Persze az idegenforgalomban dolgozóknak más a véleménye.
Senki se gondolta volna, hogy néhány hónappal évezredes története egyik legnagyobb áradása után, Velencének ismét óriási kihívással kell szembenéznie. Mégsem szomorkodik mindenki. Bár a vendéglátósok a tönk szélére sodródtak, a helyiek örülnek, hogy végre visszakapták városukat és nem kell turistacsoportokon átverekedniük magukat, ha leugranak a közértbe.
Persze a járványszabályok itt is megkerülhetetlenek. Az olasz Barnaba egészen egyedülálló módját választotta a társasági távolságtartásnak. Még bevásárolni is motorcsónakjával jár a szűk lagúnákon.
- Felfedeztem egy teljesen új Velencét, még sohase láttam ilyennek. Remélem a vészhelyzet után a városvezetés megtalálja az arany középutat. Azt szeretném, hogy ne legyen ennyire üres, de azért túlzsúfolt se - magyarázta reménykedve.
Andrea Balbi egész életében gondolás volt, de most csak egymaga rója a csatornákat. Ezzel nincsen egyedül, Velencében ugyanis a munkahelyek 80%-a a turizmushoz köthető.
- Változás kell minél előbb. Alig várjuk a látogatókat. A városnak újjá kell élednie - mondta.
Márpedig erre csak akkor van esély, ha a római kormány megnyitja a határokat. Egy valami viszont még az idegenforgalmi dolgozók megélhetésénél is fontosabb: a fenntarthatóság. Velence ugyanis már rég nem bírt a látogatók millióival.
- Ennek a városnak sok évszázados történelme van és régen is épp így nézett ki. Szóval így kell megőriznünk. Nem növelhetjük meg az utcákat, hanem alkalmazkodnunk kell a körülményekhez - magyarázta Chiara Peluso idegenvezető.
Szóval most csak a döntéshozókon múlik, hogy kínálkozó lehetőségként, vagy azonnal leküzdendő válságként tekintenek a koronavírus-járványra.