A Bitcoin mélyponton február óta: több mint 25%-os havi esés, a hosszú távú befektetők milliárdokat adnak el, az amerikai kriptószabályozás bizonytalan.
Szerdán tovább mélyült a bitcoin árfolyamának esése: az árfolyam február óta először egészen 61 300 dollárig süllyedt, tovább nyújtva ezzel az év egyik legviharosabb időszakát a világ legnagyobb kriptovalutája számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az árfolyam több mint 25 százalékkal marad el a hónap eleji csúcstól, és több mint 30 százalékkal az év eleje óta, így 2026-ot a bitcoin egyik leggyengébb évévé teszi az utóbbi időben, különösen más nagy kockázatos eszközökhöz viszonyítva.
A cikk írásakor a bitcoin valamelyest visszapattant, és nagyjából 63 000 dollár körül forog.
A mostani eladási hullámot nemcsak a mérete, hanem a forrása is különösen jelentőssé teszi.
A blokkláncot figyelő több elemző szerint az úgynevezett hosszú távú befektetők – akiket általában úgy határoznak meg, hogy a bitcoinjuk legalább 155 napja érintetlenül áll – agresszívan adnak el, miután februártól áprilisig nagyrészt tétlenek maradtak.
Június első napjaiban ezek a befektetők mintegy 2,4 milliárd dollár (2,1 milliárd euró) értékben dobtak piacra bitcoint. Jelentős részük olyan befektetőktől származott, akik 90 000 dollár feletti szinteken vásároltak, és eddig nagyrészt kitartottak, még akkor is, amikor az árak hónapokon át lassan csúsztak lefelé.
Az eladási hullám a derivatívapiacra is átterjedt. A kriptoderivatívákra szakosodott Volmex cég 30 napos implicit volatilitási mutatója, a BVIV 57,4-re emelkedett, április eleje óta a legmagasabb értékére, mivel a kereskedők védelmi célú opciókat vásároltak nagy számban.
Közben a tőzsdén kereskedett, amerikai spot bitcoin ETF-ek szerdán már a tizenharmadik egymást követő napon jegyeztek tőkekiáramlást: a befektetők újabb 50 millió dollárt (43 millió eurót) vontak ki ezekből az alapokból, amelyeket széles körben a kriptovaluta iránti befektetői étvágy barométereként tartanak számon.
Kriptószabályozás: újabb bizonytalanságok
A bitcoin piaci nehézségei egy legalább ennyire viharos washingtoni háttér előtt bontakoznak ki, ahol a kriptopénz-ipar egyik fő prioritásának számító Digital Asset Market Clarity Act (CLARITY Act) elfogadása akadozik az amerikai Szenátusban.
A törvényjavaslat a digitális eszközök piacának szabályozását rendezné azzal, hogy megosztja a felügyeletet az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) és az Árutőzsdei Határidős Kereskedelem Felügyeleti Bizottság (CFTC) között; május 14-én szoros, kétpárti szavazással hagyta jóvá a szenátus bankbizottsága.
A javaslat előtt azonban még több akadály áll. Bár a SEC-et felügyelő szenátusi bankbizottság már rábólintott a jogszabályra, azt még össze kell hangolni a CFTC-ért felelős mezőgazdasági bizottság saját változatával. A két bizottság között fennálló jelentős nézetkülönbségek továbbra sem rendeződtek.
A jogalkotási menetrend jelenti az ágazat legégetőbb gondját.
A nyári szünet előtt nagyjából nyolc hétnyi plenáris ülés maradt a Szenátusban, mielőtt a törvényhozók a félidős választási kampányra fordítják figyelmüket. A törvényjavaslat akár egy teljes hetet is lefoglalhatna ebből a szűkös időkeretből.
Figyelemért több, kötelezően elfogadandó jogszabállyal versenyez, köztük a megfigyelési jogosítványokról, a bevándorlás finanszírozásáról, a lakáspolitikai reformról és egy agrártörvényről szóló csomaggal.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerdán arra sürgette a szenátorokat, hogy a nyári szünet előtt fogadják el a CLARITY Actet. A szenátus pénzügyi bizottsága előtt felszólalva elmondta, bízik a törvényjavaslat elfogadásában, amelyet annak a törekvésnek a részének nevezett, hogy az Egyesült Államok „a világ innovációs fővárosává” váljon.
A javaslat sorsát tovább bonyolítja a bankszektor és a kriptoszektor közötti nyílt vita a stablecoinok szabályozásáról.
Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója a legélesebb kritikusok közé tartozik; szerinte a stablecoin-kibocsátók tisztességtelen előnyhöz jutnának, ha úgy kínálhatnának kamatozó termékeket, hogy közben nem kellene ugyanazoknak a szabályozási előírásoknak megfelelniük, mint a bankoknak.
„Ha bank akarsz lenni, légy bank” – fogalmazott Dimon a Fox Businessnek adott interjúban. Álláspontjával az Amerikai Bankárok Szövetsége, a közösségi bankok és a hitelszövetkezetek is egyetértettek.
Cynthia Lummis amerikai szenátor, a szenátus digitális eszközökkel foglalkozó albizottságának elnöke jóval derűlátóbban fogalmazott: kedden a közösségi médiában azt írta, hogy a törvényhozók „közelebb állnak egy működő digitáliseszköz-piaci struktúrához, mint valaha”.
Egyelőre nem látszik, hogy a törvényhozók képesek lesznek-e úrrá lenni egyszerre a túlzsúfolt jogalkotási naptáron és az ágazaton belüli megosztottságon.