rendkívüli hír
This content is not available in your region

Szuperkedd, caucus, konvenció - úgy magyarázzuk el az amerikai előválasztást, hogy biztosan megértse

Szuperkedd, caucus, konvenció - úgy magyarázzuk el az amerikai előválasztást, hogy biztosan megértse
Szerzői jogok
AP Photo/Charlie Neibergall - Charlie Neibergall
Betűméret Aa Aa

A héten elindult a versengés az Egyesült Államok következő elnöki tisztségéért. Az előválasztási verseny tétje, hogy ki küzd meg majd a republikánusok valószínű jelöltjével, az ellentmondásos jelenlegi elnökkel, Donald Trumppal. Összesen húszan indulnak a versenyen, de ahogy haladunk előre az időben, egyre szűkül majd a versenyben lévők névsora.

Ugyan más pártok is indíthatnak – és indítanak is – jelölteket, de a verseny hagyományosan a két nagy párt: a balra hajló demokraták, és a jobbra húzó republikánusok között dől el. Mindkét párt előválasztáson dönt az elnökjelölt személyéről, "Caucus"-nak, vagy "primary"-nak nevezik ezt a versengést.

Abban szinte mindenki egyetért, hogy a republikánusoknál Donald Trump lesz a jelölt, de a demokratáknál még nyitott a verseny. Ezért most minden figyelem rájuk irányul, hogy a sok jelölt közül végül ki lesz a befutó, ki lesz Donald Trump kihívója.

Az elnökválasztást november 3-án tartják, addig még sok minden történhet. Az Euronews azt magyarázza el, hogyan is zajlanak és mire szolgálnak az előválasztások.

Mi is az a Caucus?

Az USA tagállamai közül először Iowában szavaznak az elnökjelöltekről a hagyomány szerint. A "caucus" alkalmából a pártszavazók előre meghatározott időben összegyűlnek, hogy kiválasszák a jelöltjüket. Ezeket az eseményeket a pártok finanszírozzák, és templomokban, városházákon, iskolákban, sportcsarnokokban, vagy más közösségi helyeken tartják.

A demokratáknál nyílt szavazás van. Ha a jelöltjük 15 százaléknál kevesebbet kap, akkor beállhatnak más jelöltek mögé is. A republikánusoknál ezzel szemben titkos szavazást tartanak.

„Az iowai előválasztásnak nem a választók száma miatt van jelentősége, sokkal inkább azért, mert ez az első. De azt is megmutatja, mennyire elkötelezettek az ottani választók, elmennek-e az előválasztásra, milyen kérdéseket tesznek fel a jelölteknek” – elemezte a helyzetet David Redlawsk, a Delaware-i egyetem professzora.

Redlawsk szerint az iowai előválasztást nagyban meghatározzák az előzetes várakozások - de az itt született eredmények nagyban meg tudják határozni egy-egy jelölt jövőbeli kilátásait is.

Előválasztások - de akkor miért van rájuk szükség?

A jelöltek ezeken az állami előválasztásokon a delegáltak szimpátiáját akarják elnyerni. A delegáltak képviselik a választókat, és egy későbbi gyűlésen ők döntenek majd arról, hogy melyik jelöltet támogatják.

A legtöbb államban előválasztást tartanak, amelyeket a kormányzat finanszíroz. Ilyenkor a szavazók elmennek egy választóhelyiségbe, és bedobják a szavazatukat – magyarázta Redlwask.

Ezek az előválasztások lehetnek nyíltak és zártak, vagyis egyes helyeken azok is szavazhatnak, akik nem tartoznak egyik párt támogatói közé sem.

Az iowai caucus után előválasztásokat tartanak majd New Hamsphire-ben, caucust Nevadában, és előválasztást Dél-Karolinában.

Mi is az a Szuperkedd?

Miután a korán választó államok már leszűkítették a jelöltek körét, sok tagállamban egyszerre, egy napon tartanak előválasztásokat – ezt nevezik az amerikaiak a köznyelvben szuperkeddnek.

Az amerikai választásokat ugyanis sokszor kedden tartják. 2020. március 3-án tehát egyszerre 14 államban szavaznak majd. A Demokrata pártnak ez különösen fontos, mert két népes államban, Kaliforniában és Texasban is a szuperkedden választanak.

„A demokrata delegáltak 40 százalékát a szuperkedden választják meg, ennek óriási a tétje” - mondta a professzor.

Ezzel azonban még nincs vége a versenynek, bizonyos államokban ugyanis még júniusban is tartanak előválasztásokat - Hillary Clinton is csak 2016 júniusában lett hivatalosan elnökjelölt, míg Trump 2016 májusára szerzett annyi delegáltat, amennyivel ő válhatott a republikánusok jelöltjévé.

És végül: jönnek a konvenciók, vagyis jelöltállító gyűlések

A pártok hivatalosan a konvenciónak nevezett küldöttgyűléseken állítanak jelöltet. Ilyenkor a jelöltek beszédei után szavaznak a delegáltak.

2020-ban a demokraták júliusban, a republikánusok pedig áprilisban tartják jelöltállító konvenciójukat. Ezzel zárul le az előválasztási időszak, mert ezután már az országos kampány zajlik.

Az elnökválasztást 2020. november 3-án tartják, ahol a szavazók saját államaikban szavaznak. Minden államban különböző mennyiségű elektor szavaz.

Az elnökjelöltek közül az nyer, aki az összesen 538 elektori szavazatból legalább 270-et megszerez.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.