Trump és a Kennedy Center: az amerikai kultúrharc beköltözött a nemzeti színházba, és jogi-politikai üggyé vált.
Egy amerikai bíró elrendelte Trump nevének eltávolítását a Kennedy Centerből. A múlt heti döntés szerint a washingtoni helyszínt nem lehet átnevezni kongresszusi jóváhagyás nélkül, és ezzel a bíróság megakadályozta a központ ideiglenes bezárását a közelgő tervezett felújítások idejére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A rendelet értelmében Trump nevét 14 napon belül el kell távolítani az intézmény nevéből, homlokzatáról – valamint minden más fizikai vagy digitális jelzésről – és hivatalos anyagairól.
Trump tavaly jelentette be, hogy felveszi a nevét az intézménybe, a fővárosban végrehajtott egyéb arculatváltási intézkedések mellett. 2025 februárjában több kuratóriumi tagot is lecserélt a központ igazgatótanácsában, és kinevezte magát kuratóriumi tagnak, mielőtt a művészeti központ elnökévé választották volna.
Decemberben a testület úgy döntött, hogy átnevezi az intézményt, és másnap Trump teljes nevét tartalmazó új feliratot ragasztottak a központ elülső tornácára.
A változtatásokat, beleértve az átnevezést is, a helyszínen lefoglalt művészek lemondásai és a jegyeladások visszaesése követte. Februárban Trump bejelentette a helyszín kétéves bezárását a július 4-én kezdődő, átfogó felújítások miatt – „országunk 250. évfordulója tiszteletére”.
Joyce Beatty, az ohiói kongresszusi képviselő és demokrata igazgatósági tag, valamint más volt kuratóriumi tagok megtámadták Trump változtatásait, és egy perben azt állították, hogy megfosztották őket az igazgatósági ügyekben való szavazati joguktól.
„Az új ítélet helyesen megerősíti, hogy a kormányzatnak a Központ átnevezésére és bezárására irányuló erőfeszítései jogilag nem megalapozottak” – mondta Beatty egy nyilatkozatban. „A Kennedy Központ egy olyan intézmény, amely az amerikai néphez tartozik, nem Donald Trumphoz. Saját hiúsága miatt meggyalázta ezt a szent emlékművet. Büszke vagyok arra, hogy a jogállamiságért harcolhattam, és megvédhettem ezt a szent intézményt.”
Roma Daravi, a Kennedy Központ szóvivője a BBC amerikai partnerének, a CBS Newsnak adott nyilatkozatában azt mondta: „Biztosak vagyunk benne, hogy fellebbezéskor a bíróság helybenhagyja a Tanács azon akaratát, hogy valamilyen módon elismerje Trump elnök történelmi hozzájárulását nemzetünk kulturális központjához.”
A washingtoni Kennedy Center több mint fél évszázadon át az amerikai kultúra egyik ritka, pártok felett álló intézménye volt. Donald Trump második elnöki ciklusában azonban ez a hagyomány is megtört: az elnök átalakította az intézmény vezetését, saját embereit ültette a kuratóriumba, majd maga is a testület élére került. Azóta művészek mondják le fellépéseiket, társulatok vonulnak ki, és a Kennedy Center az amerikai kultúrharc egyik legfontosabb szimbólumává vált.
A vita első pillantásra egy színházról és koncertteremről szól. Valójában azonban sokkal többről: arról a kérdésről, hogy ki határozhatja meg az amerikai nemzeti kultúra arculatát.
Nem akármilyen épület
A Kennedy Center nem egyszerű kulturális intézmény. Az Egyesült Államok egyetlen hivatalos, „élő” elnöki emlékműve, amelyet John F. Kennedy emlékének szenteltek. Az épület létrehozásának ötlete még az 1950-es években született meg, de a projekt igazán Kennedy elnöksége alatt kapott lendületet. Az 1963-as merénylet után a Kongresszus úgy döntött, hogy az akkor épülő nemzeti előadóművészeti központ az elnök nevét viselje. A központ végül 1971-ben nyílt meg a Potomac folyó partján.
Az intézmény különleges szerepet töltött be Washingtonban. A Kennedy Center Honors díjátadón rendszeresen jelentek meg republikánus és demokrata elnökök, hollywoodi sztárok, operaénekesek, zeneszerzők és politikusok. Az esemény évtizedeken át annak jelképe volt, hogy az amerikai kultúra bizonyos részei még a politikai törésvonalakon is átívelhetnek.