rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miért esznek vírusgazda vadállatokat Kína egy részében?

China Outbreak
China Outbreak   -   Szerzői jogok  AP
Betűméret Aa Aa

Amióta Kínából átterjedt a világra a koronavírus-járvány, és kiderült, hogy egy vuhani piacról indult ki a betegség, sokan találgatják: mégis miért nem záratják be végleg a hasonló árusítóhelyeket, hiszen nem ez volt az első alkalom? Különbenis: miért esznek vadállatokat a kínaiak? A válaszok egy évtizedekkel korábbi éhínségben keresendők, amelynek eredményeképpen kifejlődött egy jól jövedelmező iparág az ázsiai országban.

A koronavírus-járványról a világ december legvégén szerzett tudomást. Amikor kiderült, hogy az első 41 betegből 27 járt a vuhani Huanan-piacon, egyértelmű volt, honnan indult ki a betegség. Ráadásul a világ látott már hasonlót, hiszen a 2003-as SARS-vírusnak is egy dél-kínai piac volt a forrása. Az a járvány a világ 29 országába terjedt át, és mintegy 800 embert ölt meg. Az új koronavírus már a világ legalább 71 országában jelen van, és több ezer ember halálát okozta.

De hogyan terjedhet át egy vadállatról halálos vírus az emberre?

A Vox videója rendkívül jól elmagyarázza:

Az összeállítás szerint az a típusú koronavírus, ami az influenzát okozza, madarakból és sertésből eredeztethető. A HIV-et csimpánzoktól kapta el az ember anno, az ebolát pedig valószínűleg denevérek terjesztették.

A tudósok szerint az új típusú koronavírus egy denevérről terjedhetett át egy tobzoskára, majd onnan egy emberre. De mégis hogy találkozhat egyszerre ez a három faj? A videóban elmagyarázza a Houston-Downtown-i Egyetem professzora, Peter Li, hogy a koronavírus megjelenése egyáltalán nem volt meglepetés a tudósok számára, hiszen ezeken a piacokon pokoli körülmények között tartják az állatokat: egymásra halmozzák ketreceiket, és a legalsó ketrecekben lévő állatok gyakorlatilag a többi állat ürülékében, gennyben és vérben úsznak.

Screenshot a Vox videójábólNóra

A National Geographicnak kicsit bővebben nyilatkozó Peter Li azt is elmagyarázza, hogy az állatok sokszor még azoktól a sebesülésektől szenvednek, amelyek elfogásukkor vagy szállításukkor keletkeztek, nem ritkán hiányzik egy végtagjuk. Az árusok pedig nem törődnek velük, nem gondozzák őket, hiszen úgyis megölik őket rövid időn belül. Az állatok ketrecei is koszosak, elhanyagoltak.

AP Photo/Dake Kang
A vuhani piac, ahonnan elindult a világjárványAP Photo/Dake KangDake Kang

Ebben a hatalmas káoszban egy állat könnyen elkap egy másiktól betegséget, majd ha egy ember megérinti vagy elfogyasztja azt az állatot, már át is terjedt az ő szervezetére a vírus.

Az ENSZ Vadvilág Megőrzéséért létrehozott Társaságának állatorvosa, Christian Walzer szerint az állatok vírusai normál esetben soha nem terjednének át az emberre, és ezek az állatok valójában nem betegek, csupán vírushordozók. A piacokon azonban jócskán megnövekszik az esély a zoonózisra, vagyis arra, hogy egy állatról átterjedjen egy emberre egy betegség.

Miért szokás Kínában, hogy egészen egzotikus, és igazából emberi fogyasztásra nem igazán alkalmas állatokat esznek?

A Vox videója szerint ehhez több évtizedet vissza kell menni az időben, egészen az 1960-as évekig, amikor Kínában éhínség tombolt, és több mint 36 millió ember meghalt. A kínai kormány akkoriban képtelen volt annyi élelmet előteremtetni, mint amennyire 900 millió ember ellátásához szükség lett volna, és mivel még a '70-es években is alultápláltak voltak az emberek, 1978-ban a kommunista vezetés kénytelen volt feladni a tervgazdálkodást, és engedélyt adott a magánfarmok működtetésére. Mivel továbbra is a nagyvállalatok kontrollálták a marha-csirke- és disznótenyésztést, a kisebb farmokon olyan állatok szaporítása felé fordultak, amelyeket el tudtak fogni az emberek, mint például a teknős, a kígyó vagy a denevér.

Peter Li szerint kezdetben csupán a földművesek hátsó udvaraiban zajlott ilyesmi, és mivel az emberek így nem haltak éhen, a kormány támogatta a gyakorlatot. 1988-ban azonban megváltoztatták a vadállatok kereskedésére vonatkozó szabályokat: ebben a vadállatokat természetes erőforrásként jelölték meg, ezzel pedig az embereket gyakorlatilag bátorították, hogy saját érdekükben használják fel őket. Így alakult ki a vadállattenyésztés a farmokon, amely lassan ipari méreteket öltött a jövedelmezőség miatt.

A videóban mutatnak egy medvefarmot, ahol eleinte csupán három állat volt, később azonban már több mint ezer medve szomorkodott a ketrecekben. Az emberek bevontak mindenféle fajt a tenyésztésbe: pávát, krokodilt, struccot, rókát, cibetmacskát, és természetesen a piacra is elvitték ezeket, hogy ott árulják őket. A kormány 54 féle állat tenyésztését engedélyezi.

Természetesen a törvényes kereskedelem mellett lassan kialakult a vadállatok illegális kereskedelme is, amiről eddig is sokat lehetett hallani, például arról, hogy egész fajok tűnnek el annak eredményeképpen, hogy a gazdag kínaiak hisznek benne: az orrszarvú és a tigris bizonyos részeiből készült gyógyszereknek és vágyfokozóknak valódi hatásuk van.

Ha már szóba került a tobzoska, mint lehetséges koronavírus-gazdaállat: a kínai hagyományos gyógyászat szerint a tobzoskapikkely és az állat különböző szervei gyakorlatilag mindent meggyógyítanak - olvasható a Qubit egy korábbi cikkében. Szerintük az állat pikkelyei jók az asztmára, a puffadásra, az ízületi gyulladásokra, sőt, gyógyítják a rákot is.

Public Domain
TobzoskaPublic Domain

Nem mindenki eszik vadállatokat

"A kínai emberek nagy része nem eszik vadállatokat" - állítja Peter Li. "Azok, akik ilyen állatokat esznek, gazdagok és hatalmasok" - mondja. Az olyan ételeket, mint a cibetmacska-leves, a sült kobra vagy dinsztelt medve, csak egy bizonyos réteg engedheti meg magának.

A professzor szerint a kormány ennek a kis számú, ám befolyásos rétegnek az igényeit a társadalom egészének egészsége elé helyezi.

Egy 2014-es felmérés szerint radikálisan eltérnek a szokások Kína egyes régióiban: a kantoniak 83 százaléka vallotta be, hogy fogyasztott vadállatot az előző évben. Sanghajban ez a szám mindössze 14 százalék volt, Pekingben pedig csak öt. Országos szinten az emberek fele gondolta úgy, hogy a vadállatok húsát egyáltalán nem kéne elfogyasztani.

Be kéne tiltani a piacokat, de nem olyan egyszerű a helyzet

Kína 2003-ban, a cibetmacskáról az emberre átterjedt SARS-járvány nyomán gyorsan betiltotta a vadállatok kereskedelmét és tenyésztését. Néhány hónappal később azonban 54 állat - köztük a cibetmacskák - kereskedelmét és tenyésztését újra lehetővé tették.

2004-re a vadállatok kereskedelmének ágazata már 100 milliárd jüant ért, és a lobbiereje olyan erős volt, hogy a kormány engedélyezte a piacok további működését és növekedését is.

Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
APTOPIX Virus Outbreak ChinaCopyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.Ng Han Guan

Február végén a koronavírus kitörése után Kína átmenetileg megtiltotta a vadállatok kereskedelmét, és több ezer piacot bezárattak. Számos szervezet azt sürgeti, hogy Peking tegye véglegessé a tiltást, a kínai közösségi médiában, a Weibón pedig számos petíció indult el ugyanezen célból.

Ugyanakkor szakértők szerint félő, hogy egy átgondolatlan és hirtelen betiltás felvirágoztatná a feketepiacot, ami még veszélyesebbé válna a fogyasztók számára, hiszen akkor teljesen ellenőrizhetetlen eredetű termékekhez juthatnának csak hozzá. Ráadásul az államnak az eddig ebből élő tenyésztőket is kártalanítania kéne.

Caroline Dingle, a Hongkongi Egyetem biológusa szerint ha a hatóságok azt akarják, hogy hosszú távon is működjön a tiltás, akkor meg kéne arról győzniük az embereket, hogy a vadállatok fogyasztása ártalmas.

A kínai állam, úgy tűnik, ezúttal komolyan veszi az ügyet, még egy telefonvonalat is beüzemeltek, amin a tiltást megsértőket lehet jelenteni a hatóságoknak.

"Sürgősen cselekedni kell. Az egész világ figyel" - mondja Peter Li, aki úgy véli: a koronavírustól való félelem önmagában is csökkenteni fogja a vadállatok iránti keresletet a jövőben.

Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
APTOPIX Virus Outbreak ChinaCopyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.Ng Han Guan