Élő húst faló parazita légylárva tér vissza: dél-texasi szarvasmarhákban azonosítják, évekkel az országos felszámolás után
Az újvilági csavarlégy (NWS) jelenlétét észlelték Dél-Texasban, az Egyesült Államok legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő államában – erősítette meg szerdán az ország mezőgazdasági minisztériuma.
Az úgynevezett csavarlégy egy parazita légyfaj, amely élete egy szakaszát melegvérű állatok és emberek szöveteinek és húsának fogyasztásával tölti.
A nőstény légy a petéit nyílt sebekbe vagy a nyálkahártyákra rakja, ahol azok lárvává kelnek, és felélik a környező szövetet.
Az esetet egy háromhetes borjúban azonosították a texasi La Pryor településen, mintegy 80 kilométerre az Egyesült Államok mexikói határától – közölte Brooke Rollins agrárminiszter. Ez az első eset a térségben 1966 óta.
Rollins elmondása szerint az országban nem jelentettek további észlelést, és a hatóságok hangsúlyozták, hogy bár a légy lárvái veszélyt jelentenek a haszonállatokra, élelmiszert nem fertőznek. Megfelelő kezelés mellett a fertőzött borjú is várhatóan felépül.
„Nincs okunk azt hinni, hogy ez a behurcolás a kártevő tartós megtelepedéséhez vezetne országunkban” – mondta Rollins.
Bud Dinges texasi állami főállatorvos 20 kilométeres karanténzónát rendelt el, amelyből tilos bármilyen melegvérű állat – beleértve a házi kedvenceket is – kivitele állatorvosi ellenőrzés nélkül.
Voltak-e más esetek újvilági csavarléggyel?
A kártevő évtizedeken át visszatérő problémát jelentett az amerikai szarvasmarha-ágazatnak; Florida és Texas számított gócpontnak, mígnem az USA az 1960-as és 1970-es évekre nagyrészt felszámolta.
Bár az Egyesült Államokban ritkák a fertőzések, időről időre jelentenek eseteket olyan utazóknál, akik érintett területekről térnek vissza.
2025 augusztusában az amerikai egészségügyi hatóságok megerősítettek egy esetet egy marylandi lakosnál, aki El Salvadorból tért haza. A páciens felépült, és a hatóságok nem találtak bizonyítékot a parazita további terjedésére.
Ezt megelőzően az utolsó járvány 2016 szeptemberében tört ki a Florida Keys szigetvilágában, a Miamitól délre, az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között elnyúló trópusi szigetcsoporton, elsősorban vad szarvasok körében. A fertőzést a következő év elejére sikerült megfékezni, mielőtt tovább terjedhetett volna.
Hogyan lehet megfékezni a légy terjedését?
Az újvilági csavarlégyet Észak- és Közép-Amerikából hosszú évekre sikerült kiirtani, ám az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint jelenleg Dél-Amerikában és a Karib-térség egyes részein honos.
Az elmúlt öt évben a parazita ismét megvetette a lábát Közép-Amerikában és Mexikóban, visszahódítva eredeti elterjedési területének jelentős részét.
A kiirtás fő eszköze a steril rovar technika (SIT), amely sugárzással hoz létre terméketlen hím legyeket, növényvédő szerek használata nélkül.
A FAO hangsúlyozza, hogy a módszert sebek ellátásával, szoros megfigyeléssel és kiterjedt járványügyi felügyelettel kell kombinálni ahhoz, hogy hatékony legyen. Az Egyesült Államok nemrég is alkalmazta ezt a technikát, hogy távol tartsa a legyet az országtól.
A nőstény legyek több hónapig tartó életük során csak egyszer párosodnak, így ha steril hímmel találkoznak, a peték nem kelnek ki, és az állomány idővel összeomlik.
Ezt a technológiát más, betegségeket terjesztő rovarok, például az ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog ellen is bevetik; ezek a Zika-vírus, a dengue-láz és a sárgaláz fő terjesztői.
Rollins szerint az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma kellően felkészültnek érzi magát, és úgy véli, „nincs veszélye tömeges elszaporodásnak”.
Milyen kockázatot és tüneteket jelent az emberre?
A lárvák nem terjednek emberről emberre, és összességében nagyon alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint azok vannak veszélyben, akik olyan területekre utaznak, ahol a légy jelen van, és napközben hosszabb időt töltenek a szabadban, különösen, ha ott alszanak.
Fokozott a kockázat azoknál is, akik érintett térségekben élnek vagy dolgoznak, illetve sok időt töltenek haszonállatok vagy más melegvérű állatok közelében.
A fertőzés tünetei közé tartozhatnak az ismeretlen eredetű, fájdalmas, nem gyógyuló sebek vagy fekélyek, kellemetlen szag vagy vérzés a fertőzés helyéről, illetve a nyüvek látható jelenléte, vagy mozgásérzet nyílt sebekben, fekélyekben, illetve az orrban, szájban, szemekben, fülekben vagy a nemi szerveken.
Megtelepedett-e Európában az újvilági csavarlégy?
A légy Európában nem honos, és eddig nem jelentettek járványkitörést.
A felmelegedés azonban egyre inkább tágítja a rovarok élőhelyét, így a nemzetközi utazásokhoz köthető, elszórt esetek a jövőben sem zárhatók ki.