döntés volt az egyik fő téma a hétfői kormányülésen, adta hírül Facebook-oldalán az igazságügyi miniszter.

FRiSSÍTÉS

Június 20-ig tarthat a veszélyhelyzet

Varga Judit azt írta kedd délután a Facebookon, hogy még a mai nap benyújtják a törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet. "A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet kivezetésre kerül Magyarországon" - tette hozzá.

Az igazságügyminiszter hétfőn hangsúlyozta, hogy a rendkívüli jogrendnek köszönhető, hogy a kormány az elmúlt hetekben gyors és eredményes döntéseket tudott hozni a járvány megfékezésére, így más országokkal ellentétben Magyarország el tudta laposítani a járványgörbét, elkerülve a tömeges megbetegedéseket és a több ezres haláleseteket.

Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, hogy "a több mint két hónappal ezelőtt az Országgyűlésnek benyújtott koronavírus elleni törvényt az ellenzék nem szavazta meg".

Az ellenzék élesen bírálta, hogy a kormány időkorlát nélkül kért felhatalmazást a rendeleti kormányzásra.

Az ellenzéki képviselők nagy része csak úgy tartotta volna elfogadhatónak a „felhatalmazási törvény” néven emlegetett jogszabályt, ha abba időkorlátot építenek, aminek lejártával a parlament hosszabbíthatja meg a rendkívüli jogrendet.

A kormányt bírálók már kezdetben hangoztatták, hogy attól tartanak, hogy a járvány idején nem csak a koronavírus terjedésének megfékezéséről szóló döntéseket hozhat a parlament nélkül a kormány.

A járvány heteiben valóban számos ilyen döntést hozott a kormány, illetve szavazott meg a kormányoldal javaslatára a parlament a rendkívüli jogrend idején, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának titkosításától egy budai lakópark fejlesztésének nemzetgazdasági érdekké nyilvánításáig.

Több európai uniós ország vezetője közösen tiltakozott, az Európai Néppártban ismét felmerült a Fidesz kizárásának szükségessége, a magyar törvénnyel élénken foglalkozott az európai és az amerikai sajtó.

Magyarország az elsők között vezette be a koronavírus-járvány idején a rendeleti kormányzást. Amikor idehaza erről szavaztak az országgyűlési képviselők, alig néhány országban vették el a hatalmat a parlamenttől. Kanada már rendeleti kormányzással működött, azzal a kitétellel, hogy a négy hónapra szóló felhatalmazás lejártával a parlament dönthet a hosszabbításról.

Az Európai Unió is vizsgálta a magyarországi gyakorlatot, az időkorlát hiányát. A magyar kormány következetesen azt válaszolta a kritikákra, hogy a parlament bármikor visszavonhatja a felhatalmazást.

Arra az érvre, miszerint a Fidesznek kényelmes többsége van a parlamentben ahhoz, hogy a kormány szándéka szerint szavazzon az Országgyűlés, Varga Judit igazságügyi miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter többször azt felelte, hogy ez nem igazságügyi, hanem politikai kérdés: a választók döntöttek arról, hogy a pártok milyen arányban kapjanak parlamenti mandátumokat.

A rendkívüli jogrend megszűnésével a rendes bírósági ítélkezési rend visszaállítását kérte Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levélben.