A pénz már megvan, de megannyi más nehézséggel szembesülnek az egy éve lángba borult székesegyház felújításánál.
A Notre Dame a francia elnök ígéretével összehangban megnyitható 2024-ben, de csak akkor, ha „mindenki feltűri az ujját” – nyilatkozta a L’Expressnek a helyreállítást irányító tábornok.
HIRDETÉSJean-Louis Georgelin szerint még a – koronavírus-járványhoz hasonló – váratlan akadályok sem késleltethetik az ötéves határidőt.
A tüzet 2019. április 15-én, 18:43-kor észlelték a 93 méter magas fa- és ólomtalapzatú huszártorony lábánál. Eugène Viollet-le-Duc építész 1859-ben tervezte a XIII. századi templom kiegészítéseként. A lángok gyorsan terjedtek az építmény bordázott tetején. Tölgy gerendából készült, ezért la forêt-nak, erdőnek becézték.
A huszártorony – az elborzadt párizsiak szeme láttára – este 8 előtt leomlott.
Ötszáz tűzoltó 15 órán át küzdött, hogy a lángok ne terjedjenek át a harangtornyokra. Abban az esetben ugyanis a nehéz harangok, köztük a legsúlyosabb, 13 tonnás Emmanuel egyszerűen összezúzta volna az egész szerkezetet.
A tüzet végül másnap, április 16-án reggel 9:30 körül fékezték meg. A tetőszerkezet kétharmada megsemmisült, a la forêt az enyészeté lett. A megrongálódott mennyezet leomlott. Eközben 400-450 tonna ólom porlott szét a levegőben.
A sekrestye felett mellesleg három méhraj tanyázik. A csodával határos módon túlélték a tüzet és az oltást egyaránt. Sibyle Moulin gondoskodik róluk. Azt mondja, legutóbb egy hete kereste fel a kolóniákat. A 30-45 ezer méh – szavai szerint – jól érzi magát, és zavartalan az életük.
A felújítás kihívásai
A felújítást egy 40 tagú bizottság koordinálja – Georgelin tábornok, volt francia vezérkari főnök vezényletével.
A munkálatok során, még a járvány előtt is, több kihívással szembesültek: meg kellett szüntetni az ólomfertőzést, míg tavaly ősszel egy vihar hátráltatta a munkálatokat.
Március 17-én az egész Franciaországból összesereglett kézműves építőket kellett hazaküldeni a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt zárlat miatt.
A téglák talánya
Egy geológus a kezdetektől a felújítási testület tanácsosa. Jean-Didier Mertz csapatával saját laboratóriumában vizsgálja, mi az, ami még megmenthető, és újra felhasználható a felújítás során.
A lángokból kimentett téglák egyikén-másikán sötét csík húzódik. Ez a ráolvadt ólom nyoma. Ezekhez a téglákhoz senki sem nyúlhat hozzá Mertz áldása nélkül.
– Azok a kőbányák, ahonnan a Notre Dame építéséhez felhasznált nyersanyagok származnak, manapság már nem léteznek. Ezekhez hasonlókat kell tehát találnunk, nem utolsósorban pedig meg kell őriznünk az építéshez használt téglák eredeti minőségét – nyilatkozta a geológus a DW-nek.
A mentés során 800 raklapnyi téglát gyűjtöttek össze. Mertz laboratóriuma ezeket egyenként fogja átvizsgálni. Egyelőre egyetlen darab sem kerülhet a szemétbe; minden téglát katalogizálnak, elemeznek és megőriznek. Nem valószínű azonban, hogy az összes téglát újrahasznosíthatják.
Ólomveszély
A tűz után a legnagyobb gondot az ólommérgezés fenyegetése jelentette. Nagyjából 200 tonna olvadt ki a tetőszerkezetből, és további 250 tonna a huszártoronyból. A területet egy rövid időre teljesen ki kellett üríteni, megelőzendő az ott dolgozók ólommérgezését.
Az ólom a székesegyház ablakkereteire is ráolvadt. Különös körültekintéssel cserélik a kereteket. A dolgozóknak maszkot kell viselniük, nehogy belélegezzék a mérgezett levegőt.
HIRDETÉSA tűz másnapján
A szakértők a tűz másnapján vizsgálhatták meg először a helyszínt. A párizsiak között azóta is alkalmanként lábra kell a mendemonda, miszerint a Notre Dame bármikor összeomolhat.
Az épület statikus állapotát egy állványzat biztosította a tűzvész előtt is. Ennek maradványait el kell távolítani, előtte azonban meg kell erősíteni a templomhajó tetejét.
A munkálatokat kezdetben a tél, a jó idő beálltával azonban a járvány lassítja.
Megújítanák a Notre-Dame-ot
A felújítással párhuzamosan egyesek egészen új katedrálist álmodtak meg. Vincent Callebaut, belga építész még azt sem tartja kizártnak, hogy tetőkert borítsa a tornyot.
HIRDETÉS
A francia kormány a tervek szerint 2020 júniusában hirdet pályázatot a Mi Asszonyunk székesegyház felújítására.
A finanszírozás vélhetően nem okoz gondot, miután a világ minden részéből 320 ezer egyén és szervezet – köztük Budapest, Székesfehérvár és Szeged – eddig 1 milliárd eurót adományozott a felújítás költségeire.