Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A veszélyhelyzet véget érésével a kormány saját magát ruházhatná fel különleges jogkörökkel

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám  & Pálfi Rita
A magyar Országház épülete
A magyar Országház épülete   -   Szerzői jogok  MTI

Két héten belül véget érhet a veszélyhelyzet Magyarországon, miután a kormány kedd este benyújtotta a parlamentnek a járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet és különleges jogrend megszüntetéséről szóló javaslatot. A hvg.hu vette észre, hogy megváltoztatnák az egészségügyi válsághelyzetek esetén alkalmazandó eljárást úgy, hogy az országos tisztifőorvos javaslatára a parlament nélkül is elrendelhetné az egészségügyi válsághelyzetet, és így különleges jogköröket kapna, maximum fél évig.

Két héten belül véget érhet a veszélyhelyzet

Kedden, percekkel éjfél előtt a kormány benyújtotta a parlamentnek a járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet és különleges jogrend megszüntetéséről szóló javaslatot. A Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs szerint az Országgyűlés két héten belül megszavazhatja a törvényt, amely véget vethet a rendeleti kormányzásnak Magyarországon.

Ezzel párhuzamosan egy másik javaslatot is benyújtottak, amely az átmeneti szabályokat részletezi. Amennyiben a parlament erre is rábólint, az adókedvezmények és az ingyenes parkolás július 1-jéig, a hiteltörlesztési moratórium az év végéig lesz érvényes, és az érintéses bankkártyás fizetés 15 ezer forintos limitje is megmarad. Az operatív törzs feladata a járvány második hullámára való felkészülés irányítása lesz a szöveg szerint.

Varga Judit igazságügyminiszter kedden azt írta a Facebookon, hogy "a törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet kivezetésre kerül Magyarországon".

A kormány saját magát ruházhatná fel különleges jogkörökkel

Az átmeneti szabályokról szóló, majdnem 250 oldalas szövegben az egészségügyi válsághelyzetek esetén alkalmazandó eljárás megváltoztatása is szerepel. A hvg.hu vette észre, hogy a törvényjavaslat szerint a kormány az országos tisztifőorvos javaslatára a parlament nélkül is elrendelhetné az egészségügyi válsághelyzetet, és így különleges jogköröket kapna, maximum fél évig.

Ehhez arra van szükség, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, illetve az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következzen be. Ebben az esetben viszont a kormány gyakorlatilag saját magát ruházhatja fel a rendeleti kormányzás jogával.

Civil bírálat a törvényjavaslatra

Közös közleménnyel reagált szerdán az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadjogokért.

A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására. Éppen ellenkezőleg: villanófényben mutatják meg a rendszer természetét.

- írják az gyorelemzés bevezetőjében.

Három pontot emeltek ki a jogvédők a javaslatból, az első az a tény, hogy kormány kéri fel a parlamentet, hogy kérje meg a kormányt, vessen véget a rendkívüli jogrendnek.

"Valójában tehát a kormány önmagához intéz kérést mandinerből. Ráadásul úgy, hogy még határidő sem szerepel a jogszabályban" - olvasható az elemzésben. Szerintük a törvényjavaslattal azt szeretné bizonyítani a kormány,  hogy a felhatalmazási törvény nem szüntette meg a kormány feletti parlamenti kontrollt, de éppen annak ellenkezőjéről tanúskodik.

A második pont katasztrófavédelmi törvénynek módosítása, ami "fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből" azzal, hogy beleírnák, hogy ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat.

A harmadik pont pedig az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosítása, ami lehetővé teszi a kormánynak az egészségügyi veszélyhelyzet elrendelését. A gyorselemzés szerint ezzel létrehoznák "a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot". 

Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag - hangsúlyozzák.