Orbán Viktor szerint összefogásra, az ellenzék szerint a hatalom kontrolljára van szükség.
HIRDETÉSAz ellenzéki képviselők nem támogatták a szavazás előrehozását, így a jövő héten dönthet a parlament a koronavírus miatti válsághelyzet meghosszabbításáról. A képviselők órákig vitáztak a javaslatról - a kormány szerint a védekezéshez elengedhetetlen a különleges jogrend fenntartása, az ellenzék viszont attól tart, hogy az új törvény túl nagy felhatalmazást adna Orbán Viktornak.
A Fidesz szerint összefogásra van szükség
A politikai viták helyett elérkezett az összefogás ideje, mondta Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában a Magyar Országgyűlés hétfői plenáris ülésén. A vita legfontosabb témája az a fideszes törvényjavaslat volt, amely meghosszabbítaná a március 11-én kihirdetett különleges jogrendet Magyarországon. A törvények szerint a kormány maximum 15 napra hirdethet rendkívüli állapotot, ezt követően a parlamentnek is hozzá kell járulnia a válsághelyzet fenntartásához. A kormányfő beszédében megindokolta, hogy miért kellett bevezetni a rendkívüli jogrendet:
„A kollektív védekezés megszervezése, a fertőzés ütemének lassítása, a veszélyeztetett honfitársaink megvédése, a megfelelő ellátás biztosítása, a gazdasági következmények enyhítése és a lebénuló gazdaság újraindítása nem lett volna lehetséges a békeidőben érvényes szabályok mellett" - magyarázta a miniszterelnök.
A törvény elfogadásához 2/3-os többség kell, amivel a kormánypárt rendelkezik, de mivel csak péntek este nyújtották be a javaslatot, a Fidesznek az ellenzéki képviselőkre is szüksége lett volna ahhoz, hogy egy 4/5-ös szavazással előrehozzák a tervezetről szóló döntést keddre.
A vita során Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese kemény vádakat fogalmazott meg az ellenzék felé: azt mondta, az ellenzéki képviselők a magyar emberek életét és biztonságát veszélyeztetik azzal, hogy nem támogatják a veszélyhelyzet meghosszabbítását, és a javaslatról szóló szavazás előrehozását.
Az ellenzék Orbán túlhatalmától tart
Az ellenzéki pártok mindegyike bejelentette, hogy nem fogja támogatni a tervezetet. A legtöbben azt kritizálják, hogy a törvény határozatlan ideig biztosítaná a rendeleti kormányzás jogát. A Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea szerint ez egyenlő lenne a diktatúrával, és hasonló felhatalmazásra egész Európában nincsen példa.
"Ön, miniszterelnök úr, nem a vírust akarja egyedül legyőzni, hanem minket is" - mondta a képviselő.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke még élesebben fogalmazott: szerinte Orbán Viktor államcsínyre készül a javaslattal.
Többen kritizálták azt is, hogy a kormány nem biztosít elég védőfelszerelést az egészségügyi dolgozóknak, és nem hallgatja meg problémáikat. Köztük volt a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc is:
"Az nincsen rendben, hogyha nem hisszük és nem fogadjuk el azoknak a panaszát, akik azt látják, hogy naponta teszik ki magukat egészségük, életük veszélyeztetésének, és közben azt hallják azoktól, akik felelősek, hogy itt minden rendben van kollégák."
A javaslat szerint az álhírek terjesztőire 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetés várna. Ezért sokan attól tartanak, hogy a jogszabályt a kormánynak nem szimpatikus sajtótermékek elhallgattatására is lehetne használni.
Egy hetet csúszik a döntés
A vita utáni szavazáson a várakozásoknak megfelelően nem lett meg a 4/5-ös többség a szavazás előrehozása mellett. A parlament így várhatóan jövő hét kedden dönt majd a köznyelvben felhatalmazási törvényként, vagy lex covidként ismert javaslatról. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a kormány hajthatatlan a tervezetet illetően.
Orbán Viktor elmondta, hogy a parlamentnek az új törvény értelmében minden nap lehetősége lesz visszavonni a veszélyhelyzetet, ezért nincs értelme diktatúráról beszélni. És ha az ellenzéki pártok nem hajlandóak együttműködni, akkor ezt a válságot a kormány nélkülük is meg tudja oldani.