Az egyszer használatos műanyag termékek mellett a vékony nejlonzacskók is eltűnhetnek a boltokból Magyarországon.
HIRDETÉSAz egyszer használatos műanyag termékek mellett a nejlonzacskók ideje is lejárt. A magyar kormány úgy döntött, 2021 január elsejével betiltja a vékony nejlonzacskók forgalmazását és használatát, a törvénytervezetet a héten nyújtották be az országgyűlésnek. A Greenpeace környezetvédő szervezet, amelynek komoly szerepe volt az uniósnál szigorúbb szabály létrehozásában, reméli, hogy a képviselők minél hamarabb és változtatás nélkül elfogadják a törvényt. A szervezet egy 2019 novemberi közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság 83%-a támogatja a műanyag zacskók betiltását.
Az EU-s irányelv
Az Európai Unió a műanyagszennyezés csökkentése érdekében előírja, hogy a jövő évtől nem kerülhetnek forgalomba az olyan egyszer használatos műanyag termékek, például a szívószál, evőeszközök, tányérok, poharak vagy fültisztító pálcikák. Ez esetben a magyar törvény még a brüsszeli irányelveken is túlmenne. A boltokban kapható vékony nejlonzacskók, amikbe jellemzően a gyümölcsöt, zöldséget, illetve pékárut szokták pakolni, szintén lekerül a polcokról, vagyis azok mellől.
A Greenpeace szerepe
A környezetvédő szervezet magyarországi irodája petíciót indított a műanyag zacskók betiltásáért, amit több mint kétszázezren írtak alá. Ez volt eddig a Greenpeace legsikeresebb akciója Magyarországon. A szervezet reméli, hogy ez még csak a kezdet. A jelenlegi erőforrás-pazarló, rengeteg hulladékot termelő magyar gazdaságot végül sikerül zöld útra terelni, amely takarékos, tiszta és fenntartható.
Ahol már betiltották a műanyag zacskókat
Európa egyre több országa látja be, hogy az egyszer használatos műanyag nélkül is remekül lehet élni. A nejlonzacskókra sincs semmi szükség. Ausztriában 2018-ban hozták meg a szigorú döntést, Európában a harmadik országként Franciaország és Olaszország után. A sorhoz Románia már is csatlakozott.
Afrika élen jár
Talán meglepő, de a szegényebb afrikai országok élen járnak az erősen környezetszennyező műanyag termékek betiltásában. Erről egy korábbi cikkünkben olvashatnak bővebben:
Miért rossz a nejlonzacskó és a műanyag szívószál?
Számtalan tudományos cikk született már arról, hogy a felelőtlen és/vagy nem megfelelő hulladékgazdálkodás miatt milyen hatalmas műanyaghulladék-szigetek úszkálnak a tengerekben és a folyókban. A zacskók rátekerednek az állatokra, megfojtva őket, ha lenyelik, akkor pedig megfulladnak. Tavaly szinte az egész világot sokkolta egy bálna boncolása, amelynek gyomrában 40 kilogramm műanyagot találtak. Az állat gyomrát teljesen bevonta az idegen anyag, ezért hiába evett, nem tudta megemészteni a táplálékát és éhen halt.
A mikroműanyag nem csak az óceánok és folyók vizébe kerül be, hanem az ivóvízbe is. Egy nemzetközi kutatás drámai eredményre jutott. A vizsgált országok közül Európában találták a legkisebb szennyeződést a csapvizekben, de az még így is meghaladta a 70%-ot.
A Duna mikroműanyag-szennyeződése megháromszorozódott
A Greenpeace idén februárban vett mintát a Dunából. Egy független laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy a korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecske van a vízben.
A budapesti csapvizet most először mérték. Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható.
HIRDETÉSForrás: Greenpeace.hu, The Guardien,