rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Depresszióhoz és öngyilkossághoz vezethet a városi légszennyezettség

Védőmaszkot viselő gyalogos Bangkokban 2019. szeptember 30-án. Thaiföld sok tartományát, beleértve Bangkokot is, mérgező szmog lepte el reggelre virradóra
Védőmaszkot viselő gyalogos Bangkokban 2019. szeptember 30-án. Thaiföld sok tartományát, beleértve Bangkokot is, mérgező szmog lepte el reggelre virradóra   -   Szerzői jogok  MTI/EPA/Narong Szangnak
Betűméret Aa Aa

A légszennyezettség által érintett helyeken élő emberek magasabb arányban válnak depresszióssá és követnek el öngyilkosságot – tárta fel egy globális tanulmány.

Az Environmental Health Perspectives című lapban közölt tanulmány szigorú kritériumrendszert használt elemzésekor, mely során 16 ország 2017-ig publikált adatait vetette össze, ami alapján erős kapcsolat mutatható ki a mérgező levegő, illetve a depresszió, a pánikbetegség, a bipoláris depresszió, a pszichózis és az öngyilkossági arányok között. Ez pedig annál is nyugtalanítóbb, mivel a globális népesség több mint 90 százaléka a WHO-által javasoltnál magasabb légszennyezettségű területen él.

Mindez egybevág olyan korábbi tanulmányokkal, melyek a tinédzserkori depresszió megnégyszereződését találták a károsanyag-kibocsátás által leginkább érintett területeken és amelyek a „kiemelkedően magas halandóságot" vizsgálták a mentális problémáktól szenvedő embereknél.

Más tanulmányok arra is rámutattak, hogy a szennyezett levegő „óriási” intelligenciacsökkenést tud eredményezni és egyenesen köthető a demenciához, a levegőszennyezés pedig végső soron az emberi test összes szervét és sejtjét károsítja, sőt, több ember haláláért felelős, mint a háborúk vagy a dohányzás.

A károsanyag-részecskék, melyeket a tanulmányban analizáltak, elsősorban a fosszilis üzemanyagok égetése során keletkeztek. A felmérés szerint ha a levegő szennyezettsége világszerte az EU által elvárt szint alá csökenne, az milliókat mentene meg a depressziótól – még akkor is, ha a rossz levegő és a depresszió közötti összefüggést jelenleg etikai kérdések miatt (kísérletezni valakin az általa belélegzett levegő minőségének romlásával) nehézkes is bizonyítani.

„Azt találtuk, hogy a rossz levegő jelentős károsodást tud okozni mentális egészségünkben, ami még sürgetőbbé teszi az általunk belélegzett levegő megtisztítását” – mondta el Isobel Braithwaite, a University College London vezető kutatója a Guardiennek.

Véleménye szerint már az is nagy változást okozna, ha csak az EU által elvárt, törvényben rögzített limit alá csökkenne a jelenlegi légszennyezettség szintje. „Legalább 15 százalékkal lehetne csökkenteni a depressziós esetek számát. Nagy hatása lenne, mivel a depresszió egyre gyakoribb betegség, és az esetek száma egyre nő.” A WHO szerint jelenleg 264 millió ember szenved depressziótól.

“Azt már tudjuk, hogy a károsanyag-részecskék az agyat is elérhetik, akár a véráramon, akár az orrunkon keresztül. A szennyezett levegő pedig felelős a növekvő agyi gyulladások, az idegrendszer károsodása, a stresszhormonok szintjének megváltozása miatt is, ami a rossz mentális egészséghez köthető” – mondta Braithwaite.