Hetven éve rögzítették a német alkotmányban, hogy az újságírást nem szabad korlátozni.
HIRDETÉSA szabad sajtóról beszélt a német kancellár május 18-án közzétett beszédében, melynek magyar fordítását teljes terjedelmében közöljük:
Hetvenöt évvel ezelőtt alapították az első újságokat Németországban a II. világháború után. 1949-ből származó alaptörvényünk 5. cikke kimondja: „A sajtószabadság garantált. Nincs cenzúra.” Ez egyáltalán nem volt magától értetődő a nemzetiszocializmus idején. Abban a korszakban újságírókat elhallgattattak, bezártak, sőt megöltek. És még a háború után is csak az ország nyugati felében volt szabad a sajtó. Az NDK-ban nem volt szabad a sajtó. Ma már tudjuk, hogy ha autoriter rezsimek hatalomra jutnak, legelőször a sajtó szabadságát nyomják el, hogy ne legyen szabadon írni. Ezért különösen sajnálatos, hogy még a mai demokratikus társadalmunkban is támadásokat intéznek újságírók és riporterek ellen. Kimondhatjuk: a sajtószabadság megmutatja, hogy összességében mennyire egészséges egy demokrácia. Ezért mindannyiunknak ki kell állnunk a szabad sajtóért és az újságírók szabad munkavégzéséért.
Miért fontos a demokráciának a szabad sajtó?
Aki szereti a szabadságot, az nem tud lemondani a sajtó szabadságáról sem. A sajtószabadság azt is jelenti, hogy mások véleményét el kell fogadni és értékelni kell. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy saját gondolatainkat és meggyőződésünket újra és újra felül kell vizsgálnunk. Az újságíróknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kormányokat és minden politikai szereplőt kritikusan szemléljenek. Egy demokráciához tényekre van szükség. Az igazság és a hazugság között különbséget kell tenni. Lehetővé kell tenni, hogy a valóságot különböző szempontokból megvizsgálják, és ezek alapján lehetőség legyen a saját vélemény kialakítására. Ez különösen aktuális most, a koronavírussal kapcsolatban. A megalapozott, ellenőrzött információk most rendkívül fontosak. A járvánnyal kapcsolatban sok rendkívül bonyolult információ van, amit az újságíróknak fel kell tudniuk dolgozni, és közérthető formában közzé kell tudniuk tenni. A társadalom megalapozott véleményének kialakítása miatt rendkívül nagy szükség van erre.
A világjárvány idején egyesek azt mondják, a sajtó nem tükröz minden álláspontot. Mit gondol erről?
Épp ellenkezőleg látom. Minden nap tanulunk valamit, elsősorban a tudósok, folyamatosan új információkkal látnak el minket. Rendkívül fontos, hogy mindezt megértsük, és ezek minél több emberhez eljussanak. Erről a sokféle médiaszolgáltató, a magántulajdonúak és a közszolgálatiak, az analógok és a digitálisak is gondoskodnak. Egy demokráciának szüksége van a nyilvánosságra. Szükség van egy térre, ahol a törvényeinkről és értékeinkről megismerhetjük egymás álláspontját. Olyan nyilvánosságra van szükség, ahol lehet vitázni és a különböző véleményeket el lehet mondani, hogy ezekből közös megoldásokra jussunk. Ehhez szükség van arra, hogy elfogadjuk mások véleményét. De ehhez arra is szükség van, hogy a saját véleménnyel szembeni kritikát is el kell fogadnunk. Ha ezeket megszívleljük, akkor a nyitott társadalmunk meg fogja találni a legjobb megoldásokat. Már több mint 70 éve szabad a sajtónk, erre büszkék lehetünk, és hálával is tartozunk ezért. Ugyanakkor pedig minden nap újra és újra gondoskodnunk kell arról, hogy az újságírók szabadon dolgozhassanak, és a munkájukra figyeljünk, értékeljük, és támogatjuk.