Ranschburg Pál rendkívüli ember és iskolateremtő tudós volt. A múlt század első felében alkotott, kutatócsoportja korszakos jelentőségű eredményeit a nemzetközi tudományosság is jegyzi. Tiszteletére emlékévet hirdetett az MPT 2020-ra.
Emléktábla idézi mostantól a nemzetközi szinten elismert magyar tudós, Ranschburg Pál kivételes személyiségét és korszakalkotó munkásságát annak a budapesti bérháznak a homlokzatán, ahol utolsó otthona volt.
Szellemi örökösei, a magyar pszichiátria, pszichológia, pedagógia és gyógypedagógia tudományos szervezetei együtt helyezték el Gera Katalin szobrászművész domborművét a belvárosban, az Október 6. utca és a Mérleg utca sarkán álló épület Hild tér felőli falán.
Ranschburg Pál a kísérleti pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia megteremtője Magyarországon. A laboratóriumában folyó kutatásokat a nemzetközi tudományosság is számon tartotta. Nemcsak elméleti munkássága jelentős,** kutatócsoportja **új vizsgálati és mérési eljárásokat is kidolgozott. A gyermekkori olvasás-, írás- és számolászavarokról közölt adatai és következtetései eredetiek, Ranschburg nevéhez fűződnek a mai napig, egy részüket magyarul nem is adták közre. Azt az elméletét, amelyet Ranschburg-Phänomen néven jegyez a nemzetközi szakirodalom, 1902-ben közölte. A magyarul Ranschburg-féle gátlásként, Ranschburg-jelenségként ismertté vált törvényszerűség lényege, hogy az „egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek, képzetek, törekvések) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban, minél heterogénebbek és annál inkább, minél homogénebbek."