A bizalmatlansági indítványt a Kurti vezette párt, az Önrendelkezés koalíciós partnere, a Koszovói Demokrata Szövetség terjesztette be.
Megszavazta az Albin Kurti vezette koszovói kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt szerda este a koszovói parlament. A 120 tagú pristinai törvényhozás 82 képviselője támogatta az indítványt, melyet a Kurti vezette párt, az Önrendelkezés koalíciós partnere, a Koszovói Demokrata Szövetség terjesztette be.
HIRDETÉSA két politikai tömörülés már a kormányalakítás mikéntjéről is nehezen jutott egyetértésre, a jelenlegi járványhelyzet pedig csak tovább gyengíti az amúgy is ingatag megállapodást.
A kormányfő múlt héten váltotta le a belügyminisztert, mivel nem tudtak megegyezni a járvány kezelésének mikéntjéről. Az ellentét oka azonban ennél sokkal mélyebben gyökerezik. Az Önrendelkezés és az LDK nem értett egyet abban, hogy el kell-e törölni, és ha igen, milyen feltételekkel, a Szerbiából érkező árukra 2018 végén kivetett 100%-os vámot (ezt a vámot azután vezették be, hogy Belgrád megakadályozta Koszovó felvételét az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe). A döntést időközben a kormány meghozta: előbb a nyersanyagokra, áprilistól viszont az összes árura vonatkozóan visszavonják a vámokat.
Mivel korábban az Egyesült Államok is a büntetővámok eltörlését kérte, ám ez nem történt meg, valamelyest megromlott az egyébként stratégiainak számító kapcsolat Pristina és Washington között.
Albin Kurti szerint a bizalmatlansági indítvány hátterében nem a büntetővámok ügye vagy a belügyminiszter menesztése áll, sokkal inkább az, hogy a koszovói és a szerb elnök területcserét akar a két ország között, amibe ez a kormány nyilvánvalóan nem menne bele.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, csakhogy Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.