Ha megjelenik egy olyan kórokozó, mint amilyen a koronavírus, nem pánikolni kell, hanem felkészülni.
HIRDETÉSJárványok esetén kerülni kellene a fizikai érintkezést, mint a kézfogás vagy éppen a puszi adása, hiába része ez kultúránknak.
Az Euronews dr. Jakab Ferencet, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanárát, a virológiai kutatócsoport vezetőjét kérdezte az új koronavírusról. A professzor szerint nem pánikolni kell, hanem felkészülni.
- Mivel sem antivirális szer, sem hatékony vakcina nem áll rendelkezésre, a legtöbb amit tehetünk, hogy minimalizáljuk a terjedést az alapvető higiéniás szabályok betartásával – hangsúlyozta a professzor.
Egy járványügyi helyzet esetén, ami lehet az influenza is, egyértelműen kerülni kell a fizikai érintkezést, vagyis fontos az olyan kulturális szokások kerülése, mint a puszi adása, a kézfogás, beszélgetésnél pedig tartsunk bizonyos távolságot. Ezen felül rendszeresen kezet kell mosni, ha valaki tüsszent, használjon zsebkendőt, amit utána kidob, ha pedig nincs zsebkendője, akkor tüsszentsen a könyökhajlatába, az is segít. Jakab Ferenc professzor szerint ezeknek az alapvető dolgoknak a betartása hihetetlenül sokat számít egy vírus terjedésének lassításához.
Ha az ember beavatkozik a természetbe, több lesz a betegség
A klímaváltozás, a népességnövekedés, erdőirtások, az ember beavatkozása a természetbe nagyban hozzájárul az újabb és újabb kórokozók megjelenéséhez. Ezeknek az újonnan felfedezett vírusoknak a nagy része valójában már régóta, akár több százmillió éve létezik, többségük valamilyen állatban tünetmentesen él. Az adott faj egyedei átadják egymásnak, de tünetmentesen cirkulál a populáció tagjai között. Ha viszont mi emberek beleszólunk a természet rendjébe, akkor egy vírus átugorhat egyik állatról a másikra vagy éppen az emberre is. Ez a faji határok átlépése. Az új koronavírus esetében is ez történt. Szinte biztos, hogy az új koronavírus egy denevérek által hordozott kórokozó, ami direkt vagy indirekt módon került az emberre. Az viszont már kérdéses, hogy valóban arról a bizonyos vuhani piacról indult-e el a járvány.
Változtatni kell a szokásokon
Hosszú távon, az emberiség nagy egészét nézve hatásos lenne bizonyos kulturális szokások megváltoztatása, a „SARS-gyárként” működő zsúfolt állatpiacok szabályozása, a vadállatok világméretű illegális kereskedelmének visszaszorítása és sok egyéb olyan tényező kiiktatása, mely ellen lassan és nagy összefogással lehet csupán fellépni. Világszerte ismert már a tudósok körében az emberi tevékenység, a klímaváltozás és a betegségek mind gyakoribb felbukkanásának összefüggése.
A következő években, évtizedekben a hasonló események gyakorisága várhatóan megnő, ám megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása, áll az MTA összeállításában.
Magyarországon nincs ok a pánikra
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án hirdette ki a nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet (Public Health Emergency of International Concern), ami nem a határok lezárását vagy a repülőjáratok azonnali leállítását jelenti, hanem sokkal inkább erőforrások mozgósítását teszi lehetővé, emellett nagyobb mozgásteret biztosít a WHO számára. A legfőbb baj a pánik és a diagnosztikai, egészségügyi ellátórendszerek extrém leterhelése az ilyen helyzetek során. Magyarországon egyelőre nincs ok a pánikra, mivel még nem találtak koronavírusos beteget, de ha találnának, felkészültek a kezelésre.
A vírus terjedése
A legfőbb kihívás most a beteg emberek gyors felismerése, és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak (a transzmissziós hálózat minél gyorsabb megtörése). A fő problémát az enyhe megbetegedések vagy akár a tünetmentes hordozók jelentik, akik kiesnek a gyors felismerhetőség és diagnosztika hatásköréből. Ez azért nagy baj, mert ezek az emberek enyhe tünetekkel (melyek sok esetben kevésbé felismerhetők) adhatják tovább a vírust, sokszor az orvost sem keresik fel jelentéktelen tüneteikkel. Így nehéz időben elkülöníteni őket, és visszakövetni, hogy kivel kerültek kapcsolatba. Az enyhe tünetekkel járó járványok megfékezése sokkal nagyobb feladat, mint egy súlyos tünetekkel jelentkező fertőző betegségé. Az enyhe vagy tünetmentes esetek száma azonban szerencsére alacsony. Ami még rendkívül fontos lenne most világszerte, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús vagy már igazoltan fertőzött betegekkel, jól használják, és valóban használják is azokat. A SARS-világjárvány (pandémia) idejében úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány kiteljesedésében, mivel egymaga (munkájából adódóan) számos emberrel érintkezve jóval több embert fertőzött meg, mint egy átlagos beteg.