Fontos intézményi és szerkezeti reformokra ad lehetőséget a gazdasági növekedés a testület szerint.
Az elmúlt években Magyarországon olyan erősen bővült a gazdaság, hogy mára már az Európai Unió (EU) egyik legmagasabb GDP-növekedési rátájával rendelkezik – emelte ki szerdán közzétett országjelentésében az Európai Bizottság.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hozzátették, hogy az átlagos gazdasági növekedés 2014 óta meghaladta a 4 százalékot, így 2019-ben a magyar gazdaság képes volt ellenállni a nemzetközi növekedés lassulásának, részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően.
Magyarország jövőbeli gazdasági fejlődése azon múlik, hogy képes-e a gazdaság növelni a termelékenységet. Ehhez arra lenne szükség, hogy olcsó munkaerő modelltől a tudás alapú, fenntartható gazdaság felé mozduljon el, mely korszerű termékeket állít elő.
Szerkezeti és intézményi reformokra van szükség, hogy biztosítsák az erőforrások optimális elosztását – olvasható a jelentésben, mely szerint a jelenlegi gazdasági környezet jó lehetőséget ad arra, hogy a főbb gazdasági kihívásokat kezeljék, mint például a munkaképes korú népesség csökkenése, a termelékenység alacsony növekedése és a növekvő egyenlőtlenségek.
Az EB szerint, az erős munkakereslet továbbra is emeli a foglalkoztatási rátát, miközben a bérnövekedés is gyors maradt. A kedvező munkaerőpiaci tendenciák hozzájárultak az életminőség javításához és a szegénység csökkentéséhez. A beruházások rekordszintre emelkedtek a kedvező gazdasági kilátásoknak, az egyszerű finanszírozási feltételeknek, a támogató fiskális politikának, és a bőséges EU-s forrásoknak köszönhetően.
Figyelmeztetések az országjelentésben
- A gazdasági növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni, mivel a rendelkezésre álló képzett munkaerő hiánya akadályozza a termelékenységet fokozó beruházásokat és az innovációt. Eddig a gazdasági növekedés a dolgozók számának növekedésére támaszkodott, nem a dolgozó átlag teljesítményének a növelésére.
- A kormányzati kiadások csökkentésének terve és a fő kereskedelmi partnerek lassú gazdasági növekedése szintén korlátozhatják a hazai növekedést idén és jövőre.
- A makrogazdasági politikák kifulladási kockázattal járnak, mivel a munkabérköltségek felülmúlják a termelékenységnövekedést, továbbá a növekvő termelési költségek növelik az inflációt és rontják az exportőrök versenyképességét.
- A nagyon alacsony reálkamatlábak és a lakásépítési támogatások hozzájárultak az ingatlanárak gyors növekedéséhez.
Kritikák az országjelentésben
A nemek közötti fizetési különbségek még mindig kiemelkedőek az unió többi országához képest.
Magyarország csak korlátozott mértékben tett előrelépést a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatban.
Nem történt előrehaladás a szociális transzferek és a munkanélküli ellátások javítása terén.
A szegénység és társadalmi kirekesztés bizonyos területeken koncentrálódik. A szociális védőháló kulcsfontosságú elemei gyengültek az elmúlt években,
A korrupcióellenes intézkedések terén sem történt fejlődés, például az ügyészi erőfeszítések javításában, vagy a közérdekű információk elérhetővé tételében.
Nincs előrelépés a bírói függetlenséggel kapcsolatos továbbra is fennálló aggodalmak kezelésében sem
A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban: ezen a téren sem állt be javulás
Oktatás terén Magyarország az uniós átlag alatt teljesít: továbbra is nagy különbségek állnak fent az oktatás minőségének terén, és további fejlesztések szükségesek a korai iskolaelhagyás megakadályozásra.
Némi javulás állt be az egészségügyi szolgáltatások terén, de a magyar egészségügyi eredmények továbbra is rosszabbak, mint a legtöbb tagállamé. Ezek a rossz eredmények az egészségtelen életmódot és az egészségügyi rendszer korlátozott hatékonyságát tükrözik. Magyarországon az egészségügyre szánt pénz arányaiban kevesebb, mint az EU-átlag.
Intézményi kapacitáshiány akadályozza a környezetvédelmi törvények és politikák hatékonyabb végrehajtását.
Magyarország csak mérsékelten tervezi csökkenteni az üvegházhatási gázok kibocsátását 2030-ra, nagyrészt a széntüzelésű erőművek kiiktatása révén. Habár nukleáris energián kívül, Magyarország többet tervez befektetni a megújuló energiaforrásokba - elsősorban a napenergiába -, szélenergia nem játszik szerepet a kormány jelenlegi terveiben.
A teljes jelentés angolul ide kattintva található.