Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Hatalmas tűz a párizsi Notre-Dame-ban

Hatalmas tűz a párizsi Notre-Dame-ban
Szerzői jogok
REUTERS
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Tűz ütött ki hétfőn a párizsi Notre-Dame székesegyházban. A hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább.

  • A tetőszerkezet a huszártoronynak nevezett központi toronnyal együtt megsemmisült
  • Nem sokkal este kilenc után az egyik harangtornyot is elérte a tűz
  • Sikerült megmenteni a székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól
  • Egy tűzoltó súlyos sérüléseket szenvedett

Az Euronews-nak nyilatkozott a katedrális főépítésze, Benjamin Mouton, aki szerint nem csak a tűz okoz hatalmas pusztítást, hanem a rengeteg víz is. A tűzoltók erős sugarakat használnak, amik szintén rombolóak.

A lángok terjedését sikerült megállítani, folyamosan hűtik az épületet, de továbbra is magas lángcsóvák csapnak fel az épületből.

A Notre-Dame közelében, a szigeten lakókat evakuálták, közölte a polgármesteri hivatal. A környéken mintegy ezren laknak.

Egyelőre felmérhetetlen, hogy mekkora kárt okozott az épületen belül a tűz. Emmanuel Macron francia elnök megérkezett a helyszínre. "Ez egy egyik legszomorúbb nap ma ez minden katolikusnak és minden franciának" - mondta a helyszínen tapasztaltakról.

A rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet, nem szándékos gyújtogatásként, vagy terrortámadásként.

A tűz iszonyatosan gyorsan terjedt, nagyon nehéz tűzről van szó - nyilatkozták a tűzoltók, megerősítve a korábban megjelent híreket arról, hogy a tetőn lévő állványzatokról indult el a tűz.

A tűzoltók arra kérnek mindenkit, hogy ne terheljék a 18/112-es vonalakat, engedjék át a párizsi tűzoltóknak, hogy a lehető legjobb körülmények közt tudják az oltást végezni.

A katasztrófa a keresztények egyik legfontosabb hetének, a nagyhétnek a második napján történt.

Emmanuel Macron francia elnök lemondta hétfő esti rendezvényét. A párizsi Notre Dame a lángok prédájaként - írta a francia elnök a Twitteren. "Egy egész nemzet gyászol" - fogalmazott. A francia államfő együttérzését fejezte ki "minden katolikusnak és minden franciának". Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük.

A párizsi Notre-Dame egész Európa Notre-Dame-ja. Mi mind Párizzsal vagyunk ma - írta az Európai Tanács elnöke a Twitteren.

Sadiq Khan, London polgármestere szívet tépőnek minősített a látvány. London Párizs mellett áll a szomorúságában és barátságban, tette hozzá.

Anne Hidalgo, Párizs polgármestere a Twitteren azt írta kora este, hogy szörnyű tűzeset van a Notre-Damme-nál és a tűzoltók éppen a lángok megfékezésével próbálkoznak. A területet kiürítették, és a polgármester mindenkit arra kért, hogy tartsák tiszteletben a biztonsági intézkedéseket.

Egyre több videó kerül fel a közösségi médiára a lángoló katedrálisról.

Több felvételen az látszik, hogy ledőlt a lángokban álló torony. Ez volt az a torony, ami fel volt állványozva a felújítási munkálatok miatt.

View this post on Instagram

La flèche est tombée

A post shared by nicolas marang (@nicolas_marang) on

Jambrik Rudolf, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének volt vezetője beszélt az Euronews magyar adásának arról, hogy mi történhet most.

Euronews: Azt mondják a tűzoltók, hogy nem menthető meg a Notre-Dame. Igaz lehet ez?

Jambrik Rudolf: Nagy valószínűséggel igazat mondanak, Kicsit távolabbról ugyanezt tudnám mondani. Van egy olyan érzésem, hogy ahogy a francia forradalom idején már egyszer, most is tönkre fog menni az épület. A tűzoltók biztos, hogy nagy gondot fordítottak arra, hogy a bent lévő értékeket mentsék. Egy ekkora területű és kerületű és ilyen magasan lévő tetőszerkezethez oltásához biztos nem állt elegendő oltóanyag a rendelkezésre.

Euronews: Mi a legveszélyesebb, miért merik azt mondani, hogy nem biztos, hogy megmenthető a Notre-Dame?

Jambrik Rudolf: A tetőszerkezet beomlása felbecsülhetetlen károkat okozott az alatta lévő szerkezetekben és a berendezési tárgyakban. A hőtől károsodik minden, a tartószerkezetek, az oldalfalak, totális restaurálásra lesz szükség.

Euronews: Az élő közvetítésünkön sokáig nem látszott, hogy megkezdték volna az oltást. Közben a háttérben dolgoznak?

Jambrik Rudolf: A kameraállások a tűzoltás kezdeti szakaszában nagyon egyoldalúan mutatták be az esemény felszámolását a tévékamerák. Pont az az oldal nem látszott, ahol a legtöbb tűzoltó lehetett. Nehéz az épületet körbeállni, kevés a felállítási hely. Ráadásul most épp felújítás van, láthattuk, hogy állványerdő veszi körül a katedrálist. Nyilvánvaló, hogy a lezárt építési területre behatolva, átjutva tudták azokat a speciális eszközöket telepíteni, amik a magasban történő tűzoltáshoz szükségesek. Biztos vagyok benne, hogy sok tűzoltó az épületen belül kezdte meg a tűzoltást. Több brigád szerveződött arra, hogy a felbecsülhetetlen értékeket mentsék, mentőbrigádok alakultak. Gondolom, hogy személyi mentés nem volt. Tudomásom szerint nem is történt személyi sérülés. (Később kiderült, hogy egy tűzoltó megsérült - szerk.)

Euronews: A lángok olyan tízemeletnyi magasak voltak, Ilyen hőfokon képesek bemenni a tűzoltók sz épületbe és elkezdeni a mentést?

Jambrik Rudolf: Természetesen. Hiszen a tornyokra kiterjedő tűznél azért rengeteg olyan helyiség található a katedrálison belül, ahol ennek hatása kevésbé érvényesült. Viszont a katedrális teli van műemlékekkel, műemlék értékű berendezési tárggyal és ezek mentése is rendkívül fontos feladat. Amikor több száz tűzoltó van a helyszínen és a kameraállásból csak párat látunk, annak az a magyarázata, hogy a fő támadási oldalon és az épületben bent is többen vannak. Az épületen belül is találhatók oltóberendezések, ezeket is üzemeltették. Erről és a keletkezési okról és később lehet állásfoglalást kiadni.

Euronews: Ön részt vett már olyan nagy méretű tűz oltásában, mint a Kodály köröndi tűznél is. Mikorra fogják eloltani a tüzet?

Jambrik Rudolf: A mostani kameraállásokat nézve azt gondolom, hogy következő egy óra egy kritikus óra még. A hozzáférés egy leszakadt tetőszerkezet esetén igen bonyolult. Egy-másfél óra maximum két óra, amikorra talán olyan eredményt is közölhet a helyi szóvivő, hogyha nem is véglegesen, de uralják a tűz terjedését, és nem terjed tovább.

Euronews: Milyen speciális eszközöket lehet használni?

Jambrik Rudolf: Egyes egyedül azokat olyan nagyjából szokványos eszközöket lehet használni, mint bármilyen más épülettűznél. Nagyon fontos szerepet kapnak a magasból mentők, az emelőkosaras oltás, gépezetes létrával történő beavatkozás,. Ezek működése is behatárolt mivel több mint 60 méter magas épületrészről beszélünk. Pozíciót is kell találni. Azt is figyelembe kell venni, hogy ehhez a méretű tűzhöz hatalmas mennyiségű víz kell. Gyakorlatilag arra is vigyázni kel, hogy a víztől ne károsodjon az a rész, amit nem érint a tűz.

Euronews: Mi a fontos szempont? Szempont egy 850 éves katedrális mentése, vagy hogy ne terjedjen a tűz a környező épületre?

Jambrik Rudolf: Valószínűleg nem fog átterjedni a környező épületekre. Az a feladat, hogy a meglévő tüzet körbehatárolják, lokalizálják, és eloltsák.

Euronews: Melyek a következő napok feladatai?

Jambrik Rudolf: A még parázsló részek oltása. Tűzvizsgálat, ami majd megállapítja, hogy milyen esemény vagy eseménysorozat vezetett oda, hogy ez a dolog megtörténhetett.

Az épület története

A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.

A 11. században istenkísértésnek számított, hogy az épületek világítása céljából ablakokat vágjanak a vaskos román falakon. A korai gótika jegyében azonban magasabbra építették a falakat, támívekre osztották el a boltívek súlyát, hatalmas rózsaablakokat építettek, amelyek áteresztették a nap fényét.

A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.

1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.

Az uralkodók - I. Ferenc királytól Napóleon császárig - rendre változtattak az épület eredeti stílusán. Egyesek álcázták a pilléreket, mások hatalmas faliszőnyegeteket feszíttettek ki, egyre nőtt a barokk szobrok száma, veszélyeztetve az építészeti műremek harmóniáját.

A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely "sötét évszázada" lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok "sötétek", a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.

A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották és az érseki palotát romba döntötték.

A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben.

Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között - az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával - restaurálta az épületet.

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.

A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.

Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.