rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Lemaradt Európától az Egyesült Királyság a koronavírus-járvány elleni védekezésben?

Pubban söröző férfi Észak-Írországban
Pubban söröző férfi Észak-Írországban   -   Szerzői jogok  Peter Morrison/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Az egészségügyi szakemberek a világon mindenhol, így Európában is azon dolgoznak, hogy lassítsák a koronavírus terjedését. Ennek egyik hatékony módja a távolságtartás – azaz, hogy az emberek tényleg ne érintkezzenek egymással. A kontinensen rengeteg korlátozást vezettek be azért, hogy távol tartsák egymástól az állampolgárokat: sok helyen bezártak a nem élelmiszert áruló boltok, lakat került a bárokra, éttermekre, szórakozóhelyekre. Nagy–Britanniában ugyanakkor még mindig tárt kapukkal fogadják a vendégeket a bárok és éttermek – adódik így a kérdés: a szigetország lemaradt a védekezésben?

Gyorsan kell lépni!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója többször is figyelmeztetett már arra, hogyha elmaradnak a gyors intézkedések, akkor annak komoly következményei lehetnek. Michael Ryan azt mondta: „eddigi munkám során a többször kitörő ebola-járványok kapcsán egyet megtanultam: cselekedj gyorsan és ne sajnálkozz. Neked kell először mozdulnod. A vírus mindig utolér, ha nem vagy elég gyors.”

Lapítani a görbét

A híradásokban gyakran előkerül egy grafikon, amely két vonalat mutat be: ezzel illusztrálják, miért életmentő az, ha gyorsan cselekszenek. Ilyenkor mondják el a szakemberek, hogy a cél: lapítani a görbét: a járvány csúcspontját széthúzni. Mert ha nincsenek védőintézkedések, mint a távolságtartás, gyakori kézmosás, a társasági események lefújása, akkor a fertőzés elszabadul, hatványozódik a betegek száma.

Nagyon rövid idő alatt nagyon sokan fertőződnek meg – annyian, hogy az egészségügyi rendszer képtelen lesz ellátni a betegeket, kezelni a tüneteket, hiszen nincs még oltás a koronavírus ellen. Viszont ha vannak korlátozások, azaz az emberek csak alig érintkeznek, azaz alig van mód arra, hogy átadják egymásnak a vírust. Így nem egyszerre zúdul hatalmas betegtömeg az ellátórendszerre, hanem fokozatosan. A járvány ilyen elhúzódását pedig már tudja kezelni az egészségügy.

De mit is old meg a távolságtartás?

„Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire életbevágó dolog lapítani a görbét” – mondta a Euronewsnak Ciara Kelly ír orvos, aki rádiós műsort is vezet. „Nincs a világon olyan egészségügyi rendszer, amely képes lenne ezt ellátni” – véli az orvos. Hozzáteszi, hogy ha „sikerül a görbét kilapítani, akkor az ellátórendszer esélyt kap a küzdelemre, hogy segítsen a betegeken és életeket mentsen meg. Ha a terjedés sebességét sikerül lelassítani, akkor a rendszer jobban tud működni, több életet lehet megmenteni” – hangsúlyozza Dr Kelly.

A vírus emberről emberre terjed, cseppfertőzéssel – azaz a vírus tüsszentéssel, köhögéssel a levegőn át jut be a másik szervezetébe. „Ha sikerül jelentősen csökkenteni a társas érintkezéseket, életeket menthetünk vele. Ha nem kerülhetsz kapcsolatba a vírussal, meg sem fertőzhet téged” - hangsúlyozta az orvos. Azt elismerte, hogy nem mindenkinek könnyű feladat egyedül maradni otthon. „De jelenleg ez az egyetlen védekezési lehetőségünk van a vírus ellen. Hiszen nem vagyunk immunisak rá, nincsen rá se gyógyszer sem pedig vakcina” – magyarázta Dr Kelly miért is veszélyes az, ha valaki lazán akarja kezelni a távolságtartást.

Közös fellépés kell

Ciara Kelly közös uniós fellépést sürget a vírusfertőzés miatt. „A biztonságunk egymás kezében van” – véli az orvos. Hozzátette, hogy amíg Olaszország és Spanyolország szigorú karantént vezettek be az országban, Nagy–Britanniában csak hétfő délután jelentek meg az első korlátozások. Boris Johnson kormányfő viszont mindössze arra kérte az embereket, hogy lehetőség szerint kerüljék az irodákat, pubokat, a közösségi összejöveteleket, de nem rendelte el vendéglátóhelyek vagy az iskolák bezárását. Johnson azt mondta, hogy aki az új koronavírusra jellemző tüneteket észleli magán, vagy hozzátartozójának vannak ilyen tünetei, családtagjaival együtt 14 napig ne hagyja el otthonát, lehetőség szerint még vásárlás céljával sem.

A szigetországban tehát olyan lépésekről döntöttek csupán, amelyeket Európa más részén, például Írországban, Dániában és Ausztriában napokkal korábban meghoztak. Nagy-Britanniában 1500-nál is több regisztrált fertőzött van, és eddig 55-en vesztették életüket.

Ciara Kelly szerint egyértelmű, hogy egységes, európai stratégiára van szükség. „Életbevágó. Hiszen egymás mellett élünk. A távolságtartás most mindenkinek fontos. Sajnos az Egyesült Királyság e téren kilóg a sorból” – fogalmazott. Majd hozzá tette: „orvosként az a személyes véleményem, hogy a gazdasági érdekeket helyezik a saját polgáraik élete és egészsége elé. De így a britek veszélyeztetik Európa polgárait, köztük saját hazámét is, Írországét. Hiszen az Egyesült Királysághoz tartozó Észak–Írországban másként viselkedhetnek az emberek, mint az Ír Köztársaságban. A jelenlegi brit hozzáállás veszélyt jelent a brit alattvalókra és Európa többi részére egyaránt” – fogalmazott Dr Kelly.

Mi volt eddig hatásos a járvány ellen?

Tajvan, Szingapúr és Hongkong sikeresen megzabolázta a betegség terjedését, mégpedig azzal, hogy alaposan föltérképezték a fertőzöttek kontaktszemélyeit, rengeteg vírustesztet végeztek el és persze a távolságtartást is nagyon komolyan vették. Volt már ebben tapasztalatuk, hiszen 2003-ban a SARS, 2009-ben pedig a H1N1 vírusfertőzéssel kellett megküzdeniük. Ciara Kelly úgy véli: „ ha most sikerül megakadályozni, hogy a görbe meredeken emelkedjen, akkor sikeresen túllehetünk a járványon.

Antivirális szerek érkezhetnek, kifejlesztenek oltást is hamarosan, és akkor már teljesen más helyzetben leszünk. De amíg ez meg nem történik, addig is itt vannak előttünk a kritikus hetek”– fogalmazott az orvos.